– Európa ismét a járvány gócpontja – figyelmeztetett a héten Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlegének vezetője. A szervezet statisztikáiból kiderül, hogy az 55 országot – köztük Oroszországot és néhány ázsiai államot – tömörítő régióban egyetlen hét leforgása alatt több mint 1,7 millió új koronavírusos megbetegedést regisztráltak, az összes fertőzött száma pedig már meghaladta a 11 milliót. A WHO adatai szerint Európa öt legjobban pandémiasújtott állama sorrendben Oroszország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország.
Fotó: MTI/ANSA/EPA/Filippo Venezia
Lakosságarányosan viszont Andorrában, Csehországban és Belgiumban a legnagyobb a baj, ráadásul ezekben az országokban a halálozási arány is meglehetősen magas. A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a betegség terjedése nemhogy lassul, de még mindig gyorsul. Nincs olyan mutató, amely javulást mutatna: egyre több a pozitív teszt, miközben az egészségügyi hatóságok már nem tudják a lépést tartani, és mind többen kerülnek kórházba. Sajnos ez igaz a halálozások számára is, amely a múlt héten több mint harminc százalékkal emelkedett, bár arányaiban jelentősen nem változott.
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Mi a megoldás?
Hans Kluge szerint a tavaszihoz hasonló szigorú lezárás csak az „utolsó menedék” lehet.
Emlékeztetett arra, hogy a lépés milyen károkat okozhat a gazdaságnak, az emberek mentális egészségének, valamint lökést adhat a családon belüli erőszaknak. A szakember azt pedig biztosan állította, hogy az iskolákat szükségtelen bezárni, mert nem a gyerekek és a kamaszok a kór fő terjesztői. Ezt alátámasztja egy napokban megjelent brit kutatás is, amely arra a megállapításra jutott, hogy nem jelent nagyobb kockázatot, ha valaki gyermekekkel él együtt. A WHO tisztségviselője egyúttal egy amerikai tanulmányt is idézett, amely szerint ha az emberek csak 95 százaléka rendeltetésszerűen maszkot hordana, 265 ezer életet menthetne meg Európában februárig.
Fotó: MTI/EPA/ Ian Langsdon
Az európai államok válasza a második hullámra egyelőre változatos, de egy dologban megegyezik: minden ország szigorít.
Egyelőre Litvánia és Görögország döntött úgy, hogy visszatérnek a tavaszi teljes kijárási tilalomhoz, mikor az ország egész területén csak hatósági engedéllyel lehetett az otthonukat elhagyni. Nagy-Britannia ugyancsak drákói lépésekre szánta rá magát, Angliában például csak meghatározott indokkal hagyhatják el az emberek otthonukat. Bezártak a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek, az éttermek, a szórakozóhelyek és a pubok is, elvitelre vagy házhoz rendelésre viszont működhetnek. Sok tekintetben mégis enyhébbek az óvintézkedések a márciusinál. Most nem olyan szigorúan szabályozott például a szabadtéri testmozgás korlátozása, és ezúttal az iskolák és egyetemek is nyitva maradhattak. Olaszország szintén bekeményít, teljes területén éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Ugyanakkor az országrészeket vörös, narancssárga és sárga zónákra osztották.
