Varga Judit az Antall József Tudásközpont által ötödszörre megrendezett think.BDPST elnevezésű innovációs fórumon szólalt fel. Közölte: azt vizsgálják, hogy miként érvényesül a jog az online térben, például a fogyasztók vagy a gyermekek védelme. A kérdés az, hogy adottak-e a technológiai óriásvállalatokkal szemben az offline világban „megszokott” jogállamisági garanciák, vagy létre lehet-e hozni azokat. Amikor ugyanis az állampolgároknak gondjuk akad az online térben, egyáltalán nem biztos, hogy be tudnak menni egy hivatalba orvosolni a problémát, ezek a cégek nem feltétlenül kötődnek országhatárokhoz – mutatott rá a miniszter.
Véleménye szerint egy államnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a világ változását, és mivel az dinamikus, a jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodni tudjanak a körülményekhez.
A technológiai óriásvállalatok többféle kérdést is felvetnek: az adózásuk és a véleményeket korlátozó tevékenységük egyaránt vitatható. Ezek más kört érintő, más szempontrendszert kívánó témák – mondta Varga Judit, hozzátéve: az Igazságügyi Minisztérium inkább a jogállamisági dilemmákra összpontosít.
Úgy fogalmazott, hogy az online térben „pszeudojogrendszerek” alakulnak ki. A nagyobb szolgáltatók saját működési modellel rendelkeznek. A fogyasztó a kattintásaival általános szerződési feltételeket fogad el, ezáltal esetleges jogsérelme kikerülhet saját országának szuverén joghatósága alól. Probléma akkor adódik, ha valaki nem érti, hogy mi történik vele, miért érte őt szankció a közösségi oldalon, és nem tudja megtenni a „megszokott” intézkedéseket, nem áll módjában például bíróságra menni.
A miniszter megjegyezte, hogy adott esetben egy magyar állampolgár nem is egy tisztviselő, hanem egy algoritmusokat követő számítógép döntésével áll szemben.
Versenyjogi kérdéseket vet fel, hogy milyen sorrendben adják ki a keresők a cégeket, az pedig a reklámjoghoz tartozik, hogy miként kell megítélni az „influenszerek” tevékenységét, milyen kategóriába kell őket sorolni.
