Állami imámképzéssel integrálná a muszlimokat Berlin

Az elmúlt hetek nyugat-európai terrortámadásai a német kormányt is éberségre intette.

Berlin, 2020. október 14. Angela Merkel német kancellár (b) és Horst Seehofer német belügyminiszter a kabinet heti munkaülésén a berlini kancellári hivatalban 2020. október 14-én, a koronavírus-járvány idején. MTI/EPA/Pool/Henning Schacht Fotó: Henning Schacht

A külföldi imámok helyett Németországban kiképzett, németül prédikáló hitszónokokat szeretne látni a mecsetekben a német állam, a kérdés az elmúlt hetek franciaországi és ausztriai terrortámadásai miatt különösen aktuálissá vált. Többek között ez a témája annak a mai iszlámkonferenciának, amelyet a berlini kormány minden évben megrendez, hogy fenntartsa a párbeszédet az ország muzulmán közösségeinek vezetőivel. A koronavírus-járvány miatt idén videókonferencia formájában megtartott rendezvény előtt Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a terrormerényletekre utalva hangsúlyozta:

A németországi imámképzés hozzájárulhat a megelőzéshez.

Németországban régóta fennálló problémát jelent, hogy a mecseteket látogató muszlimok sok esetben nem németül hallgatják a nem németországi hitszónokok prédikációit, ezáltal nehezebbé válik a beilleszkedésük a társadalomba.

– Érzelmileg nem kötődnek Németországhoz azok, akik elutasítják ennek a társadalomnak az értékeit. Ebben az esetben máshova fordulnak, és sajnos sok esetben a szélsőségeseknél kötnek ki

– nyilatkozta Ahmed Mansour németországi iszlámszakértő az ARD televíziónak, utalva arra a problémára, hogy a fiatal nemzedékek könnyen radikalizálhatók, ha nem érzik magukat otthon Németországban.

– Olyan hitszónokok kellenek az országban, akik Németországban nőttek fel, beszélik a nyelvünket és osztják az általunk becsben tartott értékeket, megértik a felfogásunkat a demokráciáról, a jogállamiságról és a szólásszabadságról

– mondta a Die Zeit hetilapnak Mathias Middelberg, a Kereszténydemokrata Unió politikusa.

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap által nemrég újraközölt, Mohamed prófétát ábrázoló és belőle gúnyt űző karikatúrák nagy felháborodást váltottak ki az iszlám világban, Recep Tayyip Erdoğan török elnök például a keresztes hadjáratok felújításával vádolta meg a nyugat-európai államokat. Az ARD beszámolója is megjegyzi:

a németországi muszlimok nagy része is bizonyára sértőnek találta a karikatúrákat, s nem a szólásszabadságot tartják fontosnak ebben a kontextusban.

Márpedig Erdoğan nagy tiszteletnek örvend a Németországban élő törökök körében: árulkodó adat, hogy a 2018-as török elnökválasztáson a szavazásra jogosult németországi törökök kétharmada voksolt Erdoğanra, aki az utóbbi években számos ügyben konfrontálódott a berlini vezetéssel.

Németország legnagyobb muszlim szervezete ráadásul a török kormány alá tartozó Vallásügyi Török–Iszlám Unió (Ditib), amely mintegy kilencszáz közösség felett gyakorol közvetlen befolyást. Németországban a négy és fél millió muszlimból hárommillió a törökök, illetve török származásúak száma.

A Ditib imámjait Törökországban képzik ki, onnan kapják a fizetésüket, tehát leginkább a török, nem a német állam iránt hűségesek.

Bár Németország hat egyetemén is létezik iszlám teológia szak, a végzősök nem dolgozhatnak imámként, hiszen a Korán olvasását, az imádkozást, a munkavégzéshez szükséges gyakorlati feladatokat nem sajátítják el ezekben az oktatási intézményekben. A Ditib tart ugyan imánképzéseket, de éppen Törökország befolyásától szeretne eltávolodni a német állam.

– Szükségünk van németországi imámképzésre

– mondta két évvel ezelőtt Angela Merkel kancellár. Ennek érdekében az Osnabrücki Egyetem iszlám teológiai intézete áprilistól kezdi meg hitszónoki képzését a német belügyminisztérium és az alsó-szászországi tudományos minisztérium finanszírozásával, illetve a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) támogatásával. A cél az, hogy évente húsz-harminc fiatal vegyen részt az állami imámképzésben. Aiman Mazyek, a ZMD elnöke szerint a képzést már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna indítani.

A Ditib azonban nem állt a kezdeményezés mellé,

a mecsetek többségében így továbbra is külföldön kiképzett imámok fognak prédikálni

– jegyzi meg az ARD. A Ditib is látja ugyanakkor annak a problémáját, hogy a németországi török fiatalok nem tudnak azonosulni a Törökországból küldött hitszónokok világlátásával, ezért a szervezet is növelni szeretné azoknak az imámomnak a számát, akiket Németországban képeznek ki: jelenlegi arányuk mindössze tíz százalék, Németországban összesen 1100 Ditib-imám tevékenykedik – írja a Daily Sabah török napilap.

– A német nyelv használata egyre nagyobb hangsúlyt kap, de még mindig nagyon sok az első és második generációs muszlim, akik törökül beszélnek, ezért van szükség a törökországi imámokra

– mondta a Politico hírportálnak Eyüp Kalyon, a Ditib egyik vezetője.