Dél-Amerika rendezné „viharos házasságát” az Egyesült Államokkal

Leomlik a mexikói határfal, fellélegezhetnek a kokacserje-termesztő farmerek, és reménykedve érkezhetnek az Egyesült Államok határához Közép-Amerika bevándorlói. Joe Biden beiktatása komoly változásokat hozhat Dél-Amerikában, az amerikai elnök ugyanis véget vethet Donald Trump elutasító, szankciókkal teli politikájának. Az éremnek azonban két oldala van: a régióban sokan tartanak attól, hogy az új adminisztráció túlságosan beavatkozik majd a belügyekbe, akkor is, ha nem kérik. 

Forrás: MTI

Kolumbia

Ha még délebbre tekintünk a kontinensen, az úgynevezett amerikai drogellenes háború jövője jelenti a legnagyobb kérdést. Donald Trump a kábítószer-kereskedelem elleni erőszakos fellépés híve volt, amelyben a Kolumbiát 2018 óta vezető Ivan Duque elnök partnere volt. A jobboldali kolumbiai vezető a keményvonalas drogellenes politikát képviselte, vagyis a kokacserjeföldek szisztematikus kiirtását, és a katonai akcióktól sem riadt vissza. A kolumbiai ellenzék szerint ugyanakkor a War on drugs nevű programon keresztül kapott amerikai támogatást Duque az ellenzék elnyomására használta fel, miközben a drogpolitikája nem ért célt. Ehhez képest Joe Biden liberálisabb megközelítést támogat, céljai között szerepel az eddigi drogellenes háború megszüntetése, melyet a „szegénység szisztematikus kriminalizálásának” nevezett. Akárcsak Barack Obama volt elnök, a FARC gerillaszervezet és a korábbi kolumbiai kormány között 2016-ban megkötött békeszerződés végrehajtását támogatja, melynek célja a kokacserje-termesztésben dolgozó farmerek átállítása legális terményekre.

A FARC gerillái pózolnak, még 1988-ban. Már békésebb a dzsungel.
Fotó: Henry Romero / REUTERS/

Venezuela

A dél-amerikai kontinensen Bidenre váró legnagyobb feladat Venezuela helyzetének stabilizálása. A chávista ország „kivéreztetése”, vagyis az ellene hozott amerikai gazdasági szankciók ugyanis nem értek célt, csupán a lakosság életkörülményeit rontották le jelentősen. Bár a nyugati hatalmak az ellenzéki vezetőt, Juan Guaidót ismerték el Venezuela ideiglenes elnökének, továbbra is Nicolás Maduro szocialista elnök gyakorolja a hatalmat. Joe Bidenre tehát nem kevesebb vár, mint ennek a lehetetlen helyzetnek a feloldása. – Arra kértem az Egyesült Államok elnökét, hogy négy év trumpista brutalizmus után nyisson új fejezetet – hangoztatta Maduro elnök, jelezve, nyitott a párbeszédre. Elemzők szerint az új amerikai elnök óvatosan fogja megközelíteni a helyzetet, továbbra is Guaidót ismeri el, ám Nicolás Maduro felé is lépéseket tehet majd. Az eddigi tapasztalat ugyanis bebizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tud változást létrehozni Venezuelában Maduro nélkül. Bidentől azt várják, hogy tárgyaljon a venezuelai elnökkel és elérje, hogy a gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe a demokratikus intézmények irányába tegyen lépések.

Az ellenzéki vezetőnek nem fordít hátat az Egyesült Államok.
Fotó: Reuters

Míg tehát Trump politikája a gazdasági szankciókra és a segélyek megvonására alapult Dél-Amerikában, addig az új amerikai elnök a Barack Obama-féle megközelítést hozza vissza. A segélyek visszaállítása, az alapítványok támogatása és a gazdasági befektetések pozitív változást hozhatnak el, azonban kérdés, mindez hogyan csapódik majd le azokban az országokban, ahol az „amerikai demokráciacsinálásnak” hosszú történelme van, amire meglehetősen rossz szájízzel gondolnak vissza.