Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A 2016-os népszavazáson kiderült: megosztottság uralkodik az Egyesült Királyságon belül az uniós kilépést illetően. Bár Anglia és Wales a távozás mellett döntött, Észak-Írország és Skócia az uniós tagságot pártolta a referendum során.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere a kilépés óta rendszerint hangoztatja, hogy a skótokat akaratuk ellenére rángatták ki az EU-ból. Ian Blackford, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője pedig elmondta: a brexit egy felesleges, gazdaságpusztító lépés, amely milliárdos veszteséget jelent az országnak.
– A skótok akarata ellenére elkövetett brexit nagyon komoly lökést ad a függetlenségi törekvéseknek, amelyek Skóciában régóta élnek. Észak-Írországban azonban más a helyzet, mivel a protestáns többség ma sem akar elszakadni
– nyilatkozta lapunknak Egedy Gergely.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brexitmegállapodás révén Észak-Írország kikerült az Egyesült Királyság kereskedelmi-politikai egységéből, ami felerősíti a tendenciát – főleg a katolikus kisebbség körében –, hogy egyesüljenek az Ír Köztársasággal.
– Az Ír-szigeten belüli határellenőrzések elkerülése érdekében Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, sajátos helyzetének következtében azonban csorba esett az Egyesült Királyság integritásán
– tette hozzá Egedy.
A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap megbízásából nemrég az Egyesült Királyság mind a négy országrészében felmérést végeztek arról, hogyan viszonyulnak az állampolgárok a királysághoz a brexit után.
A január második felében végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a skótok 52 százaléka Skócia függetlenedését támogatná, míg 48 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Az északírek 47 százaléka maradna az Egyesült Királyságban, 42 százalékuk pedig azt szeretné, ha Észak-Írország az Ír Köztársasággal egyesülne.
A felmérésben részt vevő északírektől azt is megkérdezték, szeretnék-e, ha az országuk öt éven belül népszavazást tartana az Ír Köztársasággal való egyesülésről, amire a válaszadók 51 százaléka, azaz a többség igennel, 44 százaléka pedig nemmel felelt.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a walesi lakosok 23 százaléka hagyná el a királyságot, és 31 százalékuk támogatná az erről szóló referendum megrendezését.
A közvélemény-kutatás eredményeiből kiderül: mind a négy országrész úgy gondolja, hogy a skótok tíz éven belül elhagyják az Egyesült Királyságot.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Boris Johnson mostani brit kormányfő is, aki 2019-ben elutasította Nicola Sturgeon kérését arról, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
– A brit alkotmányos berendezkedés ugyanis olyan, hogy a londoni kormányzat hozzájárulása nélkül nem írhat ki függetlenségi népszavazást Skócia
– magyarázta Egedy Gergely.
Múlt vasárnap azonban újabb tervezetet terjesztett elő az SNP, amelyben az áll: ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Az előrejelzések szerint a népszavazással kampányoló SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti, Egedy Gergely szerint azonban kizárt, hogy Boris Johnson jóváhagyja a skót parlament követelését a népszavazásról. Az NKE tanára ugyanakkor hozzátette, hogy London határozott álláspontja talán akkor változhat, ha a Konzervatív Párt megbukik a következő parlamenti választáson, és a Munkáspárt kerül kormányra.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Házasság első látásra: Zolit tönkretette felesége
Szerződést bontott csapatkapitányával az Újpest
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Az F1-es Las Vegas-i Nagydíj első szabadedzése élőben
Szoboszlai Dominik szenzációs szabadrúgása beleillik a sorba + videó
Gonosz volt a főispán?
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak, és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Az arab ország páratlanul érdekes gasztronómiája olyan élményt nyújt az oda ellátogatóknak, amit soha nem felejtenek el
Sokak szerint Szabó Gabriella nem kakukktojás, hanem favorit a fontos tisztségre.
Újabb öt különleges kötetet mutatnak be a Józsa Judit Galériában.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
