Tizenhárom új bíborost kreált Ferenc pápa szombaton az úgynevezett konzisztóriumon, amelyet a koronavírus-járvány ellenére sem halasztottak el. Az ünnepélyes eseményen, először a katolikus egyház történetében, egy fekete amerikait, a washingtoni érseket, Wilton Daniel Gregoryt is beemelték a kollégium tagjai közé.
Fotó: Fabio Frustaci/MTI/EPA-ANSA
Az Egyesült Államokban a becslések szerint a népesség majdnem negyede katolikus felekezetű keresztény, ezzel az országban él a világ negyedik legnagyobb katolikus közössége. Ferenc pápa már többször tanújelét adta, hogy szívén viseli az amerikai feketék sorsát. Előremozdította például a XIX. század végén élt színes bőrű amerikai pap, Augustus Tolton szentté avatásának folyamatát. Támogatólag nyilatkozott a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalomról – védelmébe vette a texasi püspököt, aki BLM táblával a kezében letérdelt –, a napokban pedig NBA-játékosokkal is találkozott.
Mint arra a távirati iroda is emlékeztetett, az új bíborosok kevesebb, mint fele európai: egy máltai, öten olaszok. A többi bíboros – Ferenc pápa szóhasználata szerint – a világ és az egyház peremén – Ruandában, Tunéziában, Mexikóban, Chilében, a Fülöp-szigeteken, Bruneiben – szolgál, valamint az Egyesült Államokban. Az amerikai Pew Research Center elemzéséből kiderül, hogy az argentin származású egyházfő beiktatása óta folyamatosan csökken az európaiak aránya a testületben. Megjegyzik ugyanakkor, hogy tekintve, hogy a 2010-es statisztikák szerint Európa a katolikus hívek mindössze 24 százalékát adja, népességarányosan így is túlreprezentált a kontinens, különösen Latin-Amerikához képest.
Az új bíborosokkal a bíborosi kollégium létszáma mostantól 229-re emelkedik, de közülük csak 128-an számítanak pápaválasztóknak. Az MTI emlékeztet rá, hogy a128 pápaválasztó bíborosból 53 európai (közülük 22 olasz), 24 latin-amerikai, 18 afrikai, 16 ázsiai, 13 észak-amerikai, négy óceániai. Ferenc pápa megválasztásán 115 bíboros vett részt, ebből hatvan európai volt.
