Kazahsztánban utoljára 2007-ben rendeztek menetrend szerinti, rendes parlamenti választásokat: azt követően mindig előre hozott választásokra került sor. Ez majdnem újra bekövetkezett: Nurszultan Nazarbajev kazah elnök 2019. márciusi, váratlan lemondása után az országban előre hozott elnökválasztásokat tartottak, és 2020 elején szó volt a parlament megújulásáról is, azonban a globálisan kitört koronavírus-járvány megzavarta ezeket a terveket.
A parlament Kazahsztánban kétkamarás: a 49 fős, hat évre választott felsőházba 2-2 embert küldenek a régiók és a nagyvárosok, 15 főt az elnök jelöl. Az alsóház, avagy más néven a Mazsilisz pártlisták alapján, országos választásokon áll össze. 107 tagja van, ebből 98 tagot választások útján neveznek ki, 9 képviselőt a Kazah Népi Közgyűlés (az elnök mellett működő tanácsadó szerv) jelöl.
Fotó: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat
Az országban jelenleg hat hivatalosan bejegyzett párt van, de az ellenzékben lévő Nemzeti Szociáldemokrata Párt novemberben a választások bojkottja mellett döntött. A legtöbb szavazatra továbbra is a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev által vezetett párt, a Nur Otan (a „Haza Fénysugara” párt) számíthat, amely jelenleg a parlamenti helyek közel 80 százalékát birtokolja. Ugyanakkor az idei parlamenti választások külön érdekessége lesz, hogy amíg korábban a Nur Otan szorosan összefonódott Nazarbajev elnök személyével, addig a jelenlegi elnök Kaszim-Zsomart Tokajev és a párt pozíciói most nem feltétlenül lesznek egységben.
Az idei választások legfontosabb változása lesz, hogy Tokajev reformjainak köszönhetően kvótákat vezettek be: az új törvény kötelezte a kazah politikai erőket, hogy a pártlista 30 százalékában nők és fiatalok induljanak. Ez várhatóan vérfrissítést hozhat Kazahsztán politikai életébe.
Az elmúlt fél évben Belaruszban és Kirgizisztánban bekövetkezett események minden bizonnyal Nurszultant is aggaszthatják. Míg az előbbiben az elnökválasztás eredményei ellen tiltakozva komoly belpolitikai válság bontakozott ki, amely már több mint öt hónapja tart, addig Biskekben a tömegtüntetések egy hét leforgása alatt a parlamenti választási eredmények visszavonását és az elnök lemondását eredményezték. Elemzők szerint aligha lehet számítani ilyen jellegű megmozdulásokra Kazahsztánban, de a hatalom biztosan felkészült erre a forgatókönyvre is. Potenciális feszültségforrás lehet a jövőben az új elnök és a parlament között Dariga Nazarbajeva indulása, aki apja pártja, a Nur Otan színeiben vesz részt a küzdelemben. Nazarbajev lemondása után Tokajev elnöki kvóta alapján a felsőház házelnökévé nevezte ki Darigát, amitől sokan még az elnöki pozíciót is jósolták számára. 2020 májusában azonban Tokajev váratlanul visszavonta mandátumát, így a mostani parlamenti visszatérése mindenképpen izgalmas fejleményekkel kecsegtet.
