Miközben sajtóbeszámolók szerint a Covid–19-betegség futótűzként terjed a Fehér Házban, s kényszeríti karanténba Donald Trump közvetlen környezetét, az orvosa szerint az amerikai elnök mostanra tünetmentes, illetve stábja egyre vehemensebben próbálja újratervezni a kevesebb mint négy hét múlva esedékes elnökválasztást megelőző kampánystratégiáját. Ilyen hangulatban került sor helyi idő szerint este 9 órakor Mike Pence republikánus alelnök és Kamala Harris, a demokrata párti alelnökjelölt első és egyúttal egyetlen televíziós vitájára Utah államban, ahol a jelöltek egymástól egy átlátszó plexifallal elválasztva mérhették össze szónoki képességeiket.
2024 elnökjelöltjei csaphatnak most össze
Az alelnökjelölti vitáknak egyébként általában nincs különösebb jelentősége az Egyesült Államokban, tekintve, hogy a szópárbajok kimenetelének szinte egyáltalán nincs hatása a szavazók elkötelezettségére. Idén azonban az elemzők egyöntetűen úgy vélik: a hagyományoktól eltérően igenis számít az alelnökjelölteknek a vitán nyújtott teljesítménye, mégpedig azért, mert minden idők két legidősebb elnökjelöltjének a helyettesi posztjára jelentkeznek be. A 74 éves Trumpnak már a koronavírussal való megfertőződése is új megvilágításba helyezte az elnöklési utódlási sorrendben első helyen álló személy, jelen esetben Mike Pence szerepét, szakértők szerint azonban ennél is többről van szó:
nagy valószínűséggel ugyanis a mostani alelnökjelöltek közül kerül ki az Egyesült Államok 2024-ben esedékes elnökválasztásának győztese is.
Ezzel kapcsolatban Joel K. Goldstein, a Saint Louis Egyetem jogi karának emeritus professzora egy videókonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztérium révén a Magyar Nemzet is meghívást kapott, elmondta: a XIX. században, de még a XX. század első felében is az alelnök egy teljesen jelentéktelen figurának számított. – Legtöbbjük már eleve rossz egészségügyi állapotban volt, amikor megválasztották őket, és a pedigréjüket tekintve sem lehetett rájuk azt mondani, hogy bőséges bizonyítvánnyal a zsebükben jelentkeztek be a posztra, a tisztség elfoglalása tehát nemhogy ugródeszkának nem számított, de széles körben politikai zsákutcaként volt számon tartva – magyarázta a professzor. Goldstein szerint azonban a Dwight D. Eisenhower kormányzása alatt az alelnöki pozíciót betöltő, azt követően pedig az elnöki székbe került Richard Nixon mindent megváltoztatott. A kutató érvelése szerint ebben a történelem, pontosabban a II. világháború is közrejátszott,
mostanra azonban az elnöki székbe vezető legjobb ugródeszkának számít – ahogyan az Nixon és sok más későbbi elnök esetében is bebizonyosodott.
