Az európai szocialistáknak is kínos a brit Munkáspárt botránya

Egy emberre, Jeremy Corbynra összpontosulnak az elmúlt évek antiszemitizmus miatti kritikái a brit Munkáspárt berkeiben. Az egykori miniszterelnök-aspiránst a héten ki is rúgták a pártból. A szövetségesei szerint Corbynnak „csak” annyi a bűne, hogy nem lépett fel keményen az elharapódzó zsidóellenesség ellen. Az ügy az európai szocialista ernyőpártot is érinti, ám ők, akárcsak a magyar Bíró László esetében, most sem kommentálják szívesen a botrányt.

Korábban is problémát jelentett az eluralkodó rasszizmus a brit Munkáspárt berkeiben. Fotó: David Cliff Forrás: Getty Images

Nemcsak a magyar baloldalt érinti a soraiban uralkodó antiszemitizmus: az európai sajtóban is nagy visszhangot kapott, hogy a mindenkori kormányzattól függetlenül működő brit emberi jogi szervezet, az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) friss tanulmányában lesújtó képet festett a brit Munkáspárt zsidóellenes tendenciáiról. Utóbbi Jeremy Corbyn, a baloldal 2015 és 2020 áprilisa közötti vezetőjének, egykori miniszterelnök-jelöltjének uralma alatt harapódzott el, emiatt a brit sajtóban csak örökifjú forradalmárként emlegetett politikust a héten ki is zárták a Labour tagjai közül.

Corbyn nem ért egyet a szerinte politikailag motivált döntéssel, mint azt közölte, harcolni fog az igazáért.

I will strongly contest the political intervention to suspend me.

I’ve made absolutely clear those who deny there has been an antisemitism problem in the Labour Party are wrong. I will continue to support a zero tolerance policy towards all forms of racism. — Jeremy Corbyn (@jeremycorbyn) October 29, 2020

Corbyn sok évtizedes tendenciára erősíthetett rá

A kritikusok már csak amiatt sem neveznék politikailag motiváltnak az EHRC tanulmányát, mert a hivatalosan 2007 óta működő szervezet ez idáig egyetlen alkalommal marasztalt el nagy-britanniai politikai pártot, tehát alapvetően nem szól bele aktuálpolitikai vitákba. Szintén az antiszemitizmus miatti kritikák helytállóságát bizonyíthatja azok mértéke: a brit vizsgálódás 2019 májusában csak azután kezdődött meg, hogy

több száz panasz érkezett a brit Munkáspárt Izrael-párti tagjaitól, akik sok esetben nevesítették is Corbynt a velük szembeni diszkriminatív fellépés forrásaként.

A BBC szerint a szervezet összesen hetven esetet vizsgált ki, amelyek közül nem kevesebb mint huszonháromban volt érintett a politikus, aki egyébként a Palesztin Szolidaritási Szervezet egyik nagy-britanniai patrónusa is. Ráadásul korábban a brit sajtó azt is gyakran a szemére vetette, hogy miniszterelnök-aspiráns létére nyíltan vállalja a palesztin-pártiságát az izraeli–palesztin konfliktusban. Mint azt a brit közszolgálati csatorna megjegyzi, a Labour soraiban évtizedekkel ezelőtt még nem tapasztalható jelenségről van szó: a brit Munkáspárt egykori szavazóbázisa ugyanis Izrael-barát tagokra épült, amely tendencia csak a hetvenes években, a hatnapos háborút követően kezdett megváltozni.

A nyolcvanas évekre aztán anticionista hangok is megjelentek a párton belül. Ezt korábban csak a nagy-britanniai szélsőbaloldalon fel-felbukkanó jellemzőként ismerték.

Udo Bullman, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának egykori vezetője és Jeremy Corbyn 2019 márciusában
Fotó: Euractiv/Shutterstock

A baloldali ernyőpárt most is hallgat

Jeremy Corbyn mentségére szólhat, és munkáspárti források a sajtóban is gyakran érvelnek azzal, hogy a politikus nem szándékosan erősítette a párton belüli antiszemitizmust, hanem leginkább közönyös volt, semmit nem tett annak erősödése ellen. (2017-ben megváltoztatták a Munkáspárt gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatát, 2019-ben pedig az állomány kevesebb mint egy százalékával szemben indultak vizsgálatok, de a többség ezeket látszatintézkedésnek nevezte – a szerk.)

A baloldal gyakran mutogat e tekintetben a Konzervatív Pártra is: a brit kormányerővel szemben a muszlimellenességet emlegetik, ez azonban még a hagyományosan erős liberális oldallal rendelkező brit sajtóban is látványosan kisebb teret kap, mint a Munkáspárton belüli antiszemita botrányok.

Az események hazai vonatkozású eleme lehet, hogy a közelmúltban a magyar baloldalra égtek rá Bíró László antiszemita ügyei, amire sem a magyar balliberális pártok európai parlamenti szövetségesei, sem a szocialista ernyőpárt nem reagált érdemben.

Utóbbinak (PES, Európai Szocialisták Pártja) egyébként máig tagja a brit Munkáspárt is, amely a brexittel csak az uniós intézményeket hagyta hátra, tehát az európai szintű pártnak a hivatalos szövetségese maradt. A PES a Labour korábbi hasonló ügyeit sem kommentálta, és akárcsak a magyar esetben, a brit baloldallal szemben is elnéző.

A brit esetre némi magyarázat lehet, hogy a Munkáspárt, noha a szigetországban ellenzéki erő, így is Nyugat-Európa egyik legnagyobb számú párttagságát tudhatja magáénak.