A rasszizmus elleni Black Lives Matter mozgalom május végén kapott újult erőre az Egyesült Államokban, amikor egy rendőri intézkedés következtében életét vesztette egy fekete bőrű férfi, George Floyd. Az eset, az eleinte tisztázatlan körülmények ellenére, hatalmas felháborodást váltott ki az országban, és tömeges tüntetések kezdődtek, figyelmen kívül hagyva a koronavírus terjedésének veszélyét.
A BLM támogatói többek között azt kezdték el követelni, hogy vonják meg a támogatást a rendőrségtől, ami azt hozta magával, hogy a rendőrség lett a mozgalom követőinek szemében a fő ellenség. A BLM mögé számos baloldali politikus is beállt az Egyesült Államokban, így több városban is arról hoztak döntést, hogy ténylegesen csökkentik a rendőrség pénzbeli támogatását. Később azonban néhányan ellentmondásba ütköztek, hiszen nem sokkal az után, hogy a rendőrség eltörlésére és a támogatások megvonására szólítottak fel, már szükségük lett volna a rendőrökre a bűncselekmények emelkedő száma miatt.
A Black Lives Matter égisze alatt tartott tüntetések 2020-ban sokszor rendkívül erőszakossá váltak, komoly harcok alakultak ki a támogatók és az ellenzők között. Hatalmas pusztításokat is végeztek a szélsőséges tüntetők, akikhez csatlakozott az Antifa is. Több szobrot is megrongáltak vagy ledöntöttek, és a boltok kirakatait nem csak betörték, de ki is fosztották az üzleteket.
Ezt aztán volt, aki megpróbálta igazolni is azzal, hogy ez a fosztogatással komoly változásokat lehet elérni a társadalomban. Vicky Osterweil a témának egy egész könyvet szentelt, egy interjúban pedig arról beszélt, hogy a boltokat nyugodtan ki lehet fosztani, mert a legtöbb üzletnek van biztosítása, így a lopással valójában csak a biztosító cégeknek okoznak gondot, az embereknek nem.
A BLM mozgalom a gyerekeket is célba vette. Számos helyről lehetett hallani, hogy az iskolában idén az egészen fiatal korosztálynak is az antirasszizmusról tanítanak, és a fehér kisdiákoknak azt mondják, hogy ők rasszisták, kiváltságosak, és ezen nem is tudnak változtatni.
