Vuhan városát egy évvel ezelőtt ezen a napon zárták le, miután a kínai kormány bevezette a koronavírus megfékezésére irányuló szigorú intézkedéseket. A mintegy tizenegy milliós település lakói most nem katasztrófaként, hanem győzelemként emlékeznek az elmúlt hónapokra, habár a kutatók a mai napig nem találják a magyarázatot arra, miként tudott a vírus ennyire intenzíven elterjedni és világszerte több mint kétmillió ember halálát okozni. Több szakértő szerint a vírus 2019 decembere előtt, tehát már az első vuhani eset feljegyzését megelőzően, már jelen volt a világon.
– Amikor emberek milliói haltak meg Kínában a nagy éhínségben, azt mondták, hogy ez természeti katasztrófa volt. De nem mondtak igazat. Ma ugyanez a helyzet: nem mondunk igazat
– magyarázta egy vuhani lakos utalva arra, hogy szerinte a kínai kormány többet tud a vírus eredetéről, mint amennyit velük megosztanak.
Mellékutcát fertőtlenít egy munkás Vuhanban 2021. január 22-én
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
A Science Magazine amerikai természettudománnyal foglalkozó hetilap egyik cikke azt írta, hogy az importált élelmiszer-csomagolások és a nyers ételek állhatnak a koronavírus gyors ütemű terjedésének hátterében. Más szakértők azonban arra a megállapításra jutottak, hogy állatról terjedhetett át a betegség az emberre. A pekingi egyetem tudósai korábban azt mondták, hogy a kórokozó egy beteg denevért elfogyasztó kígyóról terjedhetett át az emberre, más szakemberek pedig úgy vélik, hogy a tobzoska lehetett a gazdaszervezet. Mindkét feltevést cáfolja az a tény, hogy az első betegek között több olyan személy is volt, akik nem jártak olyan helyeken – például helyi piacokon –, ahol megfertőződhettek volna.
– Más országokból érkezett ide. Kína csak egy áldozat
– mondta a BBC brit hírportál tudósítójának egy utcai árus, egy másik pedig hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államokból került a vírus a Távol-Keletre.
Védőöltözetet, szájmaszkot és műanyag arcvédőt visel egy utas a kínai Vuhan városból Pekingbe tartó vonaton 2020. április 15-én. Az egész világra kiterjedő koronavírus-járvány gócpontjának tartott Vuhan városban április 8-án oldották fel az új koronavírus miatt elrendelt vesztegzárat
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
A kínai állampolgárok emlékezetében azonban jelenleg is fájdalmas emlékként élnek a világjárvánnyal járó kilátástalanság első napjai, melyeket megtelt kórházak és üres utcák jellemeztek. Egy 62 éves kínai férfi éppen elhagyni készült a várost, miután megtudta, hogy január 23-án teljesen lezárják Vuhant és nemcsak a várost, de gyakorlatilag az otthonaikat sem fogják tudni elhagyni. Arról azonban nem érkezett információ a hatóságoktól, hogy meddig fog szólni a lezárás. Rövid időn belül tudni lehetett, hogy sokáig.
– A legelviselhetetlenebb dolog nem maga a halál volt, hanem az, ahogy az emberek megpróbáltak orvosi ellátáshoz jutni. Fájdalmasabb volt, mint a halál
