A cenzúra lett a választási kampányhajrá fő témája Amerikában

A közösségi hálózatok vezetői egy héttel az elnökválasztás előtt tanúskodnak a szenátus előtt a cenzúra vádjával kapcsolatban. A gyakran a konzervatív politikai erők hátrányára történő információblokkolás miatt a közösségi médiumok elfogultsága lett a kampány egyik fő témája. A novemberi 3-i választásról szóló cikksorozatunk első részében a technológiai óriásvállalatok szerepéről írunk.

A supporter of U.S. President Donald Trump takes a picture with her phone in the midst of a crowd of Trump re-election campaign supporters expected to number around 1500 people gathering on the South Lawn of the White House to attend te president's acceptance speech as the 2020 Republican presidential nominee during the final event of the 2020 Republican National Convention in Washington, U.S., August 27, 2020. REUTERS/Kevin Lamarque - RC2OMI9A869L Fotó: Kevin Lamarque

Erre utalt tegnap John Ratcliffe, az amerikai hírszerzést összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) vezetője is, amikor a Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta: a Hunter Biden laptopjáról előkerülő információk „nem részei valamiféle orosz dezinformációs kampánynak”.

célzott hirdetés a kampányhajrában

A közösségi hálózatoknak az amerikai politikában való kulcsfontosságú szerepével kapcsolatban Johanna Weis, az amerikai Politico Magazine-nak a témára szakosodott újságírója egy videókonferencián – amelyre a washingtoni külügyminisztérium révén a Magyar Nemzet is meghívást kapott – elmondta: ma már vitathatatlan, hogy az amerikai pártok az online platformokon költik el a legtöbb pénzt a hirdetésekre, ott ugyanis lehetőségük nyílik, hogy célzottan, a felhasználókra szabva juttassák célba üzeneteiket. A médiaszakértő szerint noha a reklámozás sok szempontból kifinomultabbá vált az évtizedek során, tartalmi szempontból sokkal kevésbé tetten érhető az átalakulás:

a hirdetések túlnyomó többsége még ma is az érzelmekre igyekszik hatni.

– Egy Facebook-hirdetés teljesen másképp működik, mint a televíziós elődje. A közösségi hálózatokon ugyanis nem arról van szó, hogy a kampánystáb létrehoz egy tartalmat, s aztán majd reménykedik, hogy az eléri a megfelelő embereket és még hatékony is lesz. Épp ellenkezőleg. A közösségi médiumok ugyanis minden nap rengeteg adatot gyűjtenek a felhasználóikról, ez pedig lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló demográfiai adatoknak megfelelően egy televíziós hirdetés töredékéért vegyék célba a kívánt csoportot. Legyen szó a 25 és 44 év közötti nőkről, a fegyvertulajdonosokról vagy a 25 és 44 év közötti női fegyvertulajdonosokról – magyarázta a médiaszakértő. Johanna Weis hozzáfűzte:

ez a technika felbecsülhetetlen értékűvé válik a kampánystábok kezében, ha az úgynevezett billegő tagállamokról van szó.

Emlékeztetett: Barack Obama volt az első a történelem során, aki elnökjelöltségi kampányában elsősorban a Facebookra támaszkodott. – Ez még viszonylag új eszköz volt akkor, az egykori elnök egyik legfontosabb stratégája azonban a Facebook egyik alapítója volt, így adta magát a siker – magyarázta a médiaszakértő. Hozzáfűzte, hasonlóan nagy leleményességgel aknázta ki 2016-ban Donald Trump a Twittert, az amerikai elnök ugyanis a mikroblogon keresztül képes volt a vele szemben gyakran ellenséges hagyományos médiumokat megkerülve, célzottan eljuttatni az üzeneteit az állampolgárokhoz.

Pártállástól független?

A közösségi hálózatoknak éppen ezen „direktsége” került veszélybe azáltal, hogy a technológiai konszernek bizonyos korlátozásokat vezetnek be egyes tartalmakra vonatkozóan. Érvelésük szerint egyébként ez pártállástól független, céljuk pusztán a dezinformáció kiszűrése. Ennek az állításnak azonban némileg ellentmond, hogy a közösségi hálózatoknak nem állt szándékukban megfékezni azokat az álhíreket, amelyek azt állították:

Donald Trump nagyapja tagja volt Ku-Klux-Klan nevű, a fehér felsőbbrendűséget hirdető rasszista csoportnak. Ez szintén hamis hír volt, mégis rengetegen megosztották a Facebookon, a közösségi hálózat pedig nagyon vonakodott visszaszorítani ezt a téves információt

– emlékeztetett Johanna Weis.