Máris ízekre szedik a brüsszeli migrációs csomagot

Európa-szerte fenntartásokkal fogadták az Európai Bizottság tegnap ismertetett migrációs reformtervét. A közép-európai régió óvatos optimizmussal fogadta a kötelező kvóta eltörlését, ám a szóban forgó kormányok kis időt kértek a javaslatcsomag elemzéséhez. Közben Spanyolország és Görögország azt kifogásolják, hogy a rugalmas szolidaritás címszó alatt bizonytalan, hogy valaha is tehermentesülnek a migrációs nyomás alól.

A woman carries a child, from the destroyed Moria camp, as she lines up to enter a new temporary camp, on the island of Lesbos, Greece, September 19, 2020. REUTERS/Yara Nardi - RC2R1J99RIP7 Fotó: Yara Nardi

Miután az Európai Bizottság több hónapos késéssel tegnap bemutatta az új migrációs jogszabály-tervezetét, a tagállamok Európa-szerte elkezdték részletesen elemezni annak tartalmát. A brüsszeli testület a kérdésben illetékes két biztosa, a görög Margaritísz Szkínász, illetve a svéd Ylva Johansson csütörtök délelőtt pedig az Európai Parlament állampolgári bizottságában (LIBE) vendégeskedtek, ahol a képviselőknek is bemutatták a csomagot, s megpróbáltak választ adni azok aggályaira. A bizottság kezdeményezését ugyanis nemcsak a tagállamoknak, de az európaiak által közvetlenül választott EP-nek is fel kell karolnia. A mintegy kétórás szakbizottsági ülés alapján is jól látszik, hogy

a frissen vázolt, vízválasztóként értékelt migrációs reform számos kérdést felvet – gyakorlatilag nincs olyan oldala a politikai spektrumnak, ahol kitörő lelkesedéssel üdvözölték a több száz oldalas dokumentumot.

Margaritísz Szkínász és Ylva Johansson uniós biztosok az Európai Parlamentben 2020. szeptember 24-én
Fotó: DAINA LE LARDIC / Európai Parlament

Lapunk is írt róla, hogy az új rendszernek alapvetően három szintje van: a harmadik országokkal való kapcsolatok, a külső határok védelme, illetve a szigorú, szolidaritást elősegítő belső szabályok. Az előző, Jean-Claude Juncker-féle testület elképzeléseihez képest fontos változás, hogy a bizottság a „rugalmas szolidaritás” fogalmát foganatosítaná, ezúttal „mindössze” opcióként beszél a menedékkérők kötelező betelepítéséről. Ez számos országnak – köztük hazánknak – kedvező fejlemény,

ám a javaslat azt is tartalmazza, hogy a bizottság gyakorlatilag kizárólagosan döntene arról, hogy a tagállamok eleget tettek-e a szolidaritás címszónak, illetve jogi eszközöket is aktiválhat, amennyiben a tagállami felajánlások nem elegendők a bajban lévő országok mentesítésére.

A LIBE bizottság csütörtöki ülésén is számos, a csomag tartalmi elemeit boncolgató kérdés került a felszínre.

A baloldal például kíváncsi volt rá, hogy a beharangozott szabályok miképp lehetetlenítik el egy újabb moriai tábor kialakulását. Hogyan kerülhető el, hogy a szigorú külső határellenőrzés ne vezessen tömeges kitoloncolásokhoz, majd az EU kapujában feltorlódott menekülttömegek kialakulásához?

A liberálisok közben az alapvető jogok ürügyén mentek neki Szkínászéknak, ugyanis szerintük valahogy azt is biztosítani kellene, hogy a beharangozott szigor közepette minden tagállam tartsa tiszteletben a menedékkérők jogait.

Az EP jobbszéléről a Salvini-féle Identitás és Demokrácia frakció részéről felemlegették, hogy a csomagnak egyáltalán nem része az EU területén kívül eső hotspotok felhúzása, ami a Brüsszelben szélsőjobboldaliként elkönyvelt pártok egyik fő követelése. A csoport részéről nehezményezték azt is, hogy a bizottság egész egyszerűen kötelezővé tenné a szolidaritást.

A konzervatív EP-képviselők egy másik része ugyan üdvözölte a markáns különbségtételt a legális és illegális migránsok között, de többek szerint is bonyolult a vázolt rendszer, és egyelőre azt sem látni, hogy az miképp segít majd a most is szenvedő Görögországon vagy Spanyolországon.

Alapvető fontosságú kérdés volt az is, hogy mi történik, amennyiben nem érkezik elég tagállami felajánlás a menedékkérők befogadásához. Elképzelhető-e olyan forgatókönyv, hogy nagy számú tagállam „csak” alternatív segítségnyújtást ajánl?

„Nem szeretni kell a csomagot, hanem megérteni”

A bizottság részéről a fenti kérdéseket javarészt azzal intézték el, hogy tárgyalási kiindulópontról van szó. Margaritísz Szkínász szavaival élve „nem szeretni kell a csomagot, hanem megérteni”. A görög, az európai életmód előmozdításáért felelős biztos szerint

az Európai Bizottság története legátfogóbb konzultációját tette meg a csomag összeállításakor, így abban mindegyik tagállam álláspontja visszaköszön.

Az EU-országok ehhez képes fenntartásokkal fogadták a reformtervet. Miután Szlovákia és Ausztria is óva intett a migránskvótától, a cseh EU ügyekért felelős államtitkár, Milena Hrdinkova a bejelentést követően azt írta a Twitteren: üdvözlendő, hogy a kiindulópont végre nem a kötelező betelepítés, de a javaslatot még elemezni kell az arról való tárgyalásokhoz. Magyarország álláspontját ismertetve Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője tegnap szintén a tervezet alapos tanulmányozását helyezte kilátásba.

@EU_Commission dnes představila reformu migrační politiky ??. Navržené řešení nestojí na povinných kvótách přerozdělování migrantů, posiluje procedury na vnějších hranicích a cílí na zefektivnění návratů nelegálních migrantů, což vítáme ? https://t.co/4ZwRWaSXMw

— Milena Hrdinková (@CZSecStateEU) September 23, 2020

Nem meglepő egyébként az sem, hogy az európai sajtó szerint épp Görögország és Spanyolország kritizálják, hogy a rugalmas szolidaritás keretében nem biztos, hogy valaha is tehermentesülnek, így nagyon kemény pozíciót ígértek a hamarosan megkezdődő tárgyalásokra. A tervek szerint a csomag fő elemeiről még idén megegyezést várnak Brüsszelben.