Az EP nagy többséggel támogatta a Minority SafePacket

A polgári kezdeményezés célja, hogy a kisebbségvédelem az európai uniós jog része legyen.

Budapest, 2018. prilis 20. Az shonos kisebbsgeknek eurpai szint vdelmet szorgalmaz eurpai polgri kezdemnyezs, a Minority SafePack Magyarorszgon sszegyjttt alrsait tartalmaz dobozok a Nemzeti Vlasztsi Irodba Budapesten 2018. prilis 20-n. Az alrsokat ezen a napon Vincze Lornt, az eurpai shonos nemzeti kisebbsgek ernyszervezetnek, az Eurpai Nemzetisgek Fderatv Unijnak (FUEN) elnke s Csky Csongor, a Rkczi Szvetsg ftitkra adta le. MTI Fot: Balogh Zoltn Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön nagy többséggel támogatta a Minority SafePack polgári kezdeményezésről szóló állásfoglalást, amely az őshonos kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgeti.

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme a plenáris ülés kezdete előtt 2020. október 8-án.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A brüsszeli testület képviselői cselekvésre szólították fel az Európai Unió végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, és jogszabályjavaslatokat várnak a kisebbségi nyelvek és a többnyelvűség védelmére. A több mint egymillió uniós állampolgár által aláírt kezdeményezésről szóló állásfoglalásban a politikusok elismerték ugyan, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok hatáskörébe tartozik, de ismételten uniós minimumkövetelményeket várnak a kisebbséghez tartozók jogainak védelmére.

Felhívták a figyelmet a regionális nyelvhasználat garantálásának fontosságára, és arra kérik a bizottságot, hogy segítse a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó, ösztönző lépéseket egyebek között az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén, és foglalkozzon egyes kisebbségi nyelvek kihalásának veszélyével. Az állásfoglalás az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását és a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásainak támogatását is kéri a bizottságtól.

Az EP mindezek mellett aggodalmának is hangot adott a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd riasztó mértékű terjedése miatt is.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői sajtóközleményben üdvözölték az állásfoglalás megszavazását. Mint írták, a csütörtöki szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen jogalkotást a Minority SafePack javaslataira alapozva. Felhívták a figyelmet, hogy eddig hat európai polgári kezdeményezés zárult sikerrel, ezek egyike a Minority Safepack.

Ez az első olyan polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és támogató határozatot fogadott el az Európai Parlament. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az unió hivatalos napirendjére került

– hangsúlyozták.

A képviselők elmondták, hogy a kezdeményezés Magyarországon a kezdetektől fogva széles körű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek. A kezdeményezés sikere az összmagyarság sikere, hiszen a magyar közösségek adták azt a kezdő lendületet, majd a kitartó támogatást, amelynek köszönhetően sikeressé válhatott az ügy egész Európában.

Konkrét lépésekre van végre szükség a bizottság részéről ahhoz, hogy az európai őshonos kisebbségek mint egyenjogú uniós polgárok védelme a gyakorlatban is megvalósuljon. Ehhez a mai határozat és a Minority Safepackben foglalt konkrét javaslatok kitűnő alapot szolgáltatnak

– nyilatkozta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek, hozzátéve, hogy

ideje, hogy a bizottság végre félretegye a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Másképp ezen közösségek túlélése és nyelveik puszta megmaradása kerül komoly veszélybe.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és egyben a határozat beterjesztője szerint közös siker született, mivel a kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től. A FUEN pedig vállalta a koordinálását, és a magyarországi nemzetiségek javaslatára a magyar Országgyűlés egyhangúlag támogatta.

„Ez a közös fellépés átfogó nemzeti konszenzust teremtett otthon és Európában is”

– írta az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is. Rámutatott, hogy a kezdeményezés köré szolidaritási mozgalmat építettek, csaknem 1,2 millió aláírást gyűjtöttek, maguk mögé állítva így a döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de az „egyszerű embereket és az uniós parlament képviselőit” is.

Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat viszi a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

„Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.