Az is szempont volt, hogy a rendelési listán különböző hatásmechanizmusú oltóanyagok szerepeljenek, mert így nagyobb volt az esély arra, hogy hatékony, és esetleg még a mutánsok ellen is alkalmazható vakcinához jut az ország. A két amerikai vakcina az mRNS technológiára alapszik, az AstraZeneca oltóanyaga adenovírust juttat be a szervezetbe, míg a Novavax vakcinák koronavírus-fehérjét tartalmaznak. A francia Valneva vakcina pedig – amelyből hatvanmillió dózist kötött le a kormány – a kínai Sinovac vakcinához hasonlóan elölt koronavírussal hivatott kiváltani az immunreakciót. Ez a fejlesztés jelenleg még klinikai vizsgálati stádiumban van, de Skóciában már meg is kezdték a gyártását.
És hogy mindez mennyibe került? Sajtóértesülések szerint a megrendelt vakcinák értéke több mint hárommilliárd font (ami az egészségügy éves költségvetésének alig három százaléka), és ennek mintegy háromszorosát fordították a klinikai vizsgálatok támogatására, az elosztásra és az oltások beadására. A végösszeg így várhatóan 12 milliárd font (körülbelül 4800 milliárd forint) körül lesz.
Bár a lakosság háromszori átoltására elegendő vakcina-rendelés első látásra túlzásnak tűnhet, az előszerződések megkötésekor még senki sem tudhatta, hogy melyik vakcinaprogram lesz sikeres – jó példa erre az EU 300 millió dózisos Sanofi rendelése, amelyből a jelek szerint rövid távon semmi sem várható. Egyelőre azt sem tudni pontosan, meddig tart az oltások nyújtotta védelem, így könnyen lehet, hogy rövidesen a teljes oltási programot meg kell ismételni. Ha pedig mégis maradna felesleges vakcina, a britek jelezték, hogy készek azokat eladni vagy elajándékozni olyan országoknak, amelyek más csatornákból nem tudtak elegendő oltóanyagot beszerezni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!