Lengyel kormányválság – napirenden az új választások

Az állatvédelmi törvény módosításáról szóló tervezeten vesztek össze a koalíciós partnerek.

epa07917752 Leader of the Polish Law and Justice (PiS) rulling party Jaroslaw Kaczynski leave a polling station after casting his vote during the parliamentary elections in Warsaw, Poland, 13 October 2019. An average of eleven candidates are running for each Sejm (lower house) seat in the national elections. In total, 5,114 people are running for 460 seats. Two hundred and seventy-eight people are running for the Senate (upper house), three candidatures for each seat. Five electoral committees were registered in all 41 constituencies, namely, the ruling Law and Justice (PiS) party, Poland's main opposition bloc the Civic Coalition (KO), the Polish People's Party (PSL) with the Kukiz'15 party, the Confederation Freedom and Independence and the Left (Lewica) bloc comprising liberal and left-wing parties the Democratic Left Alliance (SLD), Spring and Together. EPA/Tomasz Gzell POLAND OUT Fotó: Tomasz Gzell

Előre hozott választások jöhetnek Lengyelországban, ahol a koalíciós kormány az összeomlás szélére került. A nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ma jelentette be, hogy kisebbségi kormány alakítását fontolgatják, miután saját képviselőinek egy maroknyi csoportja, illetve két koalíciós partnere is az új állatvédelmi törvénytervezet ellen szavazott.

– Megszűnt a koalíció – közölte Marek Suski, a PiS egyik képviselője a TVN24 hírcsatornának.

Ryszard Terclecki, a PiS befolyásos politikusa, a parlament alsóházának alelnöke arról nyilatkozott, hogy hétfőn tanácskoznak a további lépésekről, de a koalíciót gyakorlatilag nem létezőnek nevezte.

A kormányszóvivő, Piotr Müller szerint bármilyen végkifejlet bekövetkezhet, akár kisebbségi kormány alakítása is, de ha emiatt a PiS nem tud hatékonyan kormányozni,

előre hozott választásokra lehet számítani.

A lengyel parlament alsóházában, a 460 fős szejmben a jobboldali koalíciós partnereknek összesen 235 mandátumuk van, ebből 198 a PiS-é, 19 a Szolidáris Lengyelországé és 18 az Egyetértés párté.

Az ellenzék szavazatai kellettek

A mára virradóra megtartott parlamenti szavazáson a a két kisebbik párt képviselői, illetve a Jog és Igazságosság tizenöt honatyája is szóban forgó törvénytervezet ellen szavazott, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép-liberális Polgári Platform támogatta azt, így a szejm végül elfogadta a jogszabályjavaslatot. A rendeletet nem támogatók – többek közt Jan Krzysztof Ardanowski agrárminiszter – arra hivatkoztak, hogy a törvényjavaslat ártana az állattenyésztőknek, akik elfordulhatnak a párttól. A lengyel fiatalok körében azonban népszerű az új intézkedés.

Az új állatvédelmi törvény betiltaná a szőrmeállatok tenyésztését és szabályozná az állatok rituális levágását is. Ennek értelmében kizárólag a hazai szükségletek kielégítésére korlátoznák a halal- és kóserhús forgalmazását. Lengyelországot Európa egyik legnagyobb halal- és kóserhús exportőreként tartják számon, amit annak köszönhet, hogy ezekből a termékekből több mint hetvenezer tonnát ad el évente, főként Izraelnek és az európai zsidó közösségeknek.

Retorzióval fenyegetnek a kis pártok

Az állatvédelmi törvénymódosítás ellen szavazó PiS-képviselők, köztük Ardanowski miniszter párttagságát Jarosław Kaczyński pártelnök péntek délután felfüggesztette. A Szolidáris Lengyelországot jelenleg Zbigniew Ziobro igazságügyi, valamint Michał Woś környezetvédelmi miniszter képviseli a kormányban. Az Egyetértés soraiból Jadwiga Emilewicz tölti be a kormányfőhelyettesi és fejlesztési miniszteri, Wojciech Murdzek pedig a felsőoktatási és tudományi miniszteri posztot.

Zbigniew Ziobro már jelezte: amennyiben eltávolítják posztjáról, garantált, hogy pártja nem támogatja a kormányt.

Ryszard Terclecki elmondta, amennyiben új választásokra kerül sor, azokon egyedül fog indulni a Jog és Igazságosság. A legfrissebb felmérések még a három koalíciós partner szövetségének támogatottságát mérik, ezek szerint a szavazók 41 százalékának a szavazataira számíthatna. A Polgári Platform 22 százalékos eredményt érne el. A jelenlegi koalíció 2015 óta kormányoz, a tavalyi választásokon a szavazatok 43,6 százalékát szerezték meg.

Korábbi viták kerültek felszínre

A lengyel koalíción belül nem a jelenlegi az első konfliktus, a feszültségek már hónapok óta erősödnek. Az Egyetértés párt vezetője, Jarosław Gowin idén áprilisban mondott le miniszterelnök-helyettesi posztjáról, ugyanis nem akart beleegyezni a még a koronavírus-járvány kitörése előtt meghirdetett május 10-i lengyel elnökválasztás megtartásába, mert nem tartotta ezt biztonságosnak levélszavazás formájában sem. Hosszas politikai viaskodás után a választásokat végül nyárra halasztották, mely a PiS támogatását élvező Andrzej Duda államfő újraválasztásával zárult. Piotr Müller kormányszóvivő szerint a mostani parlamenti szavazás olyan mozzanat volt, amelyben tükröződtek az utóbbi hetek, hónapok kormánytáboron belüli vitái. A szóvivő utalt az október elejére bejelentett kormányátalakítás körüli feszültségekre is. Az eddig ismertetett tervek szerint a tárcák számának csökkentésével is járó kormányátalakítás után mindkét kispártnak csak egy-egy tárca jutna.