Már nincs olyan uniós főváros, ahol ne működne mecset

A muszlim imahely felépítése évtizedeken keresztül heves ellenállásba ütközött.

2020. 11. 15. 6:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy méltó épületért fognak küzdeni

A görögországi muszlimok többsége jó kezdeményezésnek tartja a mecset megépítését, azonban a minaret és kupola nélküli épületet sok kritika éri, mivel méreteit és díszítőelemeit tekintve messze elmarad más európai imaházaktól.

– Ez idáig a föld alatt imádkoztunk. Gyermekeim iskolába, egyetemre járnak, ugyanúgy élnek, mint a görög gyerekek. De amikor imádkozni mennek, az egyik templomba megy, a másik a pincébe

– mondta az 1974 óta Görögországban élő Anna Sztamu, a Görögországi Muszlim Szövetség képviselője, utalva arra, hogy korábban használaton kívüli üzleteket és pincéket rendeztek be imádkozásra.

Az országban mintegy száz imahely létezik a muszlimok számára, melyekből az állam csupán tízet engedélyezett. Sztamu úgy véli, az új athéni mecsettel még sok munka van, valamint a főváros iszlám vallású lakosságához képest meglehetősen kis méretű. – Egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy imahely. Ez egy kicsi, négyzet alakú, silány épület – mondta Naim el-Gandúr, a Görögországi Muszlim Szövetség egyik tagja, aki szerint a mecset nem tudja fedezni az országban élő muszlimok vallási szükségleteit. A férfi továbbá kijelentette, köszönik a mecsetet, de egy méltó épületért fognak küzdeni.

Az illegális migráció megváltoztatta a közhangulatot

A görögök túlnyomó többsége (97 százaléka) ortodox keresztény. Mindazonáltal Görögországban nagy létszámban élnek muszlimok, nagy részük a Törökországgal közös határ mentén, az észak-keleti Thrákiában él. A régióban mintegy százezer lakos vallja magát iszlám vallásúnak, akik főként Pakisztánból, Szíriából, Afganisztánból és Bangladesből vándoroltak Európába.

Több kutatás bizonyítja, hogy a 2000-es évek előtt, amikor Görögországba még nem érkeztek nagy számban iszlám vallású bevándorlók, pozitív volt a vallási közösség megítélése, azonban ez az álláspont a 2015-ös migrációs hullám megindulásakor megváltozott. Görögországon több százezer – főleg muzulmán vallású – illegális migráns haladt át az elmúlt években, jelenleg is több tízezren tartózkodnak a dél-európai országban, főleg annak szigetein.

Az Európai Bizottság a migrációs hullám tetőzésekor készített felmérése szerint a görög állampolgárok a bevándorlást tartották az ország fő problémájának, a lakosság mintegy negyven százaléka fejezte ki ezzel kapcsolatos aggodalmát.

– A görögök csupán 36 százaléka reagál pozitívan a „muszlim” kifejezésre

– derült ki a Dianeosis kutatóintézet egy korábbi felméréséből.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.