17°C Orbán 2022. május 25. 
A német kormány 2020-ban 1,16 milliárd euró összegű fegyverexportot hagyott jóvá a jemeni és a líbiai konfliktusokban részt vevő országok számára – tudósít a Deutsche Welle.
Németország a világ öt legnagyobb fegyverexportőrének egyike az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Franciaországgal és Kínával együtt. Az öt ország közösen a világ fegyverkivitelének 76 százalékát adja.
Az ország tavaly decemberben aláírta, hogy 752 millió euró összegben engedélyezi fegyverek és katonai felszerelések exportját Egyiptomba. A német fegyvertársaságok további kivitelekre is megkapták a jóváhagyást: Katarba több mint 305,1 millió, az Egyesült Arab Emírségekbe több mint 51 millió, Kuvaitba 23,4 millió, Törökországba pedig körülbelül 22,9 millió euró értékben. Jordániába az ugyanerre a célra fordított összeg 1,7 millió, míg Bahreinbe 1,5 millió euró volt.
Az említett országok mind részt vesznek vagy a jemeni háborúban, vagy a Líbiában hosszú évek óta tartó konfliktusban – néhány állam mindkettőben.
Az Arab-félsziget délnyugati peremén fekvő Jemenben egy szaúd-arábiai vezetésű szövetség harcol a kormány oldalán az Irán által támogatott húti felkelők ellen 2014 vége óta. A szövetséghez tartozik az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Kuvait, Jordánia és Bahrein is.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) humanitárius ügyekért felelős hivatala körülbelül 233 000-re becsüli azok számát, akik a hat éve tartó háborúban haltak meg.
Ebbe az a 131 000 személy is beletartozik, akik közvetett okokból – az élelem, az egészségügyi szolgáltatások vagy az infrastruktúra hiánya miatt – hunytak el.
Az észak-afrikai Líbiában szintén 2014 óta dúl polgárháború, amelynek során ezrek vesztették életüket.
Katar és Törökország a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök által vezetett, nemzetközileg elismert Nemzeti Egyetértés Kormánya (GNA) mellett avatkozott be a harcba. A rivális Halífa Haftar tábornokot az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom támogatja. Jelenleg az országban tűzszünetet tartanak, ami a háború végének reményét kelti.
Ahogyan korábban lapunk is megírta, az Egyesült Államok és európai szövetségesei adják a Közel-Keletre és az Észak-Afrikába irányuló összes fegyverkivitel mintegy háromnegyedét – derül ki a washingtoni székhelyű Nemzetközi Politikai Központ (CIP) jelentéséből, amely a 2015 és 2019 közötti időszakot vizsgálja. Szakértők szerint a régióba irányuló fegyverexport tüzeli a konfliktusokat és emberi jogi visszaéléseket eredményez.
William Hartung, a jelentés szerzője és a CIP fegyver- és biztonsági projektjének igazgatója úgy véli, a kézifegyverek és egyéb katonai segélyek hozzájárultak a konfliktusok fennmaradásában, és a fő fegyverrendszerek hatalmas pusztításokat végeztek a régióban.
– A légi bombázásoknak és a nagy hatótávolságú tüzérségnek közvetlen szerepe van civilek tízezreinek halálában, közvetve pedig elhunytak százezreiért felelősek az infrastruktúra bombázása miatt
– nyilatkozta Hartung.
