Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A 2016-os népszavazáson kiderült: megosztottság uralkodik az Egyesült Királyságon belül az uniós kilépést illetően. Bár Anglia és Wales a távozás mellett döntött, Észak-Írország és Skócia az uniós tagságot pártolta a referendum során.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere a kilépés óta rendszerint hangoztatja, hogy a skótokat akaratuk ellenére rángatták ki az EU-ból. Ian Blackford, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője pedig elmondta: a brexit egy felesleges, gazdaságpusztító lépés, amely milliárdos veszteséget jelent az országnak.
– A skótok akarata ellenére elkövetett brexit nagyon komoly lökést ad a függetlenségi törekvéseknek, amelyek Skóciában régóta élnek. Észak-Írországban azonban más a helyzet, mivel a protestáns többség ma sem akar elszakadni
– nyilatkozta lapunknak Egedy Gergely.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brexitmegállapodás révén Észak-Írország kikerült az Egyesült Királyság kereskedelmi-politikai egységéből, ami felerősíti a tendenciát – főleg a katolikus kisebbség körében –, hogy egyesüljenek az Ír Köztársasággal.
– Az Ír-szigeten belüli határellenőrzések elkerülése érdekében Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, sajátos helyzetének következtében azonban csorba esett az Egyesült Királyság integritásán
– tette hozzá Egedy.
A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap megbízásából nemrég az Egyesült Királyság mind a négy országrészében felmérést végeztek arról, hogyan viszonyulnak az állampolgárok a királysághoz a brexit után.
A január második felében végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a skótok 52 százaléka Skócia függetlenedését támogatná, míg 48 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Az északírek 47 százaléka maradna az Egyesült Királyságban, 42 százalékuk pedig azt szeretné, ha Észak-Írország az Ír Köztársasággal egyesülne.
A felmérésben részt vevő északírektől azt is megkérdezték, szeretnék-e, ha az országuk öt éven belül népszavazást tartana az Ír Köztársasággal való egyesülésről, amire a válaszadók 51 százaléka, azaz a többség igennel, 44 százaléka pedig nemmel felelt.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a walesi lakosok 23 százaléka hagyná el a királyságot, és 31 százalékuk támogatná az erről szóló referendum megrendezését.
A közvélemény-kutatás eredményeiből kiderül: mind a négy országrész úgy gondolja, hogy a skótok tíz éven belül elhagyják az Egyesült Királyságot.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Boris Johnson mostani brit kormányfő is, aki 2019-ben elutasította Nicola Sturgeon kérését arról, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
– A brit alkotmányos berendezkedés ugyanis olyan, hogy a londoni kormányzat hozzájárulása nélkül nem írhat ki függetlenségi népszavazást Skócia
– magyarázta Egedy Gergely.
Múlt vasárnap azonban újabb tervezetet terjesztett elő az SNP, amelyben az áll: ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Az előrejelzések szerint a népszavazással kampányoló SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti, Egedy Gergely szerint azonban kizárt, hogy Boris Johnson jóváhagyja a skót parlament követelését a népszavazásról. Az NKE tanára ugyanakkor hozzátette, hogy London határozott álláspontja talán akkor változhat, ha a Konzervatív Párt megbukik a következő parlamenti választáson, és a Munkáspárt kerül kormányra.
A nagyon gyakran jelentős mennyiségű információ ellenőrzése időigényes és komoly erőforrásokat igényel – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A NATO legmagasabb szintű vezetése drámai figyelmeztetést küldött az ukrán elnöknek.
Kína két repülőgépe és hét hajója közelítette meg Tajvant hétfő hajnalban – közölte hétfőn a tajvani védelmi minisztérium.
Az orosz–ukrán háború határozta meg a 2024-es évet.
Magyarország nem veszít el EU-s forrást, ebből nem engedünk!
Lezuhant egy utasszállító repülő, sokan meghaltak + videó
Pénz, szerencse, szerelem: mit tartogat 2025, a Vénusz éve?
Aljas módon szállt bele a magyar elnökségbe a svéd EU-ügyi miniszter
Újabb vízi baleset történt a Dunán Budapesten, jelentős a baj - helyszíni fotók
Nem esett kétségbe Oroszország: ha Európának nem kell, megy a gáz Kínába, mégpedig rekordmennyiségben
Igazán emlékezetesre sikeredett Kerkez Milos 50. mérkőzése a Bournemouth színeiben
Egyre többen lecserélik az olívaolajat, erre az alapanyagra térnek át a vásárlók
Az Eb-bronzérmes kézilabda-válogatott sikerkapitánya elmondta, miért utasítja vissza a lehetőségeket
Mutatjuk, miről tárgyalt Fico és Putyin Moszkvában + videó
Irán sötétségbe borul
Orbán Viktor békemissziója lehetett Kijev utolsó esélye
A nagyon gyakran jelentős mennyiségű információ ellenőrzése időigényes és komoly erőforrásokat igényel – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A NATO legmagasabb szintű vezetése drámai figyelmeztetést küldött az ukrán elnöknek.
Kína két repülőgépe és hét hajója közelítette meg Tajvant hétfő hajnalban – közölte hétfőn a tajvani védelmi minisztérium.
Az orosz–ukrán háború határozta meg a 2024-es évet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A nagyon gyakran jelentős mennyiségű információ ellenőrzése időigényes és komoly erőforrásokat igényel – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A NATO legmagasabb szintű vezetése drámai figyelmeztetést küldött az ukrán elnöknek.
Kína két repülőgépe és hét hajója közelítette meg Tajvant hétfő hajnalban – közölte hétfőn a tajvani védelmi minisztérium.
Az orosz–ukrán háború határozta meg a 2024-es évet.
A szíriai polgárháború több mint félmillió ember életét követelte.
Az európai vezetők elkötelezettek a NATO védelmi kiadások növelése mellett, mondja a görög miniszterelnök.
A külügyminiszter szerint könnyebb együttműködni, ha az RMDSZ is része a kormánykoalíciónak.
A két Péter ízekre lett szedve.
Az európai vezetők elkötelezettek a NATO védelmi kiadások növelése mellett, mondja a görög miniszterelnök.
A francia úszózseni az év elején Ausztráliában készül majd a 2025-ös feladatokra.
A legfontosabb tudnivalók az ünnepi időszakról.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
