Már a járvány harmadik hullámát vizionálja a WHO

Európa nem tanult Ázsiától! – mondja a világszervezet különleges Covid–19-megbízottja

Védõmaszkos turisták kimonóban a tokiói Szenszodzsi-templomnál. Fotó: Majama Kimimasza Forrás: MTI/EPA/

Alaposan lehúzta Európát a koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatos teendők elmismásolása miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) speciális Covid–19-megbízottja, aki szerint az Európai Unió tagállamai nem használták ki a járvány nyári, átmeneti visszahúzódásának előnyeit a következő hullám elleni harcra. David Nabarro a Solothurner Zeitung című svájci lapnak azt is elmondta, hogy a kontinensnek a jövő év elején a járvány harmadik hullámával is szembe kell néznie, ráadásul mielőtt még a vakcinát széles körben hozzáférhetővé tennék.

David Nabarro, a WHO Covid–19-megbízottja.
Fotó: Twitter

– Nem hozták létre a megfelelő infrastruktúrát a nyári hónapok alatt, miután az első hullámot sikerült visszaszorítani. Most elért bennünket a második hullám, és ha nem építjük fel, amit kell, tavaszra nyakunkon lesz a harmadik

– vizionál egy még rosszabb forgatókönyvet a szakember. Nabarro azt is kifejtette, hogy Európának sokat kell tanulnia az ázsiai országoktól. – Gyorsan és határozottan kell reagálni a vírusra, különösen az elején, amikor a kórokozó még lassan terjed a különféle közösségekben. Ha csak félszívvel reagálunk, a probléma hamar a fejünkre nő – mondta.

Európában a nyári hónapok alatt rövid időre visszaesett a fertőzések száma, ám most megint elszabadult a vírus. A 84 milliós Németországban például egyedül tegnap tizennégyezerrel nőtt a megbetegedések száma. Ezzel szemben a 120 milliós Japánban a múlt szombaton 2596 új fertőzést regisztráltak, az 51 millió lakost számláló Dél-Koreában pedig mindössze 386-ot, ahol a járvány kitörése óta az igazolt esetek száma alig haladta meg a harmincezret.

Védõmaszkos turisták kimonóban a tokiói Szenszodzsi-templomnál.
Fotó: Majama Kimimasza / MTI/EPA/

Kontinensünkön Nabarro szerint az a legfőbb gond, hogy a politikai döntéshozók közül csak kevesen fogták fel, a vírus exponenciálisa terjed, nem számtani haladvány szerint. Ázsiában viszont azért maradt viszonylag alacsony a fertőzések száma, mert az emberek teljes mértékben megértették a helyzetet, és ehhez mérten is viselkedtek. – Megtartják a szükséges fizikai távolságot egymástól, viselik a maszkot, nem mutatkoznak nyilvános helyen, ha megbetegszenek, rendszeresen fertőtlenítik magukat. Ezen túlmenően védik a legveszélyeztetettebb csoportokat. A megbízott hozzátette:

– Ázsia nem oldotta fel elhamarkodottan a korlátozásokat, megvárták, amíg az esetszám csökken, és alacsonyan is marad. Európában a reakció nem volt teljes.

Nabarro dicsérte az ázsiai hatóságok kommunikációs stratégiáját is. – Csak egyetlen üzenetük volt: ha azt akarjuk, hogy erős legyen a gazdaságunk, és megtartsuk szabadságunkat, ragaszkodnunk kell néhány alapvető dologhoz.

Közben az oxfordi egyetemi kutatócsoport arról számolt be, hogy alkalmazási technikáktól függően 62–90 százalékos hatékonyságúnak bizonyult az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű koronavírus-vakcinája. Az elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, harmincan fertőződtek meg később. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez 62 százalékos hatékonyságnak felel meg. A hatékonyság 90 százalékra emelkedett viszont abban a csoportban, amelynek tagjai először alacsony, majd magas hatóanyag-dózisú vakcinát kaptak. A két módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék.