Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– A választásokon való részvételünk a lehető legjobb válasz a minket ért kihívásokra – mondta a szombati grúz parlamenti választások előtt az ország elnöke, Szalome Zurabisvili.
Szombaton Grúzia újabb négy évre választja meg a parlamentjét. Negyvennyolc párt és két választási blokk méretteti meg magát.
Az idei választásokra három esemény lehet meghatározó hatással. Egyfelől a Grúziában tavaly nyár óta tartó kormányellenes tüntetések, amelyek az elmúlt másfél évben többször bénították meg a hatalom munkáját. Az ellenzéki pártok azt követelték a Grúziát 2012 óta kormányzó Grúz Álomtól, hogy térjenek át az arányos képviseleten alapuló választási rendszerre, amire a kormánypárt eredetileg tavaly tett ígéretet, majd visszakozott. Az országban ez idáig kevert választási rendszer működött, a 150 fős nemzeti közgyűlés 73 tagját egymandátumú választási körzetek szerint választották meg, 77 képviselőt pártlisták alapján. Ez a rendszer elemzők szerint a mindenkori kormánypártnak kedvez, ezért erőltették a változásokat az ellenzéki erők.
A belpolitikai válságnak végül kompromisszumos megoldás vetett véget: idén nyáron átmenetileg 30-ra csökkentették az egyéni mandátumok alapján választható képviselők számát, 120-ra emelték a pártlistán bejutó képviselők számát, de a következő választásokon, 2024-ben már teljes egészében pártlistás szavazás alapján döntik el a mandátumok sorsát.
Történtek ugyanakkor más fontos változások is: a bejutási küszöböt a pártok számára öt százalékról egy százalékra csökkentették, illetve meghatározták, hogy csak abban az esetben alakíthat kormányt egymagában a győztes párt, ha a szavazatok legalább 40,54 százalékát szerzi meg.
Ez azt jelenti, hogy Grúziában már 35 ezer szavazattal be lehet jutni a parlamentbe, aminek igen nagy hatása lehet az idei választások mellett a helyi belpolitika egészére is.
A másik meghatározó tényező a világot sújtó koronavírus-járvány, amely Grúziát sem kerülte el. A 3,7 milliós országban péntekig hivatalosan 37 ezren betegedtek meg, de a napi esetek száma most indult meredek emelkedésnek: legutóbb majdnem ezerhétszáz új fertőzést regisztráltak a kaukázusi országban. A szakértők emiatt minden idők legalacsonyabb részvételére számítanak a választásokon, de jelenleg nehéz megmondani, hogy ez a helyzet mely politikai erőknek kedvezhet. Giorgi Gaharia miniszterelnök mindenesetre azt ígérte, hogy szombaton „biztonságosabb lesz szavazni, mint elmenni bevásárolni”.
A koronavírus miatti válság Grúziára is rányomta a bélyegét: drasztikusan visszaesett a GDP 10-11 százalékát kitevő turizmus szektor, és a Világbank előrejelzése szerint az év végéig akár 160 ezer grúz állampolgár kerülhet a szegénységi küszöb alá, ami meghatározza a pártpreferenciákat is.
A harmadik tényező az egy hónapja megújult hegyi-karabahi háború. A Grúzia két szomszédja, Azerbajdzsán és Örményország között folytatódó konfliktus több szempontból is érintheti Tbiliszit: az ország lakosságának hat százaléka örmény, hat százaléka azeri. Azerbajdzsán emellett Grúzia egyik legnagyobb befektetője, az azeri állami kőolaj vállalat, a SOCAR pedig a legnagyobb adófizető az országban.
Az bizonyos, hogy a verseny a kormányon lévő Grúz Álom és az Egységben az erő nevű koalíciós blokk között fog eldőlni. Ez utóbbi magját a Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök által alapított Egységes Nemzeti Mozgalom párt adja.
A Bidzina Ivanisvili grúz milliárdos által vezetett, nyolc éve hatalmon lévő Grúz Álom újabb győzelemre számít, de kétségtelen, hogy az elmúlt időszak tüntetései, a be nem tartott ígéretek és a módosuló választási rendszer nem nekik kedvez.
Grúziában jelenleg nincs olyan közvélemény-kutató, amely ne lenne valamilyen politikai erő befolyása alatt, és az általuk elmúlt hetekben közölt előrejelzések drasztikusan eltérnek egymástól – a Grúz Álom támogatottságát például 17 és 56 százalék közé teszik. Emiatt nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy mi várható.
A 2012-ben hatalomra került Grúz Álom szakított politikai ellenfele erősen oroszellenes politikájával, és fokozatos nyitást hirdettek Oroszország irányába, amivel sok bírálat érte a pártot az ellenzék részéről. Az elmúlt években újra megélénkült a kereskedelmi forgalom Moszkva és Tbiliszi között, de közben folytatódott a nyugati integráció is: Grúzia Ukrajnával és Moldovával együtt aláírta a társulási megállapodást az Európai Unióval és vízummentességet kaptak Brüsszeltől.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Ötéves kislányát és nevelt lányát is szexuálisan zaklatta az apa
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Kőkemény műveltségi teszt: ha 7-re helyesen válaszolsz, már átlagon felüli vagy!
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Baj van az ismert nyugtatóval, azonnal felfüggesztik a forgalmazását
K...rva nagy következmények
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
