Vérfrissítést hozhatnak a kazah választások

Először tartanak parlamenti választásokat Kazahsztánban Nurszultan Nazarbajev, az országot közel harminc éven át irányító államvezető két évvel ezelőtti váratlan lemondása óta. A vasárnapi választások több érdekességgel is kecsegtetnek: Nazarbajev utódja, Kaszim-Zsomart Tokajev több ponton lazított a korábbi választási szabályokon, ami politikai megújulást is hozhat a közép-ázsiai országba. A választásokon a korábbi elnök lánya, Dariga Nazarbajeva is megméretteti magát, amire érdemes lehet figyelni a jövőben. Végül a választásokra csupán néhány hónappal a belarusz és a kirgiz megmozdulások után kerül sor, ami miatt nemzetközileg is nagyobb figyelem kísérheti a hétvégi eseményt.

A kazah elnöki sajtószolgálat által közreadott, 2019. március 20-án Nurszultanban készített kép Kaszim-Zsomart Tokajev akkori új ideiglenes kazah elnökről (b) és Dariga Nazarbajeváról, Nurszultan Nazarbajev, az előző kazah elnök legidősebb lányáról, a szenátus új elnökéről. Fotó: - Forrás: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat

Kazahsztánban utoljára 2007-ben rendeztek menetrend szerinti, rendes parlamenti választásokat: azt követően mindig előre hozott választásokra került sor. Ez majdnem újra bekövetkezett: Nurszultan Nazarbajev kazah elnök 2019. márciusi, váratlan lemondása után az országban előre hozott elnökválasztásokat tartottak, és 2020 elején szó volt a parlament megújulásáról is, azonban a globálisan kitört koronavírus-járvány megzavarta ezeket a terveket.

A parlament Kazahsztánban kétkamarás: a 49 fős, hat évre választott felsőházba 2-2 embert küldenek a régiók és a nagyvárosok, 15 főt az elnök jelöl. Az alsóház, avagy más néven a Mazsilisz pártlisták alapján, országos választásokon áll össze. 107 tagja van, ebből 98 tagot választások útján neveznek ki, 9 képviselőt a Kazah Népi Közgyűlés (az elnök mellett működő tanácsadó szerv) jelöl.

A kazah elnöki sajtószolgálat által közreadott, 2019. március 20-án Nurszultanban készített kép Kaszim-Zsomart Tokajev akkori új ideiglenes kazah elnökről és Dariga Nazarbajeváról, Nurszultan Nazarbajev, az előző kazah elnök legidősebb lányáról, a szenátus új elnökéről
Fotó: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat

Az országban jelenleg hat hivatalosan bejegyzett párt van, de az ellenzékben lévő Nemzeti Szociáldemokrata Párt novemberben a választások bojkottja mellett döntött. A legtöbb szavazatra továbbra is a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev által vezetett párt, a Nur Otan (a „Haza Fénysugara” párt) számíthat, amely jelenleg a parlamenti helyek közel 80 százalékát birtokolja. Ugyanakkor az idei parlamenti választások külön érdekessége lesz, hogy amíg korábban a Nur Otan szorosan összefonódott Nazarbajev elnök személyével, addig a jelenlegi elnök Kaszim-Zsomart Tokajev és a párt pozíciói most nem feltétlenül lesznek egységben.

Az idei választások legfontosabb változása lesz, hogy Tokajev reformjainak köszönhetően kvótákat vezettek be: az új törvény kötelezte a kazah politikai erőket, hogy a pártlista 30 százalékában nők és fiatalok induljanak. Ez várhatóan vérfrissítést hozhat Kazahsztán politikai életébe.

Az elmúlt fél évben Belaruszban és Kirgizisztánban bekövetkezett események minden bizonnyal Nurszultant is aggaszthatják. Míg az előbbiben az elnökválasztás eredményei ellen tiltakozva komoly belpolitikai válság bontakozott ki, amely már több mint öt hónapja tart, addig Biskekben a tömegtüntetések egy hét leforgása alatt a parlamenti választási eredmények visszavonását és az elnök lemondását eredményezték. Elemzők szerint aligha lehet számítani ilyen jellegű megmozdulásokra Kazahsztánban, de a hatalom biztosan felkészült erre a forgatókönyvre is. Potenciális feszültségforrás lehet a jövőben az új elnök és a parlament között Dariga Nazarbajeva indulása, aki apja pártja, a Nur Otan színeiben vesz részt a küzdelemben. Nazarbajev lemondása után Tokajev elnöki kvóta alapján a felsőház házelnökévé nevezte ki Darigát, amitől sokan még az elnöki pozíciót is jósolták számára. 2020 májusában azonban Tokajev váratlanul visszavonta mandátumát, így a mostani parlamenti visszatérése mindenképpen izgalmas fejleményekkel kecsegtet.

Van azonban még valami, amitől a vasárnap megválasztott új kazah parlament fontos lehet a jövőre nézve: az előző államfő, Nurszultan Nazarbajev által 2017-ben megkezdett alkotmányos reform átadná az elnök bizonyos jogosítványait a törvényhozó gyűlésnek, ami végső soron azzal járhat, hogy az államfő a parlamentnek felel majd. Amennyiben ez a folyamat folytatódik, a most megválasztott parlamentnek sokkal nagyobb súlya lehet a jövőben.