Német virológus: A gócpontok kialakulását kell megelőzni

Christian Drosten szerint a második hullám egyszerre sok helyen és minden korosztályban jelentkezhet.

Dortmund, 2020. augusztus 13. A Robert-Koch szakiskola tanulói a koronavírus-járvány miatt védőmaszkban ülnek a tanteremben informatika órán Dortmunban 2020. augusztus 13-án. MTI/AP/Martin Meissner Fotó: Martin Meissner Forrás: MTI

A koronavírus-járvány második hullámának felerősödése nyomán Németországban is a tesztelési és karanténszabályokról zajlik a vita. A téma a német sajtóban elhangzott különböző szakvélemények értelmezése körül nagy izgalmat okozott az elmúlt napokban.

A berlini Charité klinika virológusprofesszora, Christian Drosten a Zeit Online-nak adott interjúban és az NDR rádióban elhangzott podcastjében elemezte a járvány második hulláma elleni hatékony védekezés lehetőségeit. Drosten azt javasolta, hogy

a hatóságok a gócpontokra koncentráljanak, mert a második hullám egyszerre sok helyen és minden korosztályban jelentkezhet.

A virológus szerint a gócpontok azonnali felismerése és céltudatos kiiktatása sokkal fontosabb, mint széles körű teszteléssel minden egyes fertőzött megtalálása. Figyelembe kell venni egy fertőzött szociális körülményeit, milyen közegben mozgott, hány emberrel volt kapcsolatban a munkahelyén, volt-e tömegrendezvényen vagy családi ünnepségen. Ezek a legfontosabb kérdések egy esetleges gócpont korai felismeréséhez. A professzor feltételezése szerint bizonyos körülmények között egy gócponton belüli fertőzöttet elegendő lenne öt napig elkülöníteni, mert a beteg az eddigi tapasztalatok alapján a betegség tüneteinek kezdetét követően már csak nagyjából ennyi ideig fertőz aktívan. Ezt követően kellene újból tesztelni, hogy továbbra is fertőzésveszélyes-e az illető. Az eddigi gyakorlat szerint egy fertőzöttet tíz napig különítettek el, míg a 14 napos karantén a kontaktszemélyekre vonatkozott – a lappangási időszak alatt ugyanis kideríthető, hogy egy kontaktszemély elkapta-e a fertőzést, s ha elkapta, tünetmentesen ne fertőzzön meg másokat.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter az EU-miniszterek pénteki tanácskozása után ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy

„a tudós ezt a tézist maga is meredeknek nevezte, de lehet róla vitatkozni”.

Egyelőre a Robert Koch országos közegészségügyi intézet által javasolt 14 napos karanténidőszak marad érvényben. Ez a nyári szabadságról visszatérőkre is vonatkozik, nehogy az ausztriai téli síelésből hazatérő fertőzöttek okozta első járványhullámhoz hasonló tömeges megbetegedés lépjen fel. Az egészségügyi miniszterek megállapodtak abban, hogy aki egy kockázatos területről utazik be, annak minimum tíz napig karanténban kell maradnia. Ezt az időt egy negatív teszttel le lehet rövidíteni. A miniszterek a koronavírus elleni védőoltás közös beszerzésére és finanszírozására szolgáló költségvetési keretet 750 millió euróra emelték. Jens Spahn kijelentette, hogy „ha már lesz védőoltás, akkor abból minden EU-polgárnak jusson, és azt tisztességes módon kell elosztani. Egyidejűleg meg kell akadályozni, hogy az utazási rendelkezések Európa-szerte jelentősen eltérjenek egymástól. Az csak bizonytalanságot okoz.”

Németországban a fertőzöttek száma átlépte a 251 ezret, a járvány áldozatainak száma 9400. Jelenleg 30 310 ágyat tartanak nyilván a kórházak intenzív osztályain, ebből jelenleg 9470 szabad. A fertőzöttek közül 215-en fekszenek intenzív osztályon, 125-en vannak lélegeztetőgépen.