Csehország előnyt biztosítana a hazai termékeknek

A járványhelyzet miatt különösen fontos az önellátás. Uniós tagországok azonban tiltakoznak.

Évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik hazánkban Forrás: Shutterstock

Elfogadta a cseh parlament alsóháza azt a törvénymódosítást, melynek értelmében a négyszáz négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletek polcainak legalább 55 százalékát az országban termelt, helyi élelmiszerekkel kell feltölteni. A jogszabály jövőre lépne életbe, a hazai termékek arányát 55 százalékról évről évre fokozatosan emelnék, 2028-ig a 73 százalékot kellene elérni. A törvénymódosítás célja, hogy a cseh mezőgazdaságot fellendítsék, a helyi gazdákat támogassák, illetve az ország önellátó képességeit is erősíteni kívánja a kormány.

A javaslatot az ellenzéki jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt terjesztette elő a kormányzó koalíció két pártja, a jobbközép ANO és a szociáldemokraták, valamint a kommunisták támogatásával. A törvénymódosítás főleg olyan termékekre vonatkozna, mint a repce- és napraforgóolaj, a méz, a tojás, a káposzta, a fokhagyma, a marha- és sertéshús, valamint a tejtermékekre.

– Amikor kávézunk, német tejet adunk a kávéhoz

– mondta Miroslav Toman mezőgazdasági miniszter, utalva arra, hogy álláspontja szerint világosan látható, törvényre van szükség a hazai termékek védelmére.

A helyi gazdák által megtermelt hústermékekre is vonatkozna az új törvénymódosítás
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A javaslat támogatói – többek közt a cseh agrárkamara is – arra hívják fel a figyelmet, hogy a közel egy éve tartó kritikus járványhelyzet miatt különösen fontos a hazai termelésre összpontosítani. A politikusok szerint szintén az új intézkedés mellett szól, hogy a helyi gazdák és termelők ugyanolyan vagy akár alacsonyabb költséggel is elő tudják állítani az eddig import útján beszerzett termékeket. Miroslav Toman továbbá hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslattal sem a termékek fogyasztói ára, sem az élelmiszerüzletekben elérhető választék nem módosulna.

– Legyünk egy kicsit nacionalisták, ha az élelmiszerekről, a cseh mezőgazdaságról és a hazánkról van szó!

– jelentette ki a miniszter a képviselőház ülésén.

Sajtóértesülések szerint eddig nyolc, uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország – kormánya figyelmeztette Csehországot, hogy ne vezesse be az új intézkedést, mert ezzel az ország piacáról kizárják a külföldi termékeket, és szerintük a termékek árai is emelkedni fognak. A törvénymódosítást bíráló politikusok továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy az Európai Unió belső piacának szabályzatával – nevezetesen az áruk szabad mozgásának elvével – sincs összhangban a javaslat. Egy uniós forrás az Euractiv uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak elmondta, hogy az ilyen intézkedések akadályozhatják az integrált európai ellátást is. Az Európai Bizottság azonban csak akkor fogja részletesen elemezni a cseh jogszabályt, miután azt elfogadták. Az új intézkedés bevezetéséhez szükség van még a parlament felsőházának, a szenátusnak, valamint az elnök jóváhagyására is.

– Haszontalan politikai gesztusnak tartom, amely ellentétes az Európai Unió belső piaci elveivel

– jelentette ki Andrej Babiš, Csehország miniszterelnöke, hozzátéve, hogy személy szerint – párttársaival ellentétben – nem támogatta a javaslatot.

Habár az ANO pártot vezető cseh kormányfő kijelentette, nem támogatja a javaslatot, pártjának politikusai megszavazták azt
Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Csehországban kevés, napi koronavírus-esetszámot jelentettek a tavaszi, első hullámkor, a múlt év második felére azonban és az idén januárban is meglehetősen sokat emelkedtek a mutatók. A több mint tízmilliós országban ez idáig közel egymillióan betegedtek meg, és az elhunytak száma is már tizenötezer fölött van. A kormány által bevezetett intézkedések szerint az üzletek nagy része, a kulturális helyszínek zárva tartanak, és arra szólítják fel az embereket, hogy kerüljék a tömegeket, és ha nem szükséges, ne lépjenek ki az utcára. Az országban bevezetett rendkívüli állapot január 22-ig van érvényben, a kormány azonban azt kérte a képviselőháztól, hogy ezt egy hónappal hosszabbítsa meg.