Dél-Amerika rendezné „viharos házasságát” az Egyesült Államokkal

Leomlik a mexikói határfal, fellélegezhetnek a kokacserje-termesztő farmerek, és reménykedve érkezhetnek az Egyesült Államok határához Közép-Amerika bevándorlói. Joe Biden beiktatása komoly változásokat hozhat Dél-Amerikában, az amerikai elnök ugyanis véget vethet Donald Trump elutasító, szankciókkal teli politikájának. Az éremnek azonban két oldala van: a régióban sokan tartanak attól, hogy az új adminisztráció túlságosan beavatkozik majd a belügyekbe, akkor is, ha nem kérik. 

Forrás: MTI

Dél-Amerika és az Egyesült Államok kapcsolatát sokszor viharos házasságként jellemzik, mely az elmúlt években az elhidegülés és elzárkózás időszakát élte meg. Joe Bidennel azonban a felek óvatosan újra közelebb kerülhetnek egymáshoz, legalábbis erről árulkodnak az új elnök első intézkedései. Már beiktatása napján leállította a szimbolikus mexikói határfal építését, és egy sor olyan intézkedést írt alá, amely megkönnyíti a bevándorlást az Egyesült Államokba.

Mexikó

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök örömmel fogadta a lépéseket, ugyanakkor sietett hozzátenni:

„Együttműködést szeretnénk elérni az Egyesült Államokkal, de csak egymás szuverenitásának tiszteletben tartása mellett”.

A két ország között az elmúlt évek során meglehetősen feszült tűnt a viszony, nemcsak a határfal megépítése miatt, hanem állandó problémát jelent az Egyesült Államokba tartó migráció, illetve a kábítószer-kereskedelem is. Ennek ellenére az AMLO-nak becézett mexikói elnök meglehetősen jó viszonyt ápolt az előző amerikai elnökkel. Elemzők úgy vélik, hogy jó kapcsolat kulcsa a „kölcsönös békén hagyás” politikája volt. – A legjobb külpolitika a belpolitika – hangsúlyozta többször is a mexikói elnök. – Obrador beleegyezett abba is, hogy a bevándorlók jelentsék a jó kapcsolat árát Trumppal – mutatott rá Carlos Bravo Regidor, a mexikói CIDE kutatási centrum elemzője a BBC-nek, arra utalva, hogy a gazdasági fenyegetések miatt beleegyezett a délről érkező bevándorlók megállításába.

Donald Trump volt amerikai elnök korábbi látogatása a műszaki zár egy prototípusa előtt San Diegóban.
Fotó: Kevin Lamarque / REUTERS

Nem csak Mexikóban változhat a helyzet. Nagy port kavart az Egyesült Államok felé tartó migránskaravánok ügye, amelyekkel Donald Trump nem éppen bánt kesztyűs kézzel. Az elvándorlás jellemzően az „északi háromszögnek” nevezett három közép-amerikai országból, El Salvador, Guatemala és Honduras hármasából indult, ahol a legsúlyosabb az erőszak és a szegénység. Az előző amerikai elnök célja a karavánok leállítása volt, amelyre gazdasági fenyegetésekkel vette rá a közép-amerikai országokat. Joe Biden más módszert alkalmazna: bejelentette, hogy négymilliárd dollárral támogatja az érintett országok gazdaságának fellendítését a következő évek során. Elemzők szerint az amerikai elnök célja, hogy óvatos egyensúlyt teremtsen a kérdésben, vagyis erősítse a menedékkérelmi rendszert anélkül, hogy azt az üzenetet küldené, hogy az ajtók nyitva állnak.

Kolumbia

Ha még délebbre tekintünk a kontinensen, az úgynevezett amerikai drogellenes háború jövője jelenti a legnagyobb kérdést. Donald Trump a kábítószer-kereskedelem elleni erőszakos fellépés híve volt, amelyben a Kolumbiát 2018 óta vezető Ivan Duque elnök partnere volt. A jobboldali kolumbiai vezető a keményvonalas drogellenes politikát képviselte, vagyis a kokacserjeföldek szisztematikus kiirtását, és a katonai akcióktól sem riadt vissza. A kolumbiai ellenzék szerint ugyanakkor a War on drugs nevű programon keresztül kapott amerikai támogatást Duque az ellenzék elnyomására használta fel, miközben a drogpolitikája nem ért célt. Ehhez képest Joe Biden liberálisabb megközelítést támogat, céljai között szerepel az eddigi drogellenes háború megszüntetése, melyet a „szegénység szisztematikus kriminalizálásának” nevezett. Akárcsak Barack Obama volt elnök, a FARC gerillaszervezet és a korábbi kolumbiai kormány között 2016-ban megkötött békeszerződés végrehajtását támogatja, melynek célja a kokacserje-termesztésben dolgozó farmerek átállítása legális terményekre.

A FARC gerillái pózolnak, még 1988-ban. Már békésebb a dzsungel.
Fotó: Henry Romero / REUTERS/

Venezuela

A dél-amerikai kontinensen Bidenre váró legnagyobb feladat Venezuela helyzetének stabilizálása. A chávista ország „kivéreztetése”, vagyis az ellene hozott amerikai gazdasági szankciók ugyanis nem értek célt, csupán a lakosság életkörülményeit rontották le jelentősen. Bár a nyugati hatalmak az ellenzéki vezetőt, Juan Guaidót ismerték el Venezuela ideiglenes elnökének, továbbra is Nicolás Maduro szocialista elnök gyakorolja a hatalmat. Joe Bidenre tehát nem kevesebb vár, mint ennek a lehetetlen helyzetnek a feloldása. – Arra kértem az Egyesült Államok elnökét, hogy négy év trumpista brutalizmus után nyisson új fejezetet – hangoztatta Maduro elnök, jelezve, nyitott a párbeszédre. Elemzők szerint az új amerikai elnök óvatosan fogja megközelíteni a helyzetet, továbbra is Guaidót ismeri el, ám Nicolás Maduro felé is lépéseket tehet majd. Az eddigi tapasztalat ugyanis bebizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tud változást létrehozni Venezuelában Maduro nélkül. Bidentől azt várják, hogy tárgyaljon a venezuelai elnökkel és elérje, hogy a gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe a demokratikus intézmények irányába tegyen lépések.

Az ellenzéki vezetőnek nem fordít hátat az Egyesült Államok.
Fotó: Reuters

Míg tehát Trump politikája a gazdasági szankciókra és a segélyek megvonására alapult Dél-Amerikában, addig az új amerikai elnök a Barack Obama-féle megközelítést hozza vissza. A segélyek visszaállítása, az alapítványok támogatása és a gazdasági befektetések pozitív változást hozhatnak el, azonban kérdés, mindez hogyan csapódik majd le azokban az országokban, ahol az „amerikai demokráciacsinálásnak” hosszú történelme van, amire meglehetősen rossz szájízzel gondolnak vissza.