Izrael: a vakcinagyártók kedvenc kísérleti laborja

A közel-keleti ország élen jár a lakosság átoltottságának tekintetében, a sikernek azonban ára van.

Asdód, 2021. január 22. Ultraortodox diákok imádkoznak az iskolájuk udvarán, miután a rendõrség félbeszakította a szigorítások ellenére zajló tanítást Asdódban 2021. január 22-én. Izraelben a koronavírus-járvány elleni küzdelem legsebezhetõbb pontját továbbra is azok az ultraortodox települések és lakónegyedek jelentik, ahol az országos zárlat rendelkezései ellenére sem zárták be az iskolák jelentõs részét. MTI/AP/Ariel Schalit Fotó: Ariel Schalit

Az egészségügyi rendszer a gyógyszergyártóknak is kedvez

Izrael egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes egészségügyi rendszert már korábban digitalizálták, ami miatt megfelelő tesztországnak bizonyulhat, így ennek előnyeit a gyógyszergyártók is kihasználják: az oltási programról rengeteg értékes adat születik, melyet Izrael megoszt a Pfizer vállalattal is. Sajtóértesülések szerint a digitalizáció már annyira elterjedt, hogy például minden olyan személyt, aki jogosult a koronavírus elleni oltásra, SMS-ben értesítenek. Ezt követően pedig nincs más dolguk az izraelieknek, mint időpontot egyeztetni valamely oltóközpontba, hogy megkapják az oltást. Az oltási kampány sikeréhez továbbá az is hozzájárul, hogy a fejlett egészségügyi ellátórendszernek és infrastruktúrának köszönhetően a közel-keleti országban több millió adag vakcina tárolható és osztható szét az ország teljes területén.

Rendőrök őrizetbe veszik az iskoláik bezárása ellen tiltakozó ultraortodoxok egyikét Jeruzsálemben 2021. január 24-én. Az iskolákat Jeruzsálem ultraortodox negyedeiben és a dél-izraeli Asdódban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt járványügyi szabályokat megszegve nyitották ki
Fotó: MTI/AP/Sebastian Scheiner

A tel-avivi Ichilov kórház egyik ápolója szerint a fejlett és modern állami egészségügyi rendszer mellett a kollektív felelősségtudat is meghatározó szerepet játszik az ország oltási kampányának sikertörténetében, valamint az a tény, hogy sokan jobban félnek a betegségtől, mint magától az oltástól. Hadas Ziv, az izraeli Orvosok az emberi jogokért civil szervezet egyik tagja a MIT Technology Review amerikai tudományos magazinnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a nyájimmunitás kialakulásához az ország népességének legalább a kétharmadát be kell oltani. Ehhez viszont az oltási programot kevésbé támogató közösségek elérése is szükséges.

Izrael népességének mintegy 21 százalékát az arab kisebbség teszi ki, akik meglehetősen óvatosan viszonyulnak az oltásokhoz, az ultraortodox zsidó közösség pedig csaknem teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az oltási programot és a koronavírus-helyzetet szabályozó intézkedéseket.

Nemrégiben például az izraeli rendőrségnek azért kellett intézkednie, mert egy ultraortodox iskolában a korlátozások ellenére folyt a tanítás. Eddigi felmérések szerint az említett két csoportban kifejezetten magas a fertőzési arány.

Ultraortodox diákok imádkoznak az iskolájuk udvarán, miután a rendőrség félbeszakította a szigorítások ellenére zajló tanítást Asdódban 2021. január 22-én. Izraelben a koronavírus-járvány elleni küzdelem legsebezhetőbb pontját továbbra is azok az ultraortodox települések és lakónegyedek jelentik, ahol az országos zárlat rendelkezései ellenére sem zárták be az iskolák jelentős részét
Fotó: MTI/AP/Ariel Schalit

A sikertörténetnek ára van

A magas oltási arányok azonban nem eredményezik automatikusan a szabályok lazulását, mi több, az országos zárlatot is meghosszabbították. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban elmondta, hogy a kórházban ápolt betegek száma továbbra is, és egyes vallási közösségek sem tartják be a világjárvány leküzdését célzó intézkedéseket. Riasztó jelenség mindemellett, hogy a fiatalok és a gyerekek egyre nagyobb arányban betegednek meg, amit a gyorsabban terjedő brit vírusváltozat mellett az idősebbek egyre magasabb oltottságával is magyaráznak a szakértők.