A nagyvállalatok azt az ujgur kényszermunkát tiltó törvénytervezetet támadják, amelyet Marco Rubio, Florida republikánus szenátora indítványozott, s a republikánus és demokrata párti képviselők is elfogadtak. A törvény már csak a szenátus jóváhagyására vár. A végleges elfogadás előtt álló javaslat célja, hogy azok a termékek, amelyek a Kína területén található Hszincsiang-Ujgur autonóm területen az elnyomott ujgur kisebbség kényszermunkájával készülnek, ne léphessék át az Egyesült Államok országhatárát.
Mivel Peking eddig figyelmen kívül hagyta az ujgur muzulmán közösség elnyomását elítélő nemzetközi véleményeket, az Egyesült Államok a kínai gazdaságra gyakorolt nyomással szeretné elérni, hogy Peking változtasson az ujgurokat rabszolgasorba taszító politikáján. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az új törvényt megsértő nyilvánosan működő amerikai vállalatokat jogi úton lehessen majd felelősségre vonni.
A törvényalkotók úgy vélekednek, hogy az internet korában az érintett nagyvállalatok vezetői nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs vagy nem volt tudomásuk a Kínai Kommunista Pártnak az ujgur muszlim kisebbség emberi jogait sértő gyakorlatáról. A kínai vezetésnek az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni fellépéséről ugyanis számos tényfeltáró médiariport készült az elmúlt években, amelyek szerint a Kínai Kommunista Párt több mint egymillió ujgur muszlimot börtönözött be, többségüket anélkül, hogy bűncselekményt követtek volna el. Számos tudósítás arról számolt be, hogy az ujgur muszlim asszonyokat állandó terhességi vizsgálatoknak vetik alá, méhükbe fogamzásgátló eszközt helyeznek akaratuk ellenére, s sterilizálásra és terhességmegszakításra kényszerítik őket.
Az ausztrál Strategic Policy Institution (ASPI) felmérése szerint 2017–2019 között a munkatáborokat túlélők közül legalább nyolcvanezer ujgur került kínai gyárakba, és szabad mozgásuktól továbbra is megfosztva, szegregált éjjeli szállásokon, állandó megfigyelés alatt tölthetik csak pihenőidejüket.
A kínai kormány ezt a munkaerőt bocsátja annak a 82 amerikai, és többségében jól ismert globális nagyvállalatnak a rendelkezésére, amelyek most az új amerikai törvényjavaslat legfőbb ellenzői
– derült ki többek között a The New York Times tudósításából.