Kétségbeesetten bizonygatják Orbán Viktor vereségét

A baloldali lapok próbálják kimagyarázni az uniós csúcson kiharcolt magyar–lengyel győzelmet.

Magyar Nemzet
2020. 12. 14. 12:21
Orbán Viktor magyaráz az EU vezetőinek. A miniszterelnök mellet Charles Michel, szemben pedig Macron és Merkel.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Financial Times

Orbán Viktor magyar miniszterelnök december 4-ei rádióinterjújában a lehető legegyértelműbben nyilvánította ki, hogy nem fog elfogadni valamiféle külön nyilatkozatot az EU-s jogállamisági mechanizmus alkalmazásával kapcsolatban, lengyel kollégájával együtt egy héttel később az EU-csúcson mégis éppen ezt tették – írta véleménycikkében a Financial Times. A lap idézte Dobrev Klára európai parlamenti képviselőt, aki Orbán Viktor „totális vereségeként” és a demokráciapártiak győzelmeként értékelte a jogállamisági feltételrendszer elfogadását. Hozzátették ugyanakkor, hogy Soros György viszont arra figyelmeztetett: az uniós bírósági felülvizsgálat lehetősége miatt a mechanizmus alkalmazására már csak a 2022-ben esedékes magyarországi választásokat követően kerülhet sor, így Orbán Viktornak „rengeteg ideje” lesz rá, hogy körbebástyázza saját belső körének pénzügyi érdekeltségeit. Az európai parlamenti képviselők gyorsított uniós bírósági eljárásban reménykednek,

de egyelőre kérdéses, hogy az Európai Bizottság részéről megvan-e a „politikai akarat”, hogy a 2022-es magyarországi választások előtti időszakban lépjenek fel a magyar kormánnyal szemben

– latolgatja a pénzügyi lap.

Le Monde

„Tökéletlen, mint minden kompromisszum” – így értékelte az EU-csúcson született megállapodást a balliberális francia lap. „Észszerű volt-e, hogy két ország túszul ejt másik huszonötöt, blokkolva egy történelmi helyreállítási tervet, olyan időszakban, amikor Európa kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járó, súlyos egészségügyi válságba került?” – tette fel a kérdést a szerkesztőségi írás. – Nem! Ezért az ész és a felelősség érvényesült a decemberi EU-csúcson – adtak választ saját maguknak. Azzal szembesülve, hogy a huszonöt tagállam kizárja őket a helyreállítási alapból, Budapest és Varsó is kénytelen volt engedni. Orbán Viktor állíthatja, hogy a józan ész győzött, azzal az ürüggyel, hogy az elfogadott kompromisszum által időt nyerhet, a jogállamisági mechanizmust azonban ténylegesen létrehozták. Ha tökéletlen is, politikailag megkerülhetetlen.

Mateusz Morawiecki Varsóban éles kritikát kapott a jobboldaltól, kormányát ez a válság és a civil társadalom mozgósítása meggyengítette, mindez mutatja, hogy Magyarország és Lengyelország elszigetelve nem járt sikerrel.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben, 2020. december 10-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

El País

Az El País brüsszeli tudósítói arról írtak, hogy Orbán Viktor, aki autoriter kisiklásával évek óta kihívást intéz az Európai Unióval szemben, most látszólag egy zsákutcába kormányozta magát. Uniós társai körbekerítették, és kifejezetten vele szemben alkották meg a jogállamisági mechanizmust, belföldön egyre szervezettebb ellenzék áll szemben vele, Donald Trump bukása után gyakorlatilag nincs nemzetközi szövetségese (Lengyelország tétova támogatását leszámítva). Orbán sikeres pártja, a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) frakciójából való kizárás előtt áll, pedig az EPP némi védelmet nyújtott Orbán számára. A magyar kormányfő azt szerette volna, ha elkerülhető a szakítás azzal, hogy a fideszes EP-képviselők egy párhuzamos frakciót hoznak létre, ezt a javaslatot azonban elutasította a Néppárt. A cikk szerint a Néppárttal való szakítás 2021 elejére várható, és a végső döntést Angela Merkel német kancellár mondja majd ki. Úgy tűnik, hogy Orbánnal szemben elfogyott a türelem, amikor az uniós költségvetés vétójával fenyegetőzött. Azt Brüsszelben is elismerik, hogy Budapest eddig nagyon jól manőverezett, de egy diplomáciai forrás szerint mostanra odáig fajult a jogállamiság magyarországi eróziója, hogy az veszélyessé vált.

A cikk megszólaltatta Orbán életrajzíróját, Igor Jankét, aki szerint „akár tetszik, akár nem, Orbán az EU egyik nagy politikusa”.

Az EPP támogatása azt jelentette Orbánnak, hogy Kelet-Közép-Európa hangjaként jelenhetett meg az unióban, mely hang sokszor kevéssé volt korábban hallható. A múlt heti uniós csúcson azonban kénytelen volt visszavonni a vétóját, az EPP pedig a fideszes képviselők kizárását tervezi azt követően, hogy Manfred Webert a Gestapóhoz hasonlították. Mindeközben regionálisan is kezd veszíteni hatalmából Orbán. 2015-ben a visegrádi szövetség megkérdőjelezhetetlen vezetőjeként akadályozta meg az uniós menekültpolitikát, most azonban Szlovákia és Csehország már nem csatlakozott Magyarország vétójához.

Igor Janke lengyel író
Fotó: Éberling András

Gazeta Wyborcza

„Orbán és Morawiecki beszélhet dicsőséges győzelemről otthon, magasztalhatja magát az égig, Brüsszelben azonban úgy látják: mindkét király meztelen” – írta a Gazeta Wyborczában publikált cikkében Klaus Bachmann, a varsói SWPS Egyetem társadalmi tanulmányok tanszékének professzora. A szerző szerint a Brüsszelben lezajlott játszmában Budapest és Varsó is az elégedettséget színlelő, mosolygó vesztes szerepét töltötte be valójában. Bachmann szerint Morawiecki többet vesztett, mint Orbán, mivel, ha érvényre lép 2021 januárjában a rendelet, és Orbán megtámadja azt, a kétéves átfutási idő miatt Orbán még felhasználhatja a támogatásokat a 2022-es választási kampányhoz. Lengyelországban azonban csak 2023-ban választanak, így Morawiecki kampányára a rendelet már minden bizonnyal hatályba fog lépni. A szerző véleménye szerint Orbán és Morawiecki, akik országaikban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a bíróságokat a saját akaratukhoz hajlítsák, éppen ahhoz az Európai Bírósághoz akarnak fordulni, ahol marginális a befolyásuk. Úgy látja, hogy Magyarország és Lengyelország semmi mást nem nyert, mint időt, és abból sem sokat. Bachmann gondolatainak összefoglalásaként a költségvetési tervezet körül kialakult vita egy dologra biztosan rámutatott,

mégpedig arra, hogy jelenleg az unió 25 tagországa áll szemben kettővel, akiknek „dobtak egy csontot” a kompromisszummal, de az lényegi változást nem fog eredményezni az eredeti tervezethez képest.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.