Szijjártó Péter is ott volt a történelmi békemegállapodá

Történelmi jelentőségű békemegállapodást írt alá kedden a Fehér Házban az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Izrael.

Washington, 2020. szeptember 15. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (b) és Mark Meadows, Donald Trump amerikai elnök kabinetfőnöke Washingtonban 2020. szeptember 15-én. MTI/KKM Fotó: KKM

Hosszú távon nem is ez számít, hanem a stratégiai együttműködési hálózat, ami kirajzolódik Izrael és az öböl menti arab államok között – értékelte a Magyar Nemzet megkeresésére az esemény jelentőségét Csepregi Zsolt.

Az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese rámutatott, ugyan egy több évtizedre visszatekintő természetes folyamatról van szó, Donald Trump szerepe mégsem lebecsülendő. – Minden előtte szolgáló amerikai elnök a közel-keleti stabilitás kérdésénél a „fa kemény részébe vágta a fejszéjét”, mint amilyen a békekötés a palesztinokkal vagy Szíriával. Az emírségek és Bahrein érdekeltek a normalizációban, Donald Trump, továbbá Jared Kushner és csapatuk ezt a kínálkozó lehetőséget látta meg – világította rá a siker kulcsára.

A szakember ugyanakkora arra nem számít, hogy a közeljövőben más arab és muszlim többségű ország is követné példájukat. – Omán, Szudán vagy Szaúd-Arábia jelenleg nem tehet ilyen bátor lépést különféle bel- és külpolitikai akadályok miatt. Ennek ellenére Abu-Dzabi és Manáma kapu lesz a többi arab állam számára is az izraeli technológia és gazdasági kapcsolatok felé, ami Kairó és Ammán sose tudott lenni – tette hozzá. És hogy miért éppen most? A szakember szerint a váltás oka egyrészt az, hogy a palesztinkérdés háttérbe szorult, Irán és Törökország regionális ambíciói sokkal akutabbak az arab államok számára. – Izrael pedig ezekhez az államokhoz képest kiváló partner, mivel sokat tud adni, viszont nincs hegemonisztikus potenciálja regionális szinten sem, ellentétben a két nagyhatalommal.

Nem szabad elfelejteni emellett, hogy számos közel-keleti ország számára a legrövidebb út Washingtonba Jeruzsálemen keresztül vezet

– magyarázta.

Magyar stratégia

A szakember úgy vélte, Szijjártó Péter meghívása a Fehér Házba alátámasztja az egyre sokrétűbb kapcsolatok sikerét az Egyesült Államokkal és Izraellel, amelyek nem elválaszthatók az amerikai–izraeli viszony stratégiai jelentősége miatt. – Magyarország a zsidó állammal kiépülő partnerségben érdekelt, főként a tudomány, technológia és gazdaság terén. Mivel alapvetően azt tartjuk szem előtt, miben működhetünk együtt, az Európai Unióban is azt képviseli a magyar külpolitika, hogy legyenek eltörölve az ezt akadályozó politikai természetű intézkedések, és ne szülessenek újabbak – vázolta fel a magyar Izrael-politika lényegét, hozzátéve, hogy ezt az izraeli és amerikai fél messzemenően értékeli. Arra is emlékeztetett viszont, hogy

Izrael támogatása nem jelent palesztinellenességet, továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazzuk.

– A mostani normalizációs lépések kapcsán is látszódik, hogy a palesztin félnek kellene konstruktívan reagálnia a fejleményekre. Ebben Magyarország nem tud segítséget nyújtani, és nem fogja feláldozni az Izraellel való együttműködését ennek oltárán – magyarázta Csepregi Zsolt.

És hogy van-e esély arra, hogy ezt a palesztinok is belátják? – Mostanra kiderült, hogy a palesztin stratégia kudarcot vallott, Izrael bojkottálása és kiszorítása a nemzetközi szervezetekből már az arab világban sem opció, legfeljebb néhány szélsőbaloldali nyugati körben. Várhatnak további éveket, amikorra Izrael olyan erős pozícióba kerül, hogy semmilyen beleszólásuk sem lesz a konfliktus lezárásába. Vagy megpróbálják minél előbb egy új stratégia mentén Abu-Dzabi és Manama segítségét is kérni – vázolta az előttük álló lehetőségeket. A szakértő borúlátóan hozzátette, hogy a palesztinok megosztottak, vezetőségük legitimációja csekély és egyre csökken, így ez a stratégiaváltás aligha valószínű.