– Szinte csodaváró hangulat lengte körbe a szerdán hivatalába iktatott Joe Bident, ugyanakkor sok szempontból nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül polarizált az amerikai társadalom, ezt a fajta megosztottságot az új demokrata elnök nem fogja tudni egyik napról a másikra megváltoztatni
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika-tanulmányok kutatóintézetének vezetője emlékeztetett: a hivatali eskü letételét követő beszédében az Egyesült Államok 46. elnöke többször is egységet és a sebek begyógyítását ígérte. – Ez a fajta üzenet egy kampányban jól fenntartható, de amint egy adott vezető pozícióba kerül, és konkrét döntéseket kell hoznia, legalábbis részlegesen kikezdhetővé válik – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte: A Demokrata Párt progresszív szárnya valószínűleg sokkal többet fog követelni Bidentől, mint amit a párton belüli centrizmust képviselő új elnök és az ezzel párosuló egységre való törekvés elve elbír. – A kettő közötti küzdelem fogja meghatározni Biden elnökségének első száz napját, ugyanakkor a „mézes hetek” periódusában általában az elnök nagyobb bizalmat kap a kongresszus és a szavazók részéről is, így a mérvadó programjait ilyenkor igyekszik elfogadtatni – fogalmazott a szakértő. Elmondta azt is: a 78 éves elnök rögtön azután, hogy elfoglalta az Ovális Irodát, 17 elnöki rendeletet ír alá, hogy ezzel megsemmisítse elődje, Donald Trump számos korábbi intézkedését. Ezeknek egy része szimbolikus, egy másik része viszont komoly szakpolitikai ellenirányt jelöl ki.
– A Trump-féle intézkedések azonnali visszafordítására tett lépéseket ugyanakkor jelentősen lelassíthatja a Trumppal szemben indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) elhúzódása, ezért a Demokrata Párt vezetésének hamar el kell döntenie, hogy melyiket tartja fontosabbnak, mert mindkettőre a közvélemény nem fog tudni figyelni, illetve a politikai tőke kovácsolása is akkor sikeresebb, ha egyszerre csak az egyik narratívára koncentrálnak
– fogalmazott a kutató.
Az elnök tanácsadói korábban közölték: Biden egyebek mellett rendeletet ír alá országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről. Az Egyesült Államokban eddig négyszázezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozására az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben és a szövetségi alkalmazottaknak. A bevételi forrásukat elvesztőknek az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.
Ezzel párhuzamosan Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusnak, amely több mint hétszázezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorlónak kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét. Az új adminisztráció arról is tájékoztatott, hogy
az új elnök ünnepélyesen kihirdeti a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is.
