A Minority SafePack sikeresen debütált az EP-ben

Miközben a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése e sorok írásakor is folytatódik, a kisebbségi jogok előmozdításáért indított másik európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack csütörtök délelőtt már az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt mutatkozott be. Lapunk is írt róla korábban: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által

koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több, mint 1,2 millió támogatói nyilatkozatot szerzett.

Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a Minority SafePack csapatát, az Európai Parlament a vírushelyzet miatt azonban csak most tudta meghallgatni az európai kisebbségeket érintő problémákat és az azok orvoslását célzó jogalkotási terveket. A csütörtöki ülésen az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága is képviseltette magát.

Az Európai Néppárt is a kisebbségek oldalán

A Minority Safepack részéről a FUEN korábbi elnöke, Hans Heinrich Hansen az EP-képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy az Európai Uniónak valóban fel kell nőnie az „egység a sokszínűségben” jelszóhoz,

ez pedig nemcsak a tagállamok közötti kulturális és nyelvi különbségek felé mutatott toleranciát, hanem az EU-országok területén élő nemzeti kisebbségek e téren való jogérvényesülését is jelenti.

Luis Durnwalder, Dél-Tirol korábbi tartományi kormányzója, a javaslatcsomag egyik szerzője pedig arra emlékeztetett: az uniós alapszerződések igazából szegényesek az őshonos kisebbségek jogainak szempontjából, és az EU történetébe vízválasztóként beharangozott Lisszaboni Szerződés sem hozott áttörést. Először az Európai Bizottság egyébként elutasította a Minority SafePacket, mondván: az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az Európai Unió Bírósága mondott nemet egy ítéletben – nyomatékosította Durnwalden, utalva arra, hogy az EU-nak valóban van hatásköre, illetve tennivalója a kérdésben.

Vincze Loránt, a FUEN jelenlei elnöke, az európai polgári kezdeményezések EP-jelentéstevője szintén felszólalt az ülésen. Mint azt mondta, a Minority SafePack az elmúlt nyolc év alatt immár az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, azonban eddig egyiket sem követte uniós szintű jogszabályalkotás. – Tisztában vagyunk vele, hogy a kisebbségi jogok sok tagországban jelentenek érzékeny kérdést. Ezek az aggályok ugyanakkor párbeszéddel orvosolhatók. Mi erre készen állunk – húzta alá Vincze Loránt, aki szerint

egyes európai országokban és régiókban már működnek nagyon is sikeres kisebbségvédelmi garanciák, amelyek Európa-szerte például szolgálhatnának.

A politikus az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt nevében javasolta, hogy az uniós parlament fogadjon el határozatot, amelyben a Minority SafePack kezdeményezései alapján jogalkotásra kérik fel az Európai Bizottságot.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője az Európai Parlamentben.
Fotó: Európai Parlament

Egymást kiegészítő kisebbségvédelmi projektek

Magától értetődhet a kérdés, hogy

a több, egyaránt az őshonos kisebbségek jogainak előmozdítását célzó európai polgári kezdeményezés erősíti vagy épp gyengíti egymást.

Lapunk egy korábbi interjúban erről kérdezte Vincze Lorántot, aki kifejtette: a két kezdeményezés kiegészíti egymást, és az SZNT nemzeti régiós projektjének javaslatai erősítik mindazt, ami a Minority SafePackben a kultúra és nyelvhasználat terén már szerepel.

Az Európai Uniónak mindezt úgy kell értelmeznie, hogy igenis hatalmas a nyomás az őshonos kisebbségeken

– mondta akkor az RMDSZ európai parlamenti képviselője, hozzátéve: ma már uniós szinten is látványos, hogy valójában rendezetlen a kisebbségek helyzete a tagállamokban, amelyen változtatni kell.

Soklépcsős folyamat. Ha egymillió uniós polgár összefog, az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatják fel. Az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk, illetve az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott ország esetében előírt minimumot. A támogatói nyilatkozatok benyújtását követően az Európai Bizottság fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezést, majd arra is lehetőséget kapnak, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék kezdeményezésüket. A Bizottság végül hivatalos választ ad, amelyben közölheti, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen jogi lépéseket tervez. Úgy is dönthet ugyanakkor, hogy a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni.