Donald Trump jogilag már semmit nem tehet

A republikánusok beletörődtek az elnökválasztási vereségbe, most már inkább a szenátusi többség megőrzésére koncentrálnak.

Végleg elhallgattatta a Twitter a még hivatalban lévő elnököt. Fotó: Andrew Harnik Forrás: MTI/AP/

Az elektori kollégium a minap megerősítette Joe Biden győzelmét, s úgy tűnik, ezzel a lépéssel végleg lezárul a választási vereségét továbbra sem elismerő Donald Trumpnak a széleskörű választási csalások feltárására irányuló jogi küzdelme. Noha a hivatalban lévő elnök harcias retorikája továbbra sem csillapodik, s napról napra a küzdelem határozott folytatásáról beszél, azután, hogy a legfelsőbb bíróság múlt héten elutasította Texas keresetét, amellyel az állam a demokrata elnökjelölt választási győzelmét akarta érvényteleníte négy tagállamban, gyakorlatilag semmilyen eszköz nem maradt Trump kezében a harc folytatásához. Ezt erősítette meg lapunk megkeresésére Magyarics Tamás külpolitikai szakértő is, aki szerint ugyan egyetlen lehetőség még van a hivatali elnök számára, de pusztán csak elméletileg.

Az elektori szavazatokat hivatalosan január 6-án, két héttel az új elnök eskütétele előtt, a kongresszus két házának együttes ülésén ismertetik majd, amelyen Mike Pence alelnök fog elnökölni. Akkor, amennyiben a képviselőház és a szenátus minimum egy-egy tagja valamilyen kifogást emel bármelyik állam elektorai ellen, akkor az alsó- és a felsőháznak is kötelessége az ügyet megvitatni

– magyarázta az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A szakértő hozzátette: ha mindkét ház úgy dönt, hogy valóban szabálytalanságok történtek egy adott állam szavazatszámlálása során, ennek megfelelően tehát az adott állam elektorai nem jogszerűen foglalták el pozícióikat, akkor annak az államnak az elektori kollégiumi helyeit megsemmisíthetik. – A jelen állás szerint Joe Biden 36-tal több elektori szavazattal rendelkezik, mint Donald Trump, tehát minimum 37 ilyen elektort kellene találni – magyarázta a kutató az elméleti lehetőségeket.

Példaként hozta fel a legtöbb elektorral bíró, és egyébként hosszú ideje hagyománosan demokrata Kalifornia államot, amely 55 elektori vokssal rendelkezik. – Ha például egy ilyen nagy elektori számmal rendelkező államban nem tartanák jogszerűnek a leadott elektori voksokat, akkor mind az 55 szavazat törlésre kerülne, ez pedig azt eredményezné, hogy Bidennek nem lenne meg az elnökség elnyeréséhez szükséges 270 elektori szavazat – szemléltette az elméleti lehetőségeket Magyarics Tamás. Hozzáfűzte: ebben az esetben a képviselőház kezébe kerülne a döntési jog az elnök személyéről, méghozzá úgy, hogy az egyébként demokrata többségű testület képviselői nem egyenként szavaznának, hanem tagállamonként egy-egy szavazatot adhatnának le az elnök személyére, ebben a felállásban pedig a republikánusoknak lenne többsége.

– Ez az egyetlen egy, rendkívül bonyolult elméleti lehetőség, amellyel Trump még elnök maradhatna, de ez a gyakorlatban szinte teljesen valószínűtlen, a hivatalban lévő elnök pedig jogilag már semmit nem tehet

– foglalta össze a helyzetet a szakértő.

Elmondta azt is: ez is csak akkor működne, ha mindkét ház egyhangúan megsemmisíteni egy vagy adott esetben több állam elektori szavazatait. Állítólag a képviselőházból több republikánus képviselő szeretne ilyen jellegű óvást bejelenteni, de egyáltalán nem biztos, hogy ez valóban is meg fog történni. Hozzáfűzte: mivel az elnök kifogyott az elnökválasztás eredményét megfordító jogi eszközökből, a republikánusok feltehetően a közeljövőben inkább arra fognak koncentrálni, hogy Georgia államban megnyerjék legalább az egyik helyet a január 5-én megismétlésre kerülő szenátusi választásokon.

– Itt nagy a tét, ugyanis ha minkdét helyet elvesztik a republikánusok, akkor Kamala Harris alelnökkel – aki a szenátus elnöke is lenne egyben – együtt a demokraták kerülnének többségbe a száz fős szenátusban

– magyarázta a kutató.

Hozzáfűzte: a republikánusoknak most elemi érdekük, hogy megtartsák minimális többségüket a felsőházban, hiszen az azt jelentené, hogy ők adhatják az összes bizottsági elnököt, s ezzel nagy mértékben tudják a következő négy évben lassítani Joe Biden kormányának reformjait, adott esetben azok megtorpedózására is képesek lehetnek.

– Ha azonban mindkét helyet elvesztik Georgiában, akkor a képviselőház és a Fehér Ház után a szenátusban is a demokraták kerülnek fölénybe, és így gyakorlatilag bármilyen reformot megvalósíthatnának

– fűzte hozzá.

Georgiában egyébként hétfőn kezdetét is vette a korai szavazás. Korábban Donald Trump szmeélyesen is kampányolt a helyi republikánus jelöltek, Kelly Loeffler és David Perdue mellett. Még néhány órával a korai szavazás kezdete előtt is ostorozta a Twitteren Georgia állam kormányzóját amiatt, hogy az nem hívta össze a helyi törvényhozás rendkívüli ülését, amelytől Trump elnök a novemberi választás eredményének megváltoztatását remélte.

Szoros a verseny. A november 3-i választáson a szövetségi törvényhozás alsóházában, a képviselőházban a demokrata pártiak ugyan megőrizték többségüket, de mivel vesztettek is képviselői helyeket, a többségük kisebb arányú lett. A felsőházban, a száztagú szenátusban 53 politikusukkal eddig a republikánus pártiaknak volt többségük, ám a mostani voksolásokon a demokraták egy helyet szereztek, két szenátusi szék pedig a Georgiában megismételt választás kimenetelétől függ. Amennyiben ezen a demokrata párti jelöltek győznek, akkor a szenátusban is övék a többség.