Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A 2016-os népszavazáson kiderült: megosztottság uralkodik az Egyesült Királyságon belül az uniós kilépést illetően. Bár Anglia és Wales a távozás mellett döntött, Észak-Írország és Skócia az uniós tagságot pártolta a referendum során.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere a kilépés óta rendszerint hangoztatja, hogy a skótokat akaratuk ellenére rángatták ki az EU-ból. Ian Blackford, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője pedig elmondta: a brexit egy felesleges, gazdaságpusztító lépés, amely milliárdos veszteséget jelent az országnak.
– A skótok akarata ellenére elkövetett brexit nagyon komoly lökést ad a függetlenségi törekvéseknek, amelyek Skóciában régóta élnek. Észak-Írországban azonban más a helyzet, mivel a protestáns többség ma sem akar elszakadni
– nyilatkozta lapunknak Egedy Gergely.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brexitmegállapodás révén Észak-Írország kikerült az Egyesült Királyság kereskedelmi-politikai egységéből, ami felerősíti a tendenciát – főleg a katolikus kisebbség körében –, hogy egyesüljenek az Ír Köztársasággal.
– Az Ír-szigeten belüli határellenőrzések elkerülése érdekében Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, sajátos helyzetének következtében azonban csorba esett az Egyesült Királyság integritásán
– tette hozzá Egedy.
A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap megbízásából nemrég az Egyesült Királyság mind a négy országrészében felmérést végeztek arról, hogyan viszonyulnak az állampolgárok a királysághoz a brexit után.
A január második felében végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a skótok 52 százaléka Skócia függetlenedését támogatná, míg 48 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Az északírek 47 százaléka maradna az Egyesült Királyságban, 42 százalékuk pedig azt szeretné, ha Észak-Írország az Ír Köztársasággal egyesülne.
A felmérésben részt vevő északírektől azt is megkérdezték, szeretnék-e, ha az országuk öt éven belül népszavazást tartana az Ír Köztársasággal való egyesülésről, amire a válaszadók 51 százaléka, azaz a többség igennel, 44 százaléka pedig nemmel felelt.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a walesi lakosok 23 százaléka hagyná el a királyságot, és 31 százalékuk támogatná az erről szóló referendum megrendezését.
A közvélemény-kutatás eredményeiből kiderül: mind a négy országrész úgy gondolja, hogy a skótok tíz éven belül elhagyják az Egyesült Királyságot.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Boris Johnson mostani brit kormányfő is, aki 2019-ben elutasította Nicola Sturgeon kérését arról, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
– A brit alkotmányos berendezkedés ugyanis olyan, hogy a londoni kormányzat hozzájárulása nélkül nem írhat ki függetlenségi népszavazást Skócia
– magyarázta Egedy Gergely.
Múlt vasárnap azonban újabb tervezetet terjesztett elő az SNP, amelyben az áll: ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Az előrejelzések szerint a népszavazással kampányoló SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti, Egedy Gergely szerint azonban kizárt, hogy Boris Johnson jóváhagyja a skót parlament követelését a népszavazásról. Az NKE tanára ugyanakkor hozzátette, hogy London határozott álláspontja talán akkor változhat, ha a Konzervatív Párt megbukik a következő parlamenti választáson, és a Munkáspárt kerül kormányra.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
Mészáros Lőrinc megszólalt: motivációs levelet írt neki Magyar Péter, állást akart tőle, mellé akart ülni
Tizenhárom sikeres csel meccsenként, csodagyerek kerülhet a Liverpool támadósorába
„Akkor most elmondom a valóságot!" - Megszólalt az anyagiassággal vádolt magyar fociedző
Ezt fogja tenni Oroszország
„Nem veszünk senkit, csak távozók lesznek” – kiket küld el a Fradi a sejtelmes nyilatkozat után?
Hordaként őrjöngő migránsok támadtak és borították lángba Párizs utcáit + videók
Bayer Zsolt: Szeretettel várom önöket!
Nem indul a bronzérmes Esztergom a női kézilabda BL-ben
Magával is végezni akart Jeszenszky Géza támadója
A lengyel Kárpátalja és a vidék: térképeken mutatjuk, hogyan győzött a lengyel jobboldal
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
Így építi ki Macron a saját Iszlám Államát.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
