Tagállami szinten mától nem lesz több jogi vita

Fordulóponthoz érkezett az amerikai elnökválasztás eredményének hitelesítése: december 8-a után nem lehet támadni a tagállamok döntését.

Washington, 2020. november 4. Donald Trump republikánus párti amerikai elnök és jelölt beszél a washingtoni Fehér Ház Keleti termében az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások után, 2020. november 4-én hajnalban. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

December 8. meghatározó dátum az idei amerikai elnökválasztás során. Joe Biden elnökjelölt novemberben kikiáltott győzelme és január 20-i hivatalba lépése között ez az egyik olyan időpont, amely fontos mérföldkövet jelenthet a választási eredményeket illetően. A tagállamoknak ugyanis eddig a határidőig kell lezárniuk a folyamatban lévő jogvitáikat, a megszületett döntéseiket pedig ezután már nem támadhatja meg senki.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének kampánycsapata a 2020-as választási eredmények megfordítására számos olyan államban kezdeményezett pert, ahol Joe Biden győzelmét mondták ki.

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a Delaware állambeli Wilmingtonban rendezett ünnepségen 2020. november 7-én
Fotó: MTI/EPA/AP/Andrew Harnik

Trump jogi csapatának választási csalásokat feltételező vitáit azonban sorozatos kudarcok követték: többek között Michiganben, Arizonában és Pennsylvaniában is elutasították a perkeresetüket. Wisconsinban részleges, Georgiában pedig az egész tagállamra kiterjedő újraszámlálást is lefolytattak, ám még ezek sem változtattak a jelenlegi álláson: az eredmények mindkét esetben a demokrata párti Biden sikerét erősítették meg – számol be róla a BBC News.

A tagállamoknak december 8-ig, az úgynevezett „biztonságos kikötő” (Safe Harbor) napjáig kell rendezniük a jogvitákat, ez után a határidő után ugyanis az Egyesült Államok Kongresszusa akár úgy is dönthet, hogy nem fogadja el az adott állam elektori szavazatait.

– Bármilyen döntést hoz egy tagállam december 8-ig, az perdöntő, végleges és kötelező érvényű, tehát senkinek sem áll jogában kifogásolni azt – magyarázta Adav Noti, egy választási kampánnyal foglalkozó jogi szervezet tagja.

A szövetségi törvény az elnökválasztást illetően kimondja, hogy a tagállamokat nem érhetik további jogi támadások, ha rendezik a jogvitákat, és hitelesítik az eredményeket legalább hat nappal az elektori kollégium gyűlése előtt, amely idén december 14-re esik

– fejti ki a Fox 6 News amerikai hírportál.

Az Egyesült Államok elnökét az amerikai választópolgárok által leadott szavazatok alapján az elektori testület választja meg, amely összesen 538 tagból áll. A tagállamoknak annyi elektora van, ahány képviselője a kongresszusban, így számuk reprezentálja a tagállamok lakosságát. Mivel minden államnak két szenátora van, valamint a lakosság száma alapján meghatározott képviselője, a legkisebb államoknak, mint például Észak-Dakotának három elektori szavazat jut, míg a legnépesebbnek, a jelen esetben Kaliforniának 55. Mindegyik elektor egy-egy szavazattal bír. Az elnökjelöltnek a szavazatok többségét kell megszereznie – legalább 270-et –, hogy megnyerje a választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy a decemberi 8-i határidő csak tagállami szinten érvényes, szövetségi szinten nem. Ez azt jelenti, hogy

a jogviták a továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhetnek, az alsóbb bíróságok által elutasított kereseteket látva azonban kevés az esély arra, hogy a legfelsőbb szinten meghallgatják a Trump-csapat kéréseit.

Rudy Giuliani Donald Trump amerikai elnök ügyvédje és New York volt polgármestere az elnök jogvitáiról beszél a Republikánus Nemzeti Bizottság székhelyén, Washingtonban 2020. november 19-én
Fotó: EPA/Jim Lo Scalzo

Richard Briffault, a New York-i Columbia Egyetem jogászprofesszora szerint nincs egységes eljárási rend a választási viták Legfelsőbb Bíróság elé terjesztésében, mivel ez nagyon ritkán fordul elő, és csak akkor, ha rendkívüli ügyről van szó.

Eddig egyébként egyedül a 2000-es elnökválasztás során történt meg, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak kellett döntenie az elnökválasztás eredményét illetően. Ebben az évben ugyanis a demokrata párti Al Gore az összesen leadott mintegy hatmillió szavazatból 537-tel veszített Floridában, amit egy rendkívül ellentmondásos, több mint egy hónapig tartó újraszámlálási folyamat követett – mígnem a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy leállítja az újraszámlálást a republikánus párti George W. Bush javára.