Horvát polgármester: A város olyan, mint Hirosima

Legalább hat életet követelt a Horvátországot megrázó földrengés, amelyet Magyarországon is érezni lehetett.

Petrinja, 2020. december 29. Romok között emberek Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erõsségû földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetõleg többen megsérültek. MTI/AP Fotó: -

Erős, 6,3-es magnitúdójú földrengés rázta meg ma dél körül Horvátországot. A rengések epicentruma a horvátországi Petrinja településnél, mintegy 46 kilométerre Zágrábtól volt, a jelenséget két nagy utórengés kísérte.

Egy 12 éves kislányt a ráhulló gerendák nyomtak agyon Petrinja városában, valamint a legfrissebb jelentések szerint további öt áldozata van a katasztrófának: egy 20 éves férfi, egy apa és fia, valamint egy idősebb férfi és még egy személy vesztette életét a földrengés során.

Az áldozatokon kívül legalább 20 sérültet szállítottak a sziszeki kórházba, két személyt életveszélyes állapotban. Tomislav Fabijanić, Sziszek sürgősségi orvosi szolgálatának vezetője elmondta, hogy többen szenvedtek csonttörést és agyrázkódást, valamint műtétek azonnali elvégzésére is szükség volt. Összesen negyven koronavírusos beteget kellett átszállítani Sziszekről Zágrábba, hogy a katasztrófa sérültjeit el tudják látni.

– A városom teljesen megsemmisült. Ez olyan, mint Hirosima, a város fele már nem létezik

– jelentette ki Darinko Dumbović, Petrinja polgármestere a HRT horvát televíziócsatorna adásában, hozzátéve, hogy a mentési munkálatok folyamatosan zajlanak, melyekhez már a hadsereg katonáit is kivezényelték.

A Zágrábtól körülbelül 50 kilométerre, délkeletre fekvő, mintegy 25 ezer lakosú város egy része lakhatatlanná vált, a Reuters hírügynökség értesülései szerint egy óvoda is összedőlt, gyerekek azonban nem voltak benne. Helyi felvételeken látszik, hogy az embereket összedőlt épületek romjai alól és utcán álló autókból húzzák ki. Egy nőt például a városháza épületének maradványai alól mentettek ki, míg egy férfit és gyermekét a törmelék alá temetett autójukból sikerült megmenteni. Petrinja utcáit kő-, tégla- és cseréptörmelék borítja. Helyi jelentések szerint Horvátország egyes részein nincs áramszolgáltatás, az internet és a telefon nem működik. A lakosságot arra kérik a hatóságok, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.

– Néhány embert el kell költöztetnünk a városból, mert nem biztonságos itt lenniük

– mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök, aki azonnal a katasztrófa helyszínére utazott.

A katasztrófa következtében nem csak Petrinjában, hanem a környező falvakban, városokban is nagy károk keletkeztek, több százan maradtak biztonságos fedél nélkül. A katonaság már megkezdte a konténerek és sátrak felállítását azok számára, akik nem maradhattak otthonaikban. A miniszterelnök biztosította az embereket arról, hogy senkit nem hagynak kint a hidegben. Elmondta, hogy akiket tudnak, igyekeznek a katonaság 500 főt befogadó kaszárnyájában elszállásolni, és a közeli szállodákban is biztosítanak szobákat.

– A falu tíz házából kilenc megsemmisült

– nyilatkozta egy Petrinja melletti faluból az N1 horvát televíziócsatorna riporterének egy tetőt javító munkás.

A katasztrófa hallattán Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felajánlotta Magyarország segítségét. – Mély megrendüléssel értesültem a Horvátország szívében, Petrinja és Sziszek települések közelében bekövetkezett pusztító erejű földrengésről – fogalmazott a magyar kormányfő, aki biztosította horvát partnerét, hogy a magyar emberek Horvátország mellett állnak ezekben a nehéz napokban. – Imádkozunk az áldozatok családjaiért, és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek – zárta levelét Orbán Viktor.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy készen állnak a dél-európai állam támogatására, és felszólította Janez Lenarčič válságkezelésért felelős európai biztost, hogy a lehető leghamarabb utazzon a földrengés területére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán tett közzé bejegyzést, miszerint szorosan figyelemmel kísérik a horvátországi helyzetet.

Horvátországban gyakoriak a földrengések, az első komolyabb földmozgást tegnap észlelték, mely 5,2–5,3-es magnitúdójú volt. Korábban, március 22-én rázta meg Zágrábot és környékét nagyobb földrengés, azóta is rendszeresek az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utórengést jegyeztek fel, ezeknek körülbelül negyede volt érezhető. Krešimir Kuk horvát szeizmológus rendkívül erősnek minősítette a tavasszal bekövetkezett földrengést, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az utórengések miatt az épnek tűnő vagy kevésbé sérült épületek is veszélyesek lehetnek, így nem javasolt ott maradniuk az embereknek. Az Egyesült Államok Földtani Intézete szerint a mai, 6,3-es magnitúdójú volt a legerősebb földmozgás, mióta bevezették a modern szeizmikus műszerek használatát. Hasonló méretű földrengést 1880-ban mértek Zágráb közelében.

Fotók: MTI

A földrengés még Zágrábban is összedöntött épületeket, de a szomszédos országokban, így Magyarországon is érezni lehetett. Számos olvasónk jelezte, hogy a fővárosban is érzékelhető volt a földmozgás: óbudai olvasónk szerint mozogtak azok a szekrényajtók, amelyek nem voltak zárva, a 15 emeletes panel nyolcadik emeletén nagyon érezni lehetett a rengéseket. Hasonló jelenségről számolt be egy XIII. kerületi olvasónk, aki arra lett figyelmes, hogy a karácsonyfadíszek elkezdtek mozogni, majd ő maga is érezte a rengéseket. Effajta tapasztalatokról számoltak be több vidéki városból, köztük Pécsről, Érdről, Veszprémből. A földrengés három Baranya megyei településen okozott kisebb anyagi károkat – tudatta a katasztrófavédelem. Arról nem érkezett bejelentés, hogy valaki megsérült.