Szigorúan titkos kommunista tiszt építi a demokráciát a Balkánon

Berecz Marianne, a gyilkos kommunista hatalom szigorúan titkos tisztje ma már atlantista.

Forrás: ceu.edu

2020. február 24-én tartottak nemzetközi konferenciát a budapesti Európai Ifjúsági Központban „Trace of Human Tragedies: Perspective to the Future on Civic Activism” címmel. Korábban már írt a Tűzfalcsoport az Európai Ifjúsági Központról, ahol rendszeresen szerveznek programokat és képzéseket a Soros-hálózathoz tartozó NGO-k.

A szervezők a Budapest Centre for Mass Attrocities Prevention mellett a European Muslim Initiative for Social Cohesion, az Islamic Cooperation Youth Forum Eurasian Regional Center és Azerbajdzsán magyarországi nagykövetsége voltak.

Érdekes, nem? Két muszlim szervezettel működtek együtt, miközben Európában számtalan radikális iszlamista terrortámadást követtek már el az elmúlt 5 évben, valamint az azerbajdzsániakkal, akik megtámadták pár hónapja az örményeket. Eddig úgy fest, hogy nem túl sikeres az alapítvány a tevékenységében...

Egy szigorúan titkos tiszt

Az alapítvány részeként a „V4 akciócsoport a tömeges atrocitások megelőzéséért” 2016-ban jött létre, annak indulását a Külügyi és Külgazdasági Intézettel közösen szervezett eseményen jelentették be. A honlapjukról nem derül ki, hogy ennek kik a tagjai, egy magyar személyt leszámítva: Berecz Marianne nagykövet asszonyt. Az esemény szerint ő a Külügyi és Külgazdasági Intézet képviseletében vett részt a kerekasztal-beszélgetésben. Nézzük meg közelebbről, ki is ő.

Berecz Marianne 1957-ben született. Édesapja Berecz János, aki az 1980-as években a Kádár-rendszerben befolyásos politikus, vezető tisztségviselő volt: az állampárt ideológiai- és propagandaügyekkel foglalkozó KB-titkára, az MSZMP KB tagja, 1987-ben a Politikai Bizottság tagja. Komoly, meggyőződéses kommunista volt, aki a rendszerváltás előtt az egypártrendszer fenntartásáért küzdött, a rendszerváltás után pedig az MSZP helyett a marxista-leninista elvek mellett kitartó, újjáalakuló MSZMP tagja lett. Berecz János írta az „Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956” címmel megjelent könyvet, amely a magyar forradalmat az USA által vezetett kapitalista világ, mint külső ellenség, és a „belső ellenség” által végrehajtott ellenforradalomként mutatja be. Ilyenkor persze egyből arra gondol az ember, hogy a gyermek nem tehet a szülei bűneiről. Ne aggódjanak, Marianne-nak is van vaj bőven a füle mögött.

A kommunista örökség és a moszkvai oktatás megtette a hatását: Berecz Marianne szigorúan titkos tiszt (szt) lett, 1989. május 1-jétől már főhadnagyi rendfokozatban, a Belügyminisztérium szolgálatában.

A Heti Válasz 2011-es összeállítása szerint feladata az NSZK elleni hírszerzés volt. Hogy mit csináltak a szigorúan titkos tisztek? Ehhez segítségül hívjuk az említett összefoglalót:

„Az 1990 előtti belügy 2500 szt tisztet foglalkoztatott. Ezren az III/I-es csoportfőnökséget, vagyis a hírszerzést erősítették, 1500-an a III/II-es, illetve III/III-as részlegen, azaz a külső és belső elhárításnál dolgoztak. Az szt tisztekkel kapcsolatban az egyik legsúlyosabb megállapítás, hogy – az ügynökszerepre sokszor zsarolással beszervezett besúgókkal ellentétben – munkájuk önkéntes és ideológiailag motivált volt. Vagyis a korkedvezményes nyugdíj, a sorkatonai szolgálat alóli mentesség és egyéb előnyök fejében azért vállalkoztak a diktatúra támogatására, mert a végsőkig lojálisak voltak a rendszerhez. A közvélekedéssel ellentétben ugyanakkor nem csak klasszikus, vagyis minden rendszerben legitim kémelhárítási feladatokat végeztek. Munkájuk „magában foglalta az állami vonalon jelentkező általános biztonsági feladatok kidolgozásán túl a támadólagos pozíciók létrehozásának elősegítését is” – írják a történészek. Szerintük megtévesztő és álságos tehát az a mítosz, hogy e tevékenység kizárólag az ellenérdekelt titkosszolgálatok Magyarország nemzeti érdekeire (már amennyiben van értelme egy diktatúrában ilyenről beszélni) káros törekvései ellen irányult.”

Berecz Marianne a Moszkvai Állami Egyetem Nemzetközi Újságírás Karán végzett, ahol nemzetközi kapcsolatokat tanult, elsősorban latin-amerikai kitekintéssel. Ezt követően az Amszterdami Egyetem Politikatudományi Karán szerzett ösztöndíjat, ahol a „kormányzás és adminisztráció egy nyílt társadalomban” beszédes című kurzust végezte el. 1981-ben kezdett el dolgozni a külszolgálatban. 2003-tól 2007-ig magyar nagykövet volt Bécsben az EBESZ-misszió mellett, később a Külügyminisztérium munkatársa, valamint 2010-ig az állami tulajdonú Mehib Zrt. (Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) felügyelőbizottsági tagja volt. 2016-ban a bosznia-hercegovinai háborút lezáró Daytoni békeszerződés végrehajtásának ellenőrzésével megbízott főképviselő Banja Lukában található regionális irodájába nevezték ki vezetőnek.

A főképviselői misszió költségvetésének több, mint felét, pontosan 54 százalékát Brüsszel adja.

Szép kis „alakváltás”: a gyilkos kommunista hatalom szigorúan titkos tisztje ma már atlantista, európai értelemben vett nyílt társadalom párti diplomataként tetszeleg.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.