A külföldi imámok helyett Németországban kiképzett, németül prédikáló hitszónokokat szeretne látni a mecsetekben a német állam, a kérdés az elmúlt hetek franciaországi és ausztriai terrortámadásai miatt különösen aktuálissá vált. Többek között ez a témája annak a mai iszlámkonferenciának, amelyet a berlini kormány minden évben megrendez, hogy fenntartsa a párbeszédet az ország muzulmán közösségeinek vezetőivel. A koronavírus-járvány miatt idén videókonferencia formájában megtartott rendezvény előtt Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a terrormerényletekre utalva hangsúlyozta:
A németországi imámképzés hozzájárulhat a megelőzéshez.
Németországban régóta fennálló problémát jelent, hogy a mecseteket látogató muszlimok sok esetben nem németül hallgatják a nem németországi hitszónokok prédikációit, ezáltal nehezebbé válik a beilleszkedésük a társadalomba.
– Érzelmileg nem kötődnek Németországhoz azok, akik elutasítják ennek a társadalomnak az értékeit. Ebben az esetben máshova fordulnak, és sajnos sok esetben a szélsőségeseknél kötnek ki
– nyilatkozta Ahmed Mansour németországi iszlámszakértő az ARD televíziónak, utalva arra a problémára, hogy a fiatal nemzedékek könnyen radikalizálhatók, ha nem érzik magukat otthon Németországban.
– Olyan hitszónokok kellenek az országban, akik Németországban nőttek fel, beszélik a nyelvünket és osztják az általunk becsben tartott értékeket, megértik a felfogásunkat a demokráciáról, a jogállamiságról és a szólásszabadságról
– mondta a Die Zeit hetilapnak Mathias Middelberg, a Kereszténydemokrata Unió politikusa.
A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap által nemrég újraközölt, Mohamed prófétát ábrázoló és belőle gúnyt űző karikatúrák nagy felháborodást váltottak ki az iszlám világban, Recep Tayyip Erdoğan török elnök például a keresztes hadjáratok felújításával vádolta meg a nyugat-európai államokat. Az ARD beszámolója is megjegyzi:
a németországi muszlimok nagy része is bizonyára sértőnek találta a karikatúrákat, s nem a szólásszabadságot tartják fontosnak ebben a kontextusban.
Márpedig Erdoğan nagy tiszteletnek örvend a Németországban élő törökök körében: árulkodó adat, hogy a 2018-as török elnökválasztáson a szavazásra jogosult németországi törökök kétharmada voksolt Erdoğanra, aki az utóbbi években számos ügyben konfrontálódott a berlini vezetéssel.
Németország legnagyobb muszlim szervezete ráadásul a török kormány alá tartozó Vallásügyi Török–Iszlám Unió (Ditib), amely mintegy kilencszáz közösség felett gyakorol közvetlen befolyást. Németországban a négy és fél millió muszlimból hárommillió a törökök, illetve török származásúak száma.
A Ditib imámjait Törökországban képzik ki, onnan kapják a fizetésüket, tehát leginkább a török, nem a német állam iránt hűségesek.
Bár Németország hat egyetemén is létezik iszlám teológia szak, a végzősök nem dolgozhatnak imámként, hiszen a Korán olvasását, az imádkozást, a munkavégzéshez szükséges gyakorlati feladatokat nem sajátítják el ezekben az oktatási intézményekben. A Ditib tart ugyan imánképzéseket, de éppen Törökország befolyásától szeretne eltávolodni a német állam.
– Szükségünk van németországi imámképzésre
