Brit oltási kampány: tízmillió dózison is túl. Mi volt a siker titka?

Londonnak sokat segített, hogy nem válogattak: a rendelési listán különböző hatásmechanizmusú oltóanyagok szerepelnek.

A brit sajtó nemzeti hősként ünnepelte az oltásbeszerzési akciócsoport néhány napja leköszönt vezetőjét, aki tavaly májusi kinevezése óta több mint 400 millió vakcinát kötött le a szigetországnak – és ebből már több mint tízmilliót be is adtak.

Kate Bingham biokémiából szerzett diplomát Oxfordban, de mostani sikerét inkább kockázati tőkebefektetőként szerzett üzleti tapasztalatainak köszönheti.

Hiszen azt, hogy a tavaly megkezdett vakcinafejlesztési programok közül melyik lesz végül sikeres, szinte ugyanolyan nehéz lehetett megjósolni, mint hogy melyik startupból lesz a következő Google. De Kate Bingham többször is jól tippelt – a néhány napja közel kilencvenszázalékos hatékonyságúnak minősített Novavax vakcinából például hatvanmillió dózisra kötött előszerződést – miközben az EU csak most tervezi ezt a lépést. Ráadásul ezt a nagy hatékonyságot több mint ötven százalékban az új brit variánssal fertőzött betegeken mérték, míg 2b fázisú vizsgálatokban a Novavax a dél-afrikai variánssal szemben is hatékony volt. Az már csak hab a tortán, hogy ezt a vakcinát is az Egyesült Királyságban gyártják. Az akciócsoport sikere azonban korántsem csak a szerencsén múlt.

A közvetlenül Boris Johnson miniszterelnök alá rendelt csapatot úgy állították össze, hogy a fejlesztéstől a gyártáson át a logisztikáig az ellátási lánc minden területén kellő szakértelemmel és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezzen.

Szintén segített, hogy a megkötendő szerződéseket a kormány részéről mindössze Matt Hancock egészségügyi miniszternek és három államtitkárnak kellett jóváhagynia. Egy parlamenti meghallgatáson Kate Bingham elmondta: az EU a briteknek is felajánlotta, hogy vegyenek részt a közös vakcinabeszerzésben, de szerinte ez túlságosan beszűkítette volna a mozgásterüket, és végül úgy döntöttek: egyedül gyorsabban tudnak eredményeket elérni. Ez be is igazolódott, mert az AstraZenecával például három hónappal korábban le tudtak szerződni. A gyártó szerint pedig éppen ez az oka annak, hogy míg az európai vakcinaüzemekben akadozik a termelés felfuttatása, a brit megrendelést az itteni gyárakból maradéktalanul teljesíteni tudják. De a korai szerződéskötésekkel nem csak a gyártóknak volt idejük felkészülni. Időben megkezdődhetett a szállítás és tárolás logisztikai láncának megszervezése, vagy éppen a Pfizer–BioNTec vakcinákhoz szükséges –hetven Celsius-fokos hűtőkapacitás kiépítése is.

Az is szempont volt, hogy a rendelési listán különböző hatásmechanizmusú oltóanyagok szerepeljenek, mert így nagyobb volt az esély arra, hogy hatékony, és esetleg még a mutánsok ellen is alkalmazható vakcinához jut az ország. A két amerikai vakcina az mRNS technológiára alapszik, az AstraZeneca oltóanyaga adenovírust juttat be a szervezetbe, míg a Novavax vakcinák koronavírus-fehérjét tartalmaznak. A francia Valneva vakcina pedig – amelyből hatvanmillió dózist kötött le a kormány – a kínai Sinovac vakcinához hasonlóan elölt koronavírussal hivatott kiváltani az immunreakciót. Ez a fejlesztés jelenleg még klinikai vizsgálati stádiumban van, de Skóciában már meg is kezdték a gyártását.

És hogy mindez mennyibe került? Sajtóértesülések szerint a megrendelt vakcinák értéke több mint hárommilliárd font (ami az egészségügy éves költségvetésének alig három százaléka), és ennek mintegy háromszorosát fordították a klinikai vizsgálatok támogatására, az elosztásra és az oltások beadására. A végösszeg így várhatóan 12 milliárd font (körülbelül 4800 milliárd forint) körül lesz.

Bár a lakosság háromszori átoltására elegendő vakcina-rendelés első látásra túlzásnak tűnhet, az előszerződések megkötésekor még senki sem tudhatta, hogy melyik vakcinaprogram lesz sikeres – jó példa erre az EU 300 millió dózisos Sanofi rendelése, amelyből a jelek szerint rövid távon semmi sem várható. Egyelőre azt sem tudni pontosan, meddig tart az oltások nyújtotta védelem, így könnyen lehet, hogy rövidesen a teljes oltási programot meg kell ismételni. Ha pedig mégis maradna felesleges vakcina, a britek jelezték, hogy készek azokat eladni vagy elajándékozni olyan országoknak, amelyek más csatornákból nem tudtak elegendő oltóanyagot beszerezni.