Százmillió fölött a koronavírus-fertőzöttek száma világszerte

Egy évvel a globális vészhelyzet kihirdetése után a harc még mindig folytatódik.

Budapest, 2020. december 22. Védőruhába öltözött orvosok a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. december 15-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Elérte a százmilliót a koronavírus-fertőzöttek száma, az elhunytak száma pedig már a 2,2 millióhoz közelít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly január végén hirdetett globális vészhelyzetet, és márciusban nyilvánította világjárványnak a koronavírus-fertőzés terjedését. Idén – közel egy évvel később – már az oltásokra terelődik a hangsúly, a legtöbb országban pedig vagy meghosszabbítják, vagy visszaállítják a járvány miatti korlátozásokat.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a járvány kitörése óta több mint 100 millió fertőzöttet jelentettek világszerte a hatóságok, azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot: több országban csak korlátozottan érhetők el a tesztek, és a nyilvántartási kritériumok is különböznek. A tíz legfertőzöttebb ország jelenleg a világon:

Egyesült Államok: 25 861 597 fertőzött

India: 10 677 710 fertőzött

Brazília: 8 872 964 fertőzött

Oroszország: 3 738 690 fertőzött

Egyesült Királyság: 3 669 658 fertőzött

Franciaország: 3 057 857 fertőzött

Spanyolország: 2 697 294 fertőzött

Olaszország: 2 475 372 fertőzött

Törökország: 2 435 247 fertőzött

Németország: 2 154 656 fertőzött

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója már a tegnap tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma világszerte el fogja érni a százmilliós nagyságrendet, továbbá figyelmeztetett a koronavírus mutáns változatára is, amely egyes szakértői vélemények szerint halálosabb lehet. A szervezet szerint a százmilliós határ újabb mérföldkő, ami arra ösztönözheti a világ vezető politikusait, a tisztviselőket, a közegészségügyi szakértőket és reményeik szerint mindenki mást is a világon, hogy átgondolják a koronavírus elleni küzdelem eddigi kudarcait.

– Ennek meg kell erősítenie az életmentés iránti elhatározásunkat

– írta közösségi oldalán az etióp politikus, utalva a betegek és az áldozatok rendkívül magas számára.

A Global Times angol nyelvű kínai lapnak nyilatkozó kínai professzorok szerint az Egyesült Államokat, valamint számos európai országot azért érintette súlyosabban a járvány, mert túl későn hozták meg a védelemhez szükséges intézkedéseket. A nyugati államok túl sokáig vártak a teljes lezárással.

– Az oltások reményt adhatnak

– jelentette ki Gebrejeszusz, aki reméli, hogy a tömeges oltásokkal világszerte véget érhet a járványhelyzet, habár számos országban problémát okoz az elegendő mennyiségű vakcina beszerzése, többek közt az Európai Unió államaiban is.

Sztella Kiriákidész, az egészségügyért felelős uniós biztos sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, 2021. január 25-én
MTI/AP/AFP pool/John Thys

Sztella Kiriákidész, az egészségügyért felelős uniós biztos tegnap tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, melynek során elmondta, hogy levélben fordult az AstraZeneca vezetőségéhez, miután a brit–svéd érdekeltségű vállalat előző héten bejelentette, hogy gyártási gondok miatt 60 százalékkal, 31 millió adagra csökkenti az első negyedévben az Európai Uniónak szánt oltóanyag-ellátmányt. A biztos közölte: nem kapott kielégítő választ a cégtől aggodalmaira.