Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A 2016-os népszavazáson kiderült: megosztottság uralkodik az Egyesült Királyságon belül az uniós kilépést illetően. Bár Anglia és Wales a távozás mellett döntött, Észak-Írország és Skócia az uniós tagságot pártolta a referendum során.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere a kilépés óta rendszerint hangoztatja, hogy a skótokat akaratuk ellenére rángatták ki az EU-ból. Ian Blackford, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője pedig elmondta: a brexit egy felesleges, gazdaságpusztító lépés, amely milliárdos veszteséget jelent az országnak.
– A skótok akarata ellenére elkövetett brexit nagyon komoly lökést ad a függetlenségi törekvéseknek, amelyek Skóciában régóta élnek. Észak-Írországban azonban más a helyzet, mivel a protestáns többség ma sem akar elszakadni
– nyilatkozta lapunknak Egedy Gergely.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brexitmegállapodás révén Észak-Írország kikerült az Egyesült Királyság kereskedelmi-politikai egységéből, ami felerősíti a tendenciát – főleg a katolikus kisebbség körében –, hogy egyesüljenek az Ír Köztársasággal.
– Az Ír-szigeten belüli határellenőrzések elkerülése érdekében Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, sajátos helyzetének következtében azonban csorba esett az Egyesült Királyság integritásán
– tette hozzá Egedy.
A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap megbízásából nemrég az Egyesült Királyság mind a négy országrészében felmérést végeztek arról, hogyan viszonyulnak az állampolgárok a királysághoz a brexit után.
A január második felében végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a skótok 52 százaléka Skócia függetlenedését támogatná, míg 48 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Az északírek 47 százaléka maradna az Egyesült Királyságban, 42 százalékuk pedig azt szeretné, ha Észak-Írország az Ír Köztársasággal egyesülne.
A felmérésben részt vevő északírektől azt is megkérdezték, szeretnék-e, ha az országuk öt éven belül népszavazást tartana az Ír Köztársasággal való egyesülésről, amire a válaszadók 51 százaléka, azaz a többség igennel, 44 százaléka pedig nemmel felelt.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a walesi lakosok 23 százaléka hagyná el a királyságot, és 31 százalékuk támogatná az erről szóló referendum megrendezését.
A közvélemény-kutatás eredményeiből kiderül: mind a négy országrész úgy gondolja, hogy a skótok tíz éven belül elhagyják az Egyesült Királyságot.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Boris Johnson mostani brit kormányfő is, aki 2019-ben elutasította Nicola Sturgeon kérését arról, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
– A brit alkotmányos berendezkedés ugyanis olyan, hogy a londoni kormányzat hozzájárulása nélkül nem írhat ki függetlenségi népszavazást Skócia
– magyarázta Egedy Gergely.
Múlt vasárnap azonban újabb tervezetet terjesztett elő az SNP, amelyben az áll: ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Az előrejelzések szerint a népszavazással kampányoló SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti, Egedy Gergely szerint azonban kizárt, hogy Boris Johnson jóváhagyja a skót parlament követelését a népszavazásról. Az NKE tanára ugyanakkor hozzátette, hogy London határozott álláspontja talán akkor változhat, ha a Konzervatív Párt megbukik a következő parlamenti választáson, és a Munkáspárt kerül kormányra.
Sulyok Tamás a közösségi médiában osztotta meg XIV. Leó pápa szavait.
Kétévi börtönnel sújtanák a görögök az országba való illegális belépést.
Az ukrán elnök bejelentése azt mutatja, hogy Zelenszkij gyengül.
Egyre nagyobb a feszültség Ukrajnában a kényszersorozások miatt.
Sulyok Tamás a közösségi médiában osztotta meg XIV. Leó pápa szavait.
Kétévi börtönnel sújtanák a görögök az országba való illegális belépést.
Az ukrán elnök bejelentése azt mutatja, hogy Zelenszkij gyengül.
Egyre nagyobb a feszültség Ukrajnában a kényszersorozások miatt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Sulyok Tamás a közösségi médiában osztotta meg XIV. Leó pápa szavait.
Sok magyar utazót érinthetnek a szigorítások.
Kétévi börtönnel sújtanák a görögök az országba való illegális belépést.
Az ukrán elnök bejelentése azt mutatja, hogy Zelenszkij gyengül.
Egyre nagyobb a feszültség Ukrajnában a kényszersorozások miatt.
Nem csak ölelkeztek.
Meg kell erősítenünk a nemzeti és helyi autonómiát, hogy kordában tartsuk a globális szervezeteket és helyreállítsuk a valódi erőegyensúlyt – mondta Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere.
Szekeres Tiborné szerint bosszúhadjárat folyik ellenük.
A műalkotás 6,2 millió dollárért kelt el 2023-ban.
A miniszterelnök felidézte régi televíziós élményeit.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
