Grúz ‌választások‌ ‌a‌ ‌járvány‌ ‌és‌ Karabah‌ ‌árnyékában

A szombati grúz parlamenti választások fő kérdése az lesz, hogy sikerül-e a nyolc éve hatalmon lévő Grúz Álomnak elnyernie sorban a harmadik ciklusát is. Az elmúlt másfél év tüntetései megtépázták a párt támogatottságát, de még így is győztesen kerülhet ki a versenyből. A be nem váltott ígéretek, a grúz turizmust összeroppantó koronavírus-járvány és az egy hónapja a szomszédban újraindult karabahi háború mind rányomják bélyegüket az idei választásokra.

– A választásokon való részvételünk a lehető legjobb válasz a minket ért kihívásokra – mondta a szombati grúz parlamenti választások előtt az ország elnöke, Szalome Zurabisvili.

Szombaton Grúzia újabb négy évre választja meg a parlamentjét. Negyvennyolc párt és két választási blokk méretteti meg magát.

Új választási rendszer

Az idei választásokra három esemény lehet meghatározó hatással. Egyfelől a Grúziában tavaly nyár óta tartó kormányellenes tüntetések, amelyek az elmúlt másfél évben többször bénították meg a hatalom munkáját. Az ellenzéki pártok azt követelték a Grúziát 2012 óta kormányzó Grúz Álomtól, hogy térjenek át az arányos képviseleten alapuló választási rendszerre, amire a kormánypárt eredetileg tavaly tett ígéretet, majd visszakozott. Az országban ez idáig kevert választási rendszer működött, a 150 fős nemzeti közgyűlés 73 tagját egymandátumú választási körzetek szerint választották meg, 77 képviselőt pártlisták alapján. Ez a rendszer elemzők szerint a mindenkori kormánypártnak kedvez, ezért erőltették a változásokat az ellenzéki erők.

Kormányellenes tüntetések Grúziában 2019 végén Fotó: Reuters

A belpolitikai válságnak végül kompromisszumos megoldás vetett véget: idén nyáron átmenetileg 30-ra csökkentették az egyéni mandátumok alapján választható képviselők számát, 120-ra emelték a pártlistán bejutó képviselők számát, de a következő választásokon, 2024-ben már teljes egészében pártlistás szavazás alapján döntik el a mandátumok sorsát.

Történtek ugyanakkor más fontos változások is: a bejutási küszöböt a pártok számára öt százalékról egy százalékra csökkentették, illetve meghatározták, hogy csak abban az esetben alakíthat kormányt egymagában a győztes párt, ha a szavazatok legalább 40,54 százalékát szerzi meg.

Ez azt jelenti, hogy Grúziában már 35 ezer szavazattal be lehet jutni a parlamentbe, aminek igen nagy hatása lehet az idei választások mellett a helyi belpolitika egészére is.

Növekszik a szegénység, oda a turizmus

A másik meghatározó tényező a világot sújtó koronavírus-járvány, amely Grúziát sem kerülte el. A 3,7 milliós országban péntekig hivatalosan 37 ezren betegedtek meg, de a napi esetek száma most indult meredek emelkedésnek: legutóbb majdnem ezerhétszáz új fertőzést regisztráltak a kaukázusi országban. A szakértők emiatt minden idők legalacsonyabb részvételére számítanak a választásokon, de jelenleg nehéz megmondani, hogy ez a helyzet mely politikai erőknek kedvezhet. Giorgi Gaharia miniszterelnök mindenesetre azt ígérte, hogy szombaton „biztonságosabb lesz szavazni, mint elmenni bevásárolni”.

A koronavírus miatti válság Grúziára is rányomta a bélyegét: drasztikusan visszaesett a GDP 10-11 százalékát kitevő turizmus szektor, és a Világbank előrejelzése szerint az év végéig akár 160 ezer grúz állampolgár kerülhet a szegénységi küszöb alá, ami meghatározza a pártpreferenciákat is.

Karabah is közbeszólhat

A harmadik tényező az egy hónapja megújult hegyi-karabahi háború. A Grúzia két szomszédja, Azerbajdzsán és Örményország között folytatódó konfliktus több szempontból is érintheti Tbiliszit: az ország lakosságának hat százaléka örmény, hat százaléka azeri. Azerbajdzsán emellett Grúzia egyik legnagyobb befektetője, az azeri állami kőolaj vállalat, a SOCAR pedig a legnagyobb adófizető az országban.

Azeri tüzérségi támadás során rommá vált lakóépület a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakertben 2020. október 6-án Fotó: MTI/EPA/PAN/Areg Balajan

Mi várható?

Az bizonyos, hogy a verseny a kormányon lévő Grúz Álom és az Egységben az erő nevű koalíciós blokk között fog eldőlni. Ez utóbbi magját a Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök által alapított Egységes Nemzeti Mozgalom párt adja.

A Bidzina Ivanisvili grúz milliárdos által vezetett, nyolc éve hatalmon lévő Grúz Álom újabb győzelemre számít, de kétségtelen, hogy az elmúlt időszak tüntetései, a be nem tartott ígéretek és a módosuló választási rendszer nem nekik kedvez.

Grúziában jelenleg nincs olyan közvélemény-kutató, amely ne lenne valamilyen politikai erő befolyása alatt, és az általuk elmúlt hetekben közölt előrejelzések drasztikusan eltérnek egymástól – a Grúz Álom támogatottságát például 17 és 56 százalék közé teszik. Emiatt nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy mi várható.

A 2012-ben hatalomra került Grúz Álom szakított politikai ellenfele erősen oroszellenes politikájával, és fokozatos nyitást hirdettek Oroszország irányába, amivel sok bírálat érte a pártot az ellenzék részéről. Az elmúlt években újra megélénkült a kereskedelmi forgalom Moszkva és Tbiliszi között, de közben folytatódott a nyugati integráció is: Grúzia Ukrajnával és Moldovával együtt aláírta a társulási megállapodást az Európai Unióval és vízummentességet kaptak Brüsszeltől.