Varga Judit: az online jogállamisági garanciát vizsgálják

A Digitális Szabadság Bizottságot nem azért hozta létre tavasszal a kormány, hogy cenzúrázza a Facebookot, hanem hogy a jogállamisági garanciákat vizsgálja az online térben – mondta az igazságügyi miniszter egy pénteki budapesti, online is közvetített konferencián.

Varga Judit az Antall József Tudásközpont által ötödszörre megrendezett think.BDPST elnevezésű innovációs fórumon szólalt fel. Közölte: azt vizsgálják, hogy miként érvényesül a jog az online térben, például a fogyasztók vagy a gyermekek védelme. A kérdés az, hogy adottak-e a technológiai óriásvállalatokkal szemben az offline világban „megszokott” jogállamisági garanciák, vagy létre lehet-e hozni azokat. Amikor ugyanis az állampolgároknak gondjuk akad az online térben, egyáltalán nem biztos, hogy be tudnak menni egy hivatalba orvosolni a problémát, ezek a cégek nem feltétlenül kötődnek országhatárokhoz – mutatott rá a miniszter.

Véleménye szerint egy államnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a világ változását, és mivel az dinamikus, a jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodni tudjanak a körülményekhez.

A technológiai óriásvállalatok többféle kérdést is felvetnek: az adózásuk és a véleményeket korlátozó tevékenységük egyaránt vitatható. Ezek más kört érintő, más szempontrendszert kívánó témák – mondta Varga Judit, hozzátéve: az Igazságügyi Minisztérium inkább a jogállamisági dilemmákra összpontosít.

Úgy fogalmazott, hogy az online térben „pszeudojogrendszerek” alakulnak ki. A nagyobb szolgáltatók saját működési modellel rendelkeznek. A fogyasztó a kattintásaival általános szerződési feltételeket fogad el, ezáltal esetleges jogsérelme kikerülhet saját országának szuverén joghatósága alól. Probléma akkor adódik, ha valaki nem érti, hogy mi történik vele, miért érte őt szankció a közösségi oldalon, és nem tudja megtenni a „megszokott” intézkedéseket, nem áll módjában például bíróságra menni.

A miniszter megjegyezte, hogy adott esetben egy magyar állampolgár nem is egy tisztviselő, hanem egy algoritmusokat követő számítógép döntésével áll szemben.

Versenyjogi kérdéseket vet fel, hogy milyen sorrendben adják ki a keresők a cégeket, az pedig a reklámjoghoz tartozik, hogy miként kell megítélni az „influenszerek” tevékenységét, milyen kategóriába kell őket sorolni.

Varga Judit közölte, hogy összeállítottak egy nyilvánosan elérhető dokumentumot az eddigi információik alapján, és továbbra is várják az érintett intézmények és az állampolgárok tapasztalatait. A kérdésük az, hogy van-e szabályozói feladat a témában, és ha igen, akkor azt magyar vagy nemzetközi szinten kell-e ellátni.

Megemlítette, hogy már kétszer a Facebook regionális igazgatójához fordult. Arra kíváncsi, hogy milyen szempontok mentén állította össze a közösségi oldal a vitatott tartalmak miatti jogsérelmeket vizsgáló bizottságát.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az embereknek a „józan ész” felé kellene terelniük az internethasználatukat. Fontos tudatosítaniuk, hogy nem feltétlenül az a valóság, amit a saját hírfolyamukban látnak. Meg kell próbálni kilépni a „kapszulákból”, különben egy idő után annyira más híreket kapnak majd az ismerősök, hogy nem fognak tudni kommunikálni egymással. Varga Judit a személyes kapcsolatok, eszmecserék jelentőségére hívta fel a figyelmet, és az ingyenes szolgáltatások veszélyéről is beszélt: ezek talán éppen arra törekszenek, hogy az adatvagyont kivigyék Európából.

Varga Judit már korábban is beszélt arról, hogy szeretnék biztosítani a jogállamiságot és a szabadságot az online térben is, melyről a veol.hu cikkében elolvashat.

híreink Brüsszelből

A kvóta attól még él, ha nem annak nevezik.

Áttörés Belarusz ügyében az EU-csúcson.