Joe Biden számára már nem ugyanazt jelenti Amerika

Számos nemzetközi, multilaterális egyezménynek fordított hátat elnöksége alatt Donald Trump, Joe Biden azonban várhatóan elődje lépéseinek korrigálásával, illetve eltörlésével igyekszik saját világnézetéhez igazítani az Egyesült Államok külpolitikáját. A szűkebben értelmezett amerikai érdekek maximalizálására törekvő Trump-korszakot tehát az eddigi ígéretek szerint egy olyan adminisztráció váltja fel, amely ismét vezető szerepet szán az Egyesült Államoknak a nemzetközi porondon.

U.S. Vice President Joe Biden (L) and former Secretary of State Hillary Clinton (R) attend a ceremony to unveil a portrait honoring retiring Senate Minority Leader Harry Reid (D-NV) on Capitol Hill in Washington, U.S. December 8, 2016. REUTERS/Jonathan Ernst - RC1A2E3F51B0 Fotó: Jonathan Ernst

A nemzetközi intézmények szerepéről való gondolkodás lehet az, amely a leginkább szembetűnő különbséget jelenti majd a Fehér Házból távozó Donald Trump és Joe Biden megválasztott amerikai elnök között

– foglalta össze lapunk kérésére az amerikai (kül)politikában várható változásokat Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A John McCain-díjas politológus emlékeztetett: Donald Trump világszerte nagy nemtetszést váltott ki azzal, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből, nem ez volt ugyanakkor az egyetlen multilaterális egyezmény, amelynek az elnök hátat fordított a hivatali ideje alatt. – Az amerikai kormány még májusban jelentette be, hogy kilép a Nyitott égbolt egyezményből, ez azonban csak fél év elteltével, november végén vált formálissá. Trump azonban itt nem állt meg: azzal is sikerült óriási hullámokat kavarnia, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén bejelentette, kilép az általa a pandémia miatt részben felelősnek tartott, Kínát ugyanakkor nem kellőképpen felelősségre vonó Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Utóbbi 2021. július 6-án lépne életbe.

Azonban nagyon valószínű, hogy Joe Biden meg fogja akasztani a kilépési folyamatot, hiszen a megválasztott elnök számos jelét adta, hogy a multilaterális intézményekbe vetett bizalom csökkenésével jellemezhető Trump-korszak után az új adminisztráció ismét vezető szerepet szán az Egyesült Államoknak a nemzetközi porondon

– magyarázta a kutató. A Nyitott égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint harminc aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben részt vevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése, Washington szerint azonban Moszkva nem tartotta magát az egyezményben foglaltakhoz.

– A nemzetközi intézmények szerepéről kétfajta gondolkodás figyelhető meg az Egyesült Államokban. A liberális, általában a demokrata politikusok által előnyben részesített megközelítés szerint a nemzetközi szervezetekben való részvétel alapve­tően pozitív, mert egy globális, szabályalapú rendszer fenntartását segíti, és bár az ilyen, a NATO-hoz és az ENSZ-hez hasonló szervezetekben való tagság sok pénzt emészt fel, ráadásul más országok is ott ülnek a döntéshozó asztalnál, de adott a lehetőség az amerikai érdekek konszenzusos vagy kompromisszumos érvényesítéséhez, ez pedig hosszú távon jó az Egyesült Államoknak – mutatott rá Mártonffy Balázs. Hozzáfűzte:

ezzel szemben a konzervatív, a Republikánus Párthoz közelebb álló nézet szerint Amerika rengeteg pénzt fizet és erőforrást fektet az effajta multilaterális intézményekbe, ugyanakkor nem kap eleget cserébe.

– A valóság valahol a kettő között van, hiszen bár nyilvánvalóan a nemzetközi szervezeteknek nem az a céljuk, hogy Amerika érdekeit szolgálják, de számos olyan eszköz van Washington kezében, amelynek segítségével tudja érvényesíteni saját preferenciáit – magyarázta a politológus. Hozzátette: Biden külpolitikai és belpolitikai logikája egyaránt azt kívánja, hogy Trump befelé forduló, „Amerika az első!” megközelítése után Washington ismét vezető szerepet vállaljon a nemzetközi színtéren, a Biden-adminisztráció számára pedig a szimbolikus jelentősége is fontos annak, hogy Trump sokat kritizált döntéseit visszafordítsák – nem véletlen, hogy az ígéret szerint a párizsi klímaegyezménybe is visszalép Washington Biden elnökségének első száz napjában.