Mindeközben olyan kívánságok is megfogalmazódnak, hogy a gyártóknak meg kellene osztaniuk másokkal is a gyártási technológiát, így a szegényebb országok gyárai is ki tudnák szolgálni saját országuk igényeit. Önmaguktól a piaci szereplők nemigen fognak lemondani szellemi tulajdonukról, hacsak közpénzekből ezt nem finanszírozzák. Egyes vélekedések szerint a kormányoknak a kezdeti áralkuban ki kellett volna kötniük a know-how átadását is, cserébe a támogatásért.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a múlt héten arról tanácskozott India és Dél-Afrika kezdeményezésére, hogy a Covid–19 vakcinákat ki kellene venni a szellemi tulajdonjog hatásköréből, és ezzel, illetve a helyi gyártás beindításával fel lehetne gyorsítani a globális ellátást az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokban.
A france24.com hírportál szerint a felvetést száz ország, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is támogatta, a gyártók értelemszerűen élesen ellenezték. A döntés a WTO-tagállamok egyhangú véleményén múlik, és a jogdíjfizetési kötelezettséget mindaddig felfüggesztenék, amíg a világ népességének döntő része immunis nem lesz. Az elképzelés bírálói szerint még ha a szegényebb államok meg is kapnák a licencek szabad felhasználási jogát, akkor is évekbe telne, mire a semmiből kiépítik a gyártókapacitást. Addig pedig a nagy gyógyszergyártók nem biztos, hogy szívügyüknek fogják tekinteni a globális ellátást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!