Nehezen emésztik meg a felsejlő magyar–lengyel sikert

A nemzetközi sajtó már az Európai Uniót sem kíméli, amiért meghajolt Magyarország és Lengyelország előtt.

BRUSSELS, BELGIUM - SEPTEMBER 24: European Commission President Ursula Von Der Leyen, Prime Minister of Hungary, Viktor Orban, Prime Minister of Czech Republic Andrej Babis and Polish Prime Minister, Mateusz Morawiecki meet in Brussels, BeÅlgium on September 24, 2020. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images) Fotó: Anadolu Agency

The Washington Post

A túlzott kompromisszumkészség Brüsszel és Berlin részéről azt az üzenetet közvetítheti, hogy a Magyarország és Lengyelország által alkalmazott, brutális taktika célravezető lehet az Unión belül és a demokratikus normák betartása már nem követelmény – fogalmazott a The Washington Post az uniós vétó küszöbön álló, esetleges kompromisszumos megoldása kapcsán. A cikk szerint a két ország politikája elmélyítette a blokk egzisztenciális válságát, és egyes elemzők figyelmeztettek, itt az idő, hogy Európa foglalkozzon a jelenséggel, függetlenül attól, hogy létrejött-e az egyezség. A lap úgy vélte, hogy mindkét kormány lépésről lépésre gyengítette meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ásta alá politikai ellenfeleinek helyzetét a saját hatalmuk megerősítése érdekében, míg a többi vezető az adófizetők számonkérésével néz szembe, akik nem szeretnék, ha az uniós támogatások rossz kezekbe kerülnének.

Bloomberg hírügynökség

Orbán Viktor múlt heti rádiós megszólalásában a magyar miniszterelnök azt a gondolatot vetette fel, hogy talán nem is lenne olyan rossz kilépni az Unióból – értelmezte a Bloomberg a miniszterelnök szavait. A cikk a kijelentés realitását elemezve úgy fogalmazott, hogy

bár a két ország felbátorodott azon, hogy éveken át következmények nélkül maradtak a szabályszegései, egyikük sem engedheti meg magának, hogy kilépjen az EU-ból.

A cikk rámutatott, hogy a jelenleg elfogadott uniós kompromisszum ellenére elmondható, hogy a két lázadó ország belső politikai dinamikája egészen a közelmúltig elképzelhetetlen volt. A lap kiemelte, hogy Magyarország és Lengyelország éveken keresztül építette fel a bíróságok ellenőrzését, a melegek jogainak és a média szabadságának megnyirbálását. A cikk szerint Orbán Viktor már a közelgő választásokra készül, amit megnehezít, hogy az egyébként uniós pénzekre támaszkodó magyar gazdaság a vírus miatt megroppant.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Uniós pénzek nélkül Magyarország olyan lenne, mint Moldova címmel jelent meg Michaela Seiser vendégkommentárja a német lap csütörtöki számában. A szerző úgy véli, az ország hatalmasat profitál a brüsszeli támogatásokból, amik leginkább a kormány híveihez folynak. A cikk elején Seiser egy szentantalfai mezőgazdászról írt, aki szerint Orbán Viktornak nincs igaza a Brüsszel elleni konfrontációjában, mert Magyarország nehezen jönne ki az EU pénze nélkül. Magyarország az EU egyik legnagyobb haszonélvezője, a GDP négy százaléka származik az EU-tól.

Ezzel a közösség akaratlanul is finanszírozta az ottani autoriter struktúrákat.

A mezőgazdaságba hatalmas összegek folynak, amelyekből sok Orbánhoz hű ember profitál. Az egykor állami földterületek nagy része ugyanis az ő vagy rokonaik tulajdonában van. A támogatások szétosztásáról állami hatóságok döntenek, ahol a Fidesznek szintén befolyása van. A támogatások így elsősorban Orbán vendégköréhez jutnak, miközben más mezőgazdászok hátrányba kerülnek.

Der Spiegel

A német magazin interjút készített Sigmar Gabriellel, Németország volt szociáldemokrata külügyminiszterével, aki többek közt arról is beszélt, hogyan kezeli az EU Magyarországot és Lengyelországot. A vitát illetően Gabriel megfontoltságra intette a feleket és dicsérte Angela Merkel hozzáállását. A cikk röviden leírta a helyzetet, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság a mechanizmus segítségével befoghatja Lengyelországot és Magyarországot, ahol az elmúlt években korlátozták az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadságot és nyomás alá helyeztek iskolákat, egyetemeket és kulturális intézményeket.

Mostanra vannak olyan hangok, elsősorban Franciaországból, amelyek hagynák a konfliktus eszkalálódását, a két ország pedig végső esetben essen ki az EU-ból.

Gabriel fatálisnak és „olcsónak” tartja ezt a „morális szigorúságot”. Szerinte, aki azt hiszi, hogy nyomás hatására megváltoztathatja a magyar és lengyel belpolitikát, az a végén az ellenkezőjét fogja elérni. Ezzel nem az ellenzéket erősítik, hanem a nacionalizmust – fogalmazott.

Sigmar Gabriel karöltve Jean-Claude Junckerrel
Fotó: MTI

Tagesspiegel

Úgy tűnik, Magyarország és Lengyelország megadták magukat a mechanizmus miatt folytatott vitában – vélekedett a lap kommentárjában Markus Grabitz és Albrecht Meier. Előbbi úgy értékelt, hogy az eredmény hosszú távon vereség Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinak. Körner szerint azonban Merkel hagyja, hogy Orbán a következő választásokig „büntetlenül” megússza.

„A magyar és lengyel korrupciós rezsimek napjai meg vannak számlálva”

– fogalmazott Körner.

La Repubblica

Az olasz lap Timothy Garton Ash brit történész cikkének fordítását tette közzé. A szerző amellett érvel, hogy Budapest és Varsó nem hajlandók elfogadni a jogállamiság tiszteletben tartásának minimális feltételeit sem, ezek nélkül pedig az Unió fokozatosan megszűnik a közös jogrenddel rendelkező demokráciák közössége lenni. Ha ez a szégyenteljes zsarolás sikeres lesz, a Magyarországon és Lengyelországban uralkodó populista, idegengyűlölő és nacionalista pártok azt tehetnek a német és a holland nagylelkű adófizetőkkel, amit akarnak, akár bele is köphetnek a közös tányérba. Létrejöhet-e a magyar és lengyel kilépés az Unióból? Kizárt dolog.

Az Európai Közösségnek a kockázatot nem az jelenti, hogy a két tagállam kilép, sokkal inkább az, hogy marad és továbbra is megsérti az alapvető szabályokat.

Nehéz eldönteni, mi jelenti a nagyobb veszélyt az Unió számára: a demokratikus Nagy Britannia kilépése vagy az antidemokratikus Magyarország maradása.

Rzeczpospolita

Kaczynski és Orbán úgy néznek ki, mint az Olsen-banda egy sikertelen bankrablás előtt – idézte Robert Biedroń EP-képviselőt (a Tavasz párt vezetőjét) a centrista-liberális lengyel napilap. A politikus a TVN24 kereskedelmi hírtévének adott interjújában hozzátette: „Kaczynskinek és Orbánnak nem sikerült a jogállamiság megkerülésével megszerezni az uniós pénzeket”. Véleménye szerint a lengyeleket „csak Orbán támogatja”. Biedron szerint „lehet, hogy nek tervei vannak” és „lehet, hogy olyan korrupciós tervek, amelyeket még nem ismerünk”.

Orbán Viktor miniszterelnök (j), Jaroslaw Kaczyñski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) találkozója Varsóban
Fotó: Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

SME

A V4 formátuma szofisztikált és olyan időszakokra is megoldást kínál, amelyek nem kedveznek a kölcsönös együttműködésnek – írta véleménycikkében a Szlovák Külpolitikai Szövetség Kutatóközpontjának igazgatója. Magyarország és Lengyelország döntése, miszerint nem támogatják az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, további kérdéseket váltott ki a visegrádi együttműködésen belüli hasadásokról, ezen csoportosulás értelméről, és a hozzáadott értékéről Szlovákia számára. Pozsony a költségvetési források jogállamisági elvekkel való összekapcsolását nem tartotta egy problematikus elemnek.

Csehországban és Szlovákiában a politikusok egy részénél erősödnek azok a hangok, amelyek a V4 márkájával szembeni erősebb elhatárolódást követelik.

Szerintük ennek az oka az Unióban Visegrádról kialakult negatív kép, és a V4 kihasználása individuális célokra és bizonyos országok belpolitikai szükségleteire. Ez főleg Orbán Viktor esete, de nem csak az övé.