Karabah is közbeszólhat
A harmadik tényező az egy hónapja megújult hegyi-karabahi háború. A Grúzia két szomszédja, Azerbajdzsán és Örményország között folytatódó konfliktus több szempontból is érintheti Tbiliszit: az ország lakosságának hat százaléka örmény, hat százaléka azeri. Azerbajdzsán emellett Grúzia egyik legnagyobb befektetője, az azeri állami kőolaj vállalat, a SOCAR pedig a legnagyobb adófizető az országban.
Mi várható?
Az bizonyos, hogy a verseny a kormányon lévő Grúz Álom és az Egységben az erő nevű koalíciós blokk között fog eldőlni. Ez utóbbi magját a Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök által alapított Egységes Nemzeti Mozgalom párt adja.
A Bidzina Ivanisvili grúz milliárdos által vezetett, nyolc éve hatalmon lévő Grúz Álom újabb győzelemre számít, de kétségtelen, hogy az elmúlt időszak tüntetései, a be nem tartott ígéretek és a módosuló választási rendszer nem nekik kedvez.
Grúziában jelenleg nincs olyan közvélemény-kutató, amely ne lenne valamilyen politikai erő befolyása alatt, és az általuk elmúlt hetekben közölt előrejelzések drasztikusan eltérnek egymástól – a Grúz Álom támogatottságát például 17 és 56 százalék közé teszik. Emiatt nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy mi várható.
A 2012-ben hatalomra került Grúz Álom szakított politikai ellenfele erősen oroszellenes politikájával, és fokozatos nyitást hirdettek Oroszország irányába, amivel sok bírálat érte a pártot az ellenzék részéről. Az elmúlt években újra megélénkült a kereskedelmi forgalom Moszkva és Tbiliszi között, de közben folytatódott a nyugati integráció is: Grúzia Ukrajnával és Moldovával együtt aláírta a társulási megállapodást az Európai Unióval és vízummentességet kaptak Brüsszeltől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!