Már nincs olyan uniós főváros, ahol ne működne mecset

A muszlim imahely felépítése évtizedeken keresztül heves ellenállásba ütközött.

A héten már a második pénteki imát tartották az első, hivatalosan elismert athéni mecsetben – jelentette be a görög Kathimerini című lap –, így már nincs olyan uniós főváros, ahol ne lenne muszlim imaház. A mecset megnyitását 1979 óta késleltették, s bár a beruházásról 14 évvel ezelőtt született konkrét kormányzati döntés, a bürokratikus akadályok, a jogi kihívások és a szélsőjobboldali csoportok tiltakozásai megakasztották a folyamatot.

Politikai és egyházi tiltakozás

– A mecset megépülésére vonatkozó törvényt 2006-ban szavazták meg Marietta Giannaku oktatási és vallásügyi miniszter kezdeményezésére, azonban a politikus távozásával jegelték az ügyet – nyilatkozta lapunknak Fokasz Nikosz szociológus. A projektet három évvel később, 2009-ben Teodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes és Anna Diamantopulu oktatási miniszter vetette fel újra.

A kutató elmondta, hogy a mecsetépítéshez a parlament hét jogszabályról szavazott 2009 és 2019 között, azonban mivel a szélsőjobboldali politikusok és a görög ortodox egyház konzervatívabb püspökei ellenezték a módosításokat, az építőipari cégek nem merték elvállalni a munkát, félve a lakossági reakcióktól. Az egyház hivatalos álláspontja szerint támogatta a mecsetépítést, azonban voltak egyházi tagok, akik ennek ellenkezőjéről tanúskodtak.

– A pireuszi püspök 2011-ben az alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg a mecset építéséről szóló döntést, de három évre rá elutasították a keresetet

– magyarázta Fokasz Nikosz.

A végleges terveket 2016 augusztusában hagyta jóvá a görög parlament, s néhány hónappal később megkezdődött a mecset építése. A 887 ezer eurós beruházást államilag finanszírozták. A mecset épületét már 2019. június 7-én átadták, azonban az ünnepség végén lezárták a területet. Az újranyitást idén tavaszra ígérték, de az épület takarítási és karbantartási szerződéseit a koronavírus-helyzet miatt nem tudták aláírni. Az épület végül november 2-án nyitotta meg kapuit.

– Az első imám a 49 éves Mohamed Zaki, egy marokkói származású, több nyelvet – arabot, görögöt és franciát – beszélő görög állampolgár – mondta Fokasz Nikosz.

– Görögország nem muszlim ország. A tapasztalatok szerint csak nagy muszlim ünnepeken van szükség nagyobb helyszínekre. Azt mondhatjuk, hogy az athéni mecset kielégítheti az imádkozni akarók igényeit

– nyilatkozta Angelosz Szirigosz parlamenti képviselő egy interjúban.

Egy méltó épületért fognak küzdeni

A görögországi muszlimok többsége jó kezdeményezésnek tartja a mecset megépítését, azonban a minaret és kupola nélküli épületet sok kritika éri, mivel méreteit és díszítőelemeit tekintve messze elmarad más európai imaházaktól.

– Ez idáig a föld alatt imádkoztunk. Gyermekeim iskolába, egyetemre járnak, ugyanúgy élnek, mint a görög gyerekek. De amikor imádkozni mennek, az egyik templomba megy, a másik a pincébe

– mondta az 1974 óta Görögországban élő Anna Sztamu, a Görögországi Muszlim Szövetség képviselője, utalva arra, hogy korábban használaton kívüli üzleteket és pincéket rendeztek be imádkozásra.

Az országban mintegy száz imahely létezik a muszlimok számára, melyekből az állam csupán tízet engedélyezett. Sztamu úgy véli, az új athéni mecsettel még sok munka van, valamint a főváros iszlám vallású lakosságához képest meglehetősen kis méretű. – Egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy imahely. Ez egy kicsi, négyzet alakú, silány épület – mondta Naim el-Gandúr, a Görögországi Muszlim Szövetség egyik tagja, aki szerint a mecset nem tudja fedezni az országban élő muszlimok vallási szükségleteit. A férfi továbbá kijelentette, köszönik a mecsetet, de egy méltó épületért fognak küzdeni.

Az illegális migráció megváltoztatta a közhangulatot

A görögök túlnyomó többsége (97 százaléka) ortodox keresztény. Mindazonáltal Görögországban nagy létszámban élnek muszlimok, nagy részük a Törökországgal közös határ mentén, az észak-keleti Thrákiában él. A régióban mintegy százezer lakos vallja magát iszlám vallásúnak, akik főként Pakisztánból, Szíriából, Afganisztánból és Bangladesből vándoroltak Európába.

Több kutatás bizonyítja, hogy a 2000-es évek előtt, amikor Görögországba még nem érkeztek nagy számban iszlám vallású bevándorlók, pozitív volt a vallási közösség megítélése, azonban ez az álláspont a 2015-ös migrációs hullám megindulásakor megváltozott. Görögországon több százezer – főleg muzulmán vallású – illegális migráns haladt át az elmúlt években, jelenleg is több tízezren tartózkodnak a dél-európai országban, főleg annak szigetein.

Az Európai Bizottság a migrációs hullám tetőzésekor készített felmérése szerint a görög állampolgárok a bevándorlást tartották az ország fő problémájának, a lakosság mintegy negyven százaléka fejezte ki ezzel kapcsolatos aggodalmát.

– A görögök csupán 36 százaléka reagál pozitívan a „muszlim” kifejezésre

– derült ki a Dianeosis kutatóintézet egy korábbi felméréséből.