Hangos kampányba kezdett a bukaresti kormány Románia mielőbbi, lehetőleg még idei schengeni csatlakozása érdekében, de elemzők szerint nincs realitása az övezet gyors bővítésének. Florin Cîțu román miniszterelnök néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy amennyiben pozitív lesz az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) keretében készülő jelentés, az ország már 2021-ben részévé válhat az unión belüli akadálytalan közlekedést biztosító övezethez. – Románia 2011 óta készen áll a schengeni csatlakozásra. Tárgyalunk az MCV-ről. Idén korrigálnunk kell a problémákat. Ha minden jól megy – és a folyamatot már megkezdtük a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség felszámolásával –, pozitív jelentés születik – fogalmazott egy interjúban a kormányfő. Nem tartotta kizártnak, hogy első körben csak a repülőterek lesznek kedvezményezettek. Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. – Gazdasági szempontból hatalmas veszteség, erkölcsileg pedig tarthatatlan helyzet, hogy Románia a csatlakozás minden feltételét teljesíti, és mégis rendre elhalasztják felvételét a schengeni övezetbe – hangsúlyozta a bukaresti kormánykoalíciót erősítő Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére arra emlékeztetett: az uniós tagállamok parlamentjeinek sorra meg kell szavaznia a bővítést, ami akár évekig is elhúzódhat. – Eddig leginkább Franciaországnak (bevándorlás-, bűnözésügyek miatt) és Hollandiának (hajózási témák, roma- és melegjogok kapcsán) voltak kifogásai Románia schengeni tagsága ellen, így ezekben az államokban hosszabb parlamenti vita várható, a román félnek pedig válaszul a várt intézkedéseket meg kell hoznia – mondta a szakértő, aki szerint egyébként Románia alapvetően felkészült a csatlakozásra. Úgy véli, a technikai, törvényi háttér nagyjából megvan, az ukrán, moldovai, szerb határőrizetet kellene schengeni normák szerint átalakítani, ami pár hónapos munka lenne, akárcsak az övezet információs rendszeréhez való csatlakozás. – Nem tudunk román kormányzati tervről a növekvő migráció kezelésére. Több ezerrel növekedhet a nyugatra igyekvő, Romániát tranzitáló migránsok száma, ami növelheti a fekete-tengeri és ukrajnai biztonsági régió gondjait. A Moldovai Köztársaság az Európai Unió társult tagja, tehát ezután is turistaútlevéllel utazhatnak be Romániába a moldovai állampolgárok, és három hónapig maradhatnak az EU-tagországban – hívta fel a figyelmet a felmerülhető problémákra Barabás T. János.
