Prága dacol Brüsszellel: könnyítenek a fegyvertartás feltételein

Egy törvénymódosítással készül garantálni a fegyvertartáshoz való jogot a cseh kormány, válaszul az Európai Unión belül évek óta tartó leszerelési tendenciákra. Az unió a terrorfenyegetettség megnövekedésére hivatkozva még 2017-ben módosította a blokk fegyvertartási irányelveit, Prága azonban már akkor is a leghangosabban tiltakozott a tagállamok közül, a téma pedig azóta is gyakran tematizálja a cseh közéletet.

A salesman shows an assault rifle at Ceska Zbrojovka weapons factory shop in Prague, Czech Republic, May 31, 2016. REUTERS/David W Cerny SEARCH "CZECH GUNS" FOR THIS STORY. SEARCH "THE WIDER IMAGE" FOR ALL STORIES - S1AETIYMMUAA Fotó: David W Cerny

A fegyvertartáshoz való jog garantálását tűzte ki célul a cseh kormány azáltal, hogy napirendre tűzték a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amelyet a szenátus várhatóan változtatás nélkül jóvá fog hagyni

– írta a minap az Echo24 című cseh hírportál, amely szerint Prága a törvénymódosítási javaslattal elsősorban az Európai Unión belül évek óta tartó leszerelési tendenciákra igyekszik válaszolni. Csehország régóta ellenzi az uniónak a lőfegyverek vásárlására és tartására irányuló korlátozásait, amelyek tulajdonképpen a 2015-ös párizsi és koppenhágai terrortámadásokat követően kerültek terítékre. Akkor az Európa-szerte ismétlődő merényletek hatására az Európai Parlament nekilátott az európai fegyvertartási szabályok szigorításának, ennek eredményeképpen pedig 2017 tavaszára megszületett az 1991. évi uniós fegyverdirektíva kiegészítése, amely kötelező érvénnyel bír valamennyi tagállamra nézve. Az új irányelv lényege, hogy

csökkenti a nemzeti szabályozások lehetőségét, valamint korábban engedélymentes eszközöket tesz engedélykötelessé azáltal, hogy sokkal szigorúbb kategorizálási rendszert vezetett be a lőfegyverekre, így például betiltotta bizonyos félautomata fegyverek polgári birtoklását és használatát.

A módosítás szerte Európában komoly felháborodást keltett. Elsősorban a sportlövők és a vadászok tiltakoztak, akik addig rendszeresen használtak – engedéllyel – olyan lőfegyvereket, amelyek az új direktíva szerint már a teljes tiltás hatálya alá estek. Több nemzeti kormány is felemelte hangját a módosítás ellen, Csehország pedig annak elfogadását követően eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál, arra kérve a testületet, hogy helyezze hatályon kívül az új rendelkezéseket.

A bíróság azonban 2019 decemberében elutasította az uniós fegyverirányelvet – egyébként magyar és lengyel támogatással – megtámadó cseh keresetet.

Prága azzal érvelt, hogy az EU túllépte hatáskörét, és jogellenes korlátozásokat vezetett be a fegyvertulajdonosokkal szemben, az unió azonban a terrorveszély megnövekedésére hivatkozva szükségszerűnek tartotta a 2017 júniusában hatályba lépő szigorítások megtételét abból a célból, hogy a bűnözői csoportok és a terroristák ne élhessenek vissza a lőfegyverek beszerzésére és birtoklására szolgáló jogszerű csatornákkal és szabályozási rendszerekkel.

Az EU-tagállamoknak egyébként 2018 októberéig kellett átültetniük az Európai Parlament által megfogalmazott, majd az Európai Tanács által is jóváhagyott irányelvet a nemzeti jogba – ennek a határidőnek a teljesítését ugyanakkor Csehország elmulasztotta. Az uniós direktíva több tagállamban is ellenérzéseket váltott ki, de az irányelv elfogadása egyik országban sem kavart akkora vihart, mint a cseheknél.

A hivatalos becslések szerint Csehországban körülbelül háromszázezer fegyvertulajdonos van, akik összesen mintegy nyolcszázezer lőfegyvert birtokolnak.

A mostani törvénymódosítás célja, hogy a fegyverhasználóknak lehetővé tegyék a hangtompító és az éjjellátó eszközök használatát, valamint a fegyverek kiállításokon vagy értékesítési rendezvényeken való bemutatásának módja is egyszerűsödni fog. A hivatalos indoklás szerint ennek célja az, hogy a fegyverek bemutathatók legyenek például kultúrtörténeti eseményeken, fegyverbemutatókon vagy történelmi csaták rekonstrukciója során. Idén nyáron a cseh kormány egyébként egy alkotmánymódosítási javaslatot is jóváhagyott, amelynek célja, hogy az ország állampolgárainak alkotmányos joga legyen a fegyveres önvédelemre és védelemre.