Ausztria az AstraZeneca-vakcina engedélyezését követeli az EU-tól

A teljes zárlat és kijárási tilalom mellett az FFP2-maszkok viselését is kötelezővé teszik.

Bécs, 2021. január 17. Sebastian Kurz osztrák kancellár védõmaszkot visel a koronavírus-járvány miatt a bécsi kancellária épületében 2021. január 17-én. Ausztriában februárig 7-éig meghosszabbítják a járvány miatti teljes zárlatot és két méterre növelik az emberek között megtartandó távolságot. MTI/AP/Ronald Zak Fotó: Ronald Zak

– A száj- és orrvédelem jó, de az FFP2-maszkok lényegesen jobbak

– nyilatkozta vasárnap Rudolf Anschober osztrák egészségügyi miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen főnöke, Sebastian Kurz kancellár a koronavírus-járvány miatti teljes zárlat második, február 8-ig történő meghosszabbítását jelentette be.

– Még két-három kemény hónap áll előttünk

– figyelmeztetett Kurz.

A korlátozások maradnak, de a szigor fokozódik, ezentúl például másfél méter helyett

kétméteres távolságot kell tartaniuk egymástól az embereknek

a fertőződés terjedésének megakadályozására. Ami viszont ennél is fontosabb, az az, hogy az úgynevezett FFP2-maszkok hatékonyságában bízva kötelezővé teszik azok hordását a tömegközlekedésben és a boltokban január 25-től. – Ezek a maszkok tényleg hatalmas védelmet jelentenek, a fertőzési számokat hosszú távon alacsonyan tarthatják – nyilatkozta a Kurier című lapnak Oswald Wagner, a bécsi orvostudományi egyetem rektorhelyettese, aki szerint

a levegőben lévő részecskék legalább 94 százalékát kiszűrni képes védőfelszerelést

olcsón elérhetővé kellene tenni. A kormány szerint ezeket a maszkokat a kereskedőknek önköltségi áron kell árusítaniuk, illetve a rossz anyagi helyzetűeknek ingyen bocsátják majd rendelkezésre. Az APA hírügynökségnek a Lidl, a Spar és a Rewe üzletlánc szóvivői is azt közölték: beszerzési áron árusítják majd a maszkokat, az ellátásban pedig nem lesznek akadályok, noha az áru iránti kereslet a vasárnapi bejelentés nyomán minden bizonnyal növekedni fog.

Sebastian Kurz azzal indokolta a szigorításokat, hogy továbbra sem kielégítő a járványhelyzet, ráadásul az Ausztriában is felbukkant új koronavírus-variáns gyorsabban terjed,

a kórházak túlterhelését pedig meg kell akadályozni.

Eddig több mint 150 olyan esetet regisztráltak az osztrák hatóságok, ahol a Nagy-Britanniában keletkezett mutációval fertőződtek meg a betegek. – Ennek így semmi értelme, bezárunk, kinyitunk, újra bezárunk. Ezért is döntöttünk inkább a zárlat meghosszabbításáról – hangsúlyozta Kurz. Ennek értelmében egész napos kijárási tilalom van érvényben, az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és a bankok kivételével zárva marad minden üzlet. Továbbra sem nyithatnak ki az éttermek, a kocsmák és a szállodák, sőt, minden bizonnyal március elejéig zárva kell tartaniuk. A diákok számára marad a távoktatás, a kancellár pedig arra is sürgette a vállalatokat, hogy

az alkalmazottakat hagyják otthon dolgozni.

Vita van ugyanakkor arról, hogy a gyermekeikre vigyázó szülők hogyan tudnak közben dolgozni. – Az intézkedések az elméletben talán működnek, az életben azonban nem – nyilatkozta az ügyben Peter Kaiser, Karintia tartományi főnöke. A rektorhelyettes, Oswald Wagner azonban kijelentette, hogy az otthoni munkavégzést kötelezővé kellene tenni, az emberek mozgásának korlátozása nélkül ugyanis semmi értelme a zárlatnak.

Ausztriában egyelőre nem igen érezhető a december 26. óta tartó zárlat hatásossága. Noha a november közepén mért fertőzöttségi rekordtól – amikor a tízezret is megközelítette az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma – messze van már a 8,9 millió lakosú ország, egyelőre csak annyit sikerült elérni, hogy stagnál az új esetek napi száma. Az elmúlt 24 órában 1161 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta összesen 394 939 esetet regisztráltak.

A szigorítások mellett Ausztria az oltóanyagok hatékonyságában is bízik. A december végén kezdődött oltási kampányban

a lakosság több mint egy százalékát beoltották már az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalatok közösen kifejlesztett vakcinájával.

Sebastian Kurz hétfőn az ausztrál, a dán, a görög, az izraeli, a norvég és a cseh kormányfővel tartott videókonferencián szorgalmazta, hogy az Európai Unió minél előbb engedélyezze az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit–svéd gyógyszeripari cég közös fejlesztésű oltóanyagának használatát, hiszen Nagy-Britanniában és más unión kívüli országokban már oltanak ezzel a biztonságos vakcinával. Kurz reményei szerint április végéig – de amennyiben az AstraZeneca vakcinája is megkapja az engedélyt, még hamarabb, március végéig – sikerül beoltani a lakosság 65 éven felüli legveszélyeztetettebb rétegét.