Belarusz ideiglenesen lezárta a határait a szomszédos országokban kialakult járványügyi helyzetre tekintettel. A Litvániával, Lengyelországgal, Lettországgal és Ukrajnával közös határátkelők megszűntek, és jelenleg csak Oroszország felé maradt nyitva az út, illetve még be lehet jutni az országba a minszki nemzetközi repülőtéren keresztül is. A korlátozások nem terjednek ki az áruszállításra és a diplomáciai képviseletekre.
Az intézkedés különlegességét az adja, hogy Minszk a határait mindenki előtt lezárta, tehát nemcsak a külföldiek,
de az ország saját állampolgárai sem tudnak bejutni a kelet-európai államba, ami egyedülállónak mondható Európában.
A korlátozásokat nem jelentették be előre, az intézkedésről csütörtök délután számoltak be a legnagyobb belarusz hírportálok, amikor kiderült, hogy a nyugati határszakaszokon nem engedték vissza az országba hazatérő lakosságot. Estére végül a határlezárást a belarusz határrendészet is megerősítette a Telegram csatornáján, de a közleményből nem derült ki, hogy a korlátozások meddig tartanak.
Az augusztus 9-i elnökválasztás után elmérgesedett a viszony Belarusz és nyugati szomszédjai között.
Litvánia és Lengyelország az elsők között követelte a belarusz elnökkel, Aljakszandr Lukasenkával szembeni fellépést, a demokratikus átalakulást és az emberi jogok betartását. A választások eredményét elutasították, és Lukasenka újabb elnöki ciklusát sem fogadták el, illegitim vezetőnek tartják. Az Európai Unió végül október elején két szankciós csomagot fogadott el a hatósági erőszakban és választások lebonyolításában részt vevő belarusz tisztviselőkkel szemben, közte Lukasenka ellen is. Ukrajna óvatosabban fogalmazott, de szintén kiállt a belarusz ellenzék mellett. A belarusz ellenzék legismertebb arcai a szomszédos országokba menekültek, és onnan buzdítanak a rendszerrel szembeni küzdelemre, úgy mint a korábbi elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja vagy a volt kulturális miniszter, Pavel Latusko. Az ellenzéki hírportálok egy része Varsóból vagy Vilniusból működik.
A belarusz vezető már szeptemberben is emlegette a nyugati határok lezárását, mert szerinte a Nyugat aktív szerepet vállalt a belarusz ellenzéki mozgalom támogatásában. A belarusz állami sajtóban sorra jelentek meg riportok varsói, vilniusi vagy kijevi „kiképzőtáborokról”, a lakosságot pedig azzal riogatták, hogy a NATO támadásra készül. Minszk végül aktív katonai gyakorlatokat is elrendelt a nyugati határai mentén, amelyekbe egy orosz katonai kontingenst is bevontak.
Szakértők szerint így a csütörtök délután váratlanul történt lépésnek valójában nincs köze a járványügyi helyzethez, Lukasenka az országban harmadik hónapja tartó tüntetéseket próbálja megfékezni.
