Kitért arra a törekvésre is, hogy az uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek teljesítésétől tegyék függővé. Mint mondta, a kormány fő problémája ezzel az, hogy az eddig megfogalmazott meghatározások jogi értelemben bizonytalanok, nem adnak például pontos meghatározást arra, hogy mit kell érteni a jogállamiság megsértésén.
Karoline Edtstadler, az uniós és alkotmányos ügyekkel foglalkozó osztrák miniszter is részt vett a beszélgetésben, aki az uniós együttműködés javításának érdekében folyamatos tárgyalást, egyeztetést sürgetett a tagországok között. A jogállamisági ügyekről pedig úgy vélekedett, hogy minden tagállam számára biztosítani kell a tisztességes eljárás feltételeit. Egyúttal állást foglalt az uniós kifizetések és a demokratikus alapelvek teljesülésének összekapcsolása mellett.
Az eszmecserén az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválásáról (brexit) is szó esett. Varga Judit fontos leckének nevezte a brit kilépést, amelyből tanulni kell. Úgy vélte, az is bizonyította, hogy az EU-t bizalmi válság sújtotta, és a megoldás útja nem több, hanem okosabb integráció.
Edtstadler azt mondta, hogy a koronavírus-járvány sokként érte az EU-t, az integráció több gyengesége is megmutatkozott, és ezek kiküszöbölésére az uniós együttműködésen el kell végezni a szükséges kiigazításokat. Az egyik legfontosabb törekvésként azt fogalmazta meg, hogy az EU-t vigyék közelebb az emberekhez, vegyék jobban figyelembe a lakosság véleményét.
Az alpbachi fórumot 1945 óta évente megrendezik, az idei már a 75. alkalom. Célja, hogy az egész kontinenst érintő aktuális társadalmi és szociális kérdéseket vitassanak meg politikai, üzleti, tudományos és kulturális megközelítésben. Az idei fórum fő témája a koronavírus-járvány utáni helyzet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!