A koronavírus-járvány világszerte eddig mintegy két és fél millió emberéletet követelt, és a világgazdaságra olyan súlyos csapást mért, amilyenre az 1930-as évek elejét sújtó nagy gazdasági világválság óta nem volt példa.
A pandémia a G7-ek éves csúcstalálkozójába is beleszólt, így azon idén virtuálisan vettek részt a világ vezető ipari nagyhatalmai, hogy megoldásokat keressenek a járvány leküzdésére.
A találkozó nem indult túl gördülékenyen, ugyanis Angela Merkelnek meggyűlt a baja a technikával: a német kancellár elfelejtette lenémítani a mikrofonját, és így akaratlanul is közbeszólt Boris Johnson nyitóbeszédébe, aki üdvözölte köreikben az új amerikai elnököt, Joe Bident, valamint a szintén nemrég megválasztott olasz kormányfőt, Mario Draghit.
Az incidens után a brit kormányfő folytatta szónoklatát, és elmondta:
– A G7 a hasonló gondolkodású, liberális, szabadkereskedelmi politikát folytató demokráciák nagyon fontos fóruma, amely megmutatja, hogy a világ számos kérdésében összetartunk.
Az idei fórum elnöki tisztségét betöltő Johnson közölte javaslatát, miszerint száz napra kellene csökkenteni a jövőben megjelenő új betegségek elleni vakcinák kifejlesztésének időtartamát, és célként tűzte ki a világ hét vezető ipari országa számára, hogy támogassák azokat a törekvéseket, amelyek során ez megvalósulhat.
A minden évben megrendezett G7-fórumon a vezető nagyhatalmak a globális kihívásokat érintően hoznak döntéseket, és bár ezek nem kötelező érvényűek, a találkozón kijelölt politikai irányvonal más nemzetközi szervezetekre és intézményekre is fontos politikai hatást gyakorolhat.
A mai fórumon Johnson az igazságosabb vakcinaelosztás támogatására is ösztönözte a világ nagyhatalmait.
Az ENSZ ugyanis nemrég felhívta rá a figyelmet, hogy a világ vakcinakészletének hetvenöt százalékát mindössze tíz gazdag ország halmozta fel, miközben százharminc országnak még egyetlen oltóanyag sem jutott.
– A tudomány végre felülkerekedik a koronavíruson. Lehetővé kell tennünk, hogy a világon mindenhol megkapják a szükséges mennyiségű oltóanyagot, hogy az egész világ együtt győzhesse le a pandémiát
– érvelt a brit miniszterelnök.
Johnson kijelentette:
az Egyesült Királyság kész felajánlani a tömeges oltási kampánya után megmaradt vakcinák nagy részét a világ szegényebb országai számára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVAX elnevezésű beszerzési programján keresztül.
A brit kormány ezenkívül 548 millió font támogatást is ígért.
Az Európai Bizottság újabb 500 millió euróval egymilliárd euróra emeli eddigi hozzájárulását a COVAX-programhoz – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G7-csúcstalálkozón, ahol évről évre az Európai Unió is részt vesz.
A G7-fórum Joe Bidennek is lehetőséget adott arra, hogy bebizonyítsa a korábban hangoztatott üzenetét, miszerint az Egyesült Államok visszatér a diplomáciai életbe, és újraéleszti az ország elhanyagolt kapcsolatait a szövetségesekkel. Elmondása szerint az Egyesült Államok az elkövetkezendő két évben négymilliárd dollárral járul majd hozzá a COVAX kezdeményezéshez.