A nemzetközi intézmények szerepéről való gondolkodás lehet az, amely a leginkább szembetűnő különbséget jelenti majd a Fehér Házból távozó Donald Trump és Joe Biden megválasztott amerikai elnök között
– foglalta össze lapunk kérésére az amerikai (kül)politikában várható változásokat Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A John McCain-díjas politológus emlékeztetett: Donald Trump világszerte nagy nemtetszést váltott ki azzal, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből, nem ez volt ugyanakkor az egyetlen multilaterális egyezmény, amelynek az elnök hátat fordított a hivatali ideje alatt. – Az amerikai kormány még májusban jelentette be, hogy kilép a Nyitott égbolt egyezményből, ez azonban csak fél év elteltével, november végén vált formálissá. Trump azonban itt nem állt meg: azzal is sikerült óriási hullámokat kavarnia, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén bejelentette, kilép az általa a pandémia miatt részben felelősnek tartott, Kínát ugyanakkor nem kellőképpen felelősségre vonó Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Utóbbi 2021. július 6-án lépne életbe.
Azonban nagyon valószínű, hogy Joe Biden meg fogja akasztani a kilépési folyamatot, hiszen a megválasztott elnök számos jelét adta, hogy a multilaterális intézményekbe vetett bizalom csökkenésével jellemezhető Trump-korszak után az új adminisztráció ismét vezető szerepet szán az Egyesült Államoknak a nemzetközi porondon
– magyarázta a kutató. A Nyitott égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint harminc aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben részt vevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése, Washington szerint azonban Moszkva nem tartotta magát az egyezményben foglaltakhoz.
– A nemzetközi intézmények szerepéről kétfajta gondolkodás figyelhető meg az Egyesült Államokban. A liberális, általában a demokrata politikusok által előnyben részesített megközelítés szerint a nemzetközi szervezetekben való részvétel alapvetően pozitív, mert egy globális, szabályalapú rendszer fenntartását segíti, és bár az ilyen, a NATO-hoz és az ENSZ-hez hasonló szervezetekben való tagság sok pénzt emészt fel, ráadásul más országok is ott ülnek a döntéshozó asztalnál, de adott a lehetőség az amerikai érdekek konszenzusos vagy kompromisszumos érvényesítéséhez, ez pedig hosszú távon jó az Egyesült Államoknak – mutatott rá Mártonffy Balázs. Hozzáfűzte:
ezzel szemben a konzervatív, a Republikánus Párthoz közelebb álló nézet szerint Amerika rengeteg pénzt fizet és erőforrást fektet az effajta multilaterális intézményekbe, ugyanakkor nem kap eleget cserébe.
