Igazságosabb vakcinaelosztást ígért a G7-csoport

A G7-csúcstalálkozót idén rendhagyó módon az online térben bonyolították le a világ legfejlettebb ipari országainak vezetői. A „Hetek csoportjának” soros elnökségét 2021-ben az Egyesült Királyság tölti be, így a fórumon Boris Johnson ölthette magára az elnöki szerepet. A brit miniszterelnök a koronavírus-világjárvány okozta globális kihívások legyőzésére és a hasonló járványkitörések elkerülésére is javaslatokkal állt elő. A fórum mindemellett Joe Bidennek és Mario Draghinak is lehetőséget adott a debütálásra a világ vezető hatalmai között.

London, 2021. február 19. Boris Johnson brit miniszterelnök üdvözli a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetõit (a kijelzõn) a videokonferencia keretében folytatandó tanácskozás kezdetén Londonban 2021. február 19-én. A brit kormányfõ a csúcstalálkozó házigazdája. MTI/AP/The Telegraph pool/Geoff Pugh Fotó: Geoff Pugh

Az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Japánt tömörítő G7-csoport bruttó hazai terméke (GDP) összesen mintegy negyven billió dollár, vagyis egy kicsivel kevesebb, mint az egész világ GDP-jének fele.

Biden a G7-találkozó után a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán is részt vett, ahol kijelentette: az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart.

– Meg kell védeni, meg kell erősíteni és meg kell újítani a demokráciát, amely sok helyen támadás alatt áll, így Európában és az Egyesült Államokban is

– fejtette ki először európai partnerek előtt külpolitikai nézeteit.

Joe Biden amerikai elnök élő televíziós fórumon vesz részt a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) résztvevőivel a washingtoni Fehér Házból 2021. február 19-én.
MTI/AP/Patrick Semansky

Joe Biden évtizedek óta visszatérő vendég az MSC-n, a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumán, alelnökként például háromszor is részt vett a rendszerint februárban tartott müncheni tanácskozáson.

Biden után Angela Merkel német kancellár szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy országa készen áll a transzatlanti kapcsolatok egy új fejezetének megnyitására, és nagyra értékeli, hogy Washington Biden vezetésével a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló formálása, a multilateralizmus jegyében visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz, az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT), és Oroszországgal meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött Új START-szerződést.

A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) által közreadott képen Joe Biden amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök (b-j a kivetítõn) élő televíziós fórumon vesz részt az MSC szervezőjével Münchenben 2021. február 19-én.
MTI/EPA/MSC/Müller

Merkel kifejtette, hogy a transzatlanti közösségnek egységes politikát, irányvonalat kell kidolgoznia az Oroszországhoz és a Kínához fűződő viszony alakításához, de ez nem könnyű feladat, mert mindkét ország egyszerre vetélytárs és partner.

Így miközben Moszkva „hibrid” módszerekkel beavatkozik európai uniós tagországok ügyeibe, közreműködése nélkülözhetetlen egy sor nemzetközi válság megoldásához, Kína együttműködése pedig elengedhetetlen például az éghajlatvédelemben, holott az egyre nagyobb globális befolyással rendelkező ázsiai ország és a világ demokráciáinak kapcsolata rendszerek közötti versenyként írható le.

Angela Merkel arról is szólt, hogy a Biden-kormányzat hivatalba lépésével elkezdődő új fejezet nem mindig csak az egyetértésről szól majd. Lesznek nézeteltérések, viták is, de ezeket a közös értékek és meggyőződések szilárd alapján lehet kibontani és nyíltan, őszintén lefolytatni – számol be róla az MTI.