Gyanús anomáliák az amerikai elnökválasztásokon

A Judicial Watch szerint több szavazó regisztrált előzetesen, mint ahányan az adott államban élnek.

Glenwood Springs, 2020. november 4. Kitölti szavazólapját egy férfi a Colorado állambeli Glenwood Springsben 2020. november 3-án, az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választásokon. A voksoláson a hivatalban lévõ republikánus elnök, a 74 éves Donald Trump és demokrata párti kihívója, a 77 éves Joe Biden között döntenek a választók. MTI/AP/Chelsea Self Fotó: Chelsea Self

A Judicial Watch október végén megkongatta a vészharangot: 353 megyét és nyolc államot találtak, ahol több választónak engedélyezték a szavazást, mint ahányan ott élnek, írja a 888.hu. A Judical Watch egy 1994-ben alakult konzervatív jogi szervezet. Fő profiljuk a korrupciós ügyek, politikai visszaélések, választási csalások feltárása. A legdurvább eltérést az egyik csatatérállamban, Coloradóban találták, ahol 64 megyéből 42 ilyen volt.

Az újraválasztásáért induló Donald Trump elnök támogatói egy eredményváró rendezvényen az Arizona állambeli Chandlerben Fotó: MTI/AP/Matt York

A szervezet vezetője, Tom Fitton elmondta, hogy ez akkor is probléma, ha személyesen mennek el az ő nevükben szavazni – az Egyesült Államokban ugyanis nem kell igazolványt felmutatni szavazáskor, elég bediktálni, hogy hol élsz –, de a fő veszélyt az jelenti, hogy a levélszavazatokhoz is fel lehet használni ezt a listát, ugyanis a választás után tetszőleges számban lehet a listákról szellemszavazókat keresni és a nevükben szavazatokat gyártani. Az egyetlen megnyugtató megoldás erre az lett volna, ha a levélszavazatokat az összes szavazat közé keverik – és ennek igazából akadálya sem lett volna –, és együtt számolják azokat, de ez nem történt meg. A levélszavazatokat néhány tagállamban csak egy többórás szünet után kezdték el összeszámolni, és van, ahol ez még mindig tart. Érdekes módon ezek leginkább olyan államok, amelyek kritikusak a demokrata elnökjelölt számára. Pennsylvaniát és Észak-Karolinát, azt a két államot, amely nemcsak az elnökválasztás eredményét, de a szenátus összetételét is eldöntheti, a szervezet be is perelte.

A 888.hu szerint van egy másik gond is az idei amerikai elnökválasztással: a hírportál azt állítja, hogy Biden választási eredményei a legvitatottabb ütközőállamban nem mentek át a Benford-teszten, amely 99,9 százalékos biztossággal megállapítja, hogy történt-e választási csalás. Benford törvényéről röviden azt lehet elmondani, hogy az arra épülő teszttel egyértelműen kimutatható egy számsorról, hogy ténylegesen véletlenszerű az eloszlása vagy fentről belenyúltak – legyen az választási csalás vagy egy parkban előforduló virágok száma négyzetméterenként. A legproblémásabbnak ilyen szempontból Michigan állam tűnik, de azokban a tagállamokban, ahol nem volt kérdéses Biden győzelme, nem tapasztaltak hasonló anomáliát.

Mi is az a Benford-törvény?

Ha az embereknek azt mondjuk, hogy írjanak le véletlenszerűen, mondjuk, ötven darab négyjegyű számot, és megnézzük azoknak az első számjegyét, akkor vajon melyik szám fog a leggyakrabban szerepelni az első helyen? Tulajdonképpen bármelyik szerepelhet, gondolja az olvasó, és teljesen igaza van: ugyanis az ember úgy gondolkodik, hogy biztos véletlenszerűnek tűnik, ha minden számot felhasznál véletlen előfordulási gyakorisággal. De ez nem így van: a matematika egyik régóta ismert anomáliája, hogy minden természetes – tehát nem tudatos tervezésű – számsorozatban a legtöbb szám egyessel kezdődik, ezt követi a kettes és így tovább. Bármilyen eredetű legyen is egy szám – például tavak felszíne, az egész számok négyzetgyökei –, körülbelül hatszor olyan gyakran kezdődik 1-gyel, mint 9-cel. Ez nem azt jelenti, hogy az univerzumban van valami nem véletlenszerű, hanem azt, hogy az emberek által megalkotott tízes számrendszerben így realizálódik az a véletlenszerűség, ami a természetben tapasztalható.