Kuba szélesebbre tárja a kaput a kisvállalkozások előtt

Jelentős reformgazdasági lépést tett Kuba, amikor egy, az állami médiában tett tegnapi bejelentés szerint eddig elzárt ágazatokat is megnyitott a karibi szigetország magán kisvállalkozásai előtt.

A car drives past as American and Cuban flags fly on the balcony of a home in Havana, Cuba, on Monday, July 20, 2015. A diplomatic freeze that stretched five decades, outlasting the Cold War and nine U.S. presidencies, formally ends Monday when Cuba and the U.S. reopen embassies. Cuban Foreign Minister Bruno Rodriguez attended the flag-raising ceremony at the Cuban embassy in Washington before meeting Secretary of State John Kerry, who will travel to Havana at a later date. Photographer: Eliana Aponte/Bloomberg via Getty Images Fotó: Bloomberg

Újabb lehetőséget kaptak a kubai magán kisvállalkozások az állami vállalatok által uralt gazdaságban. Egy szombati bejelentés szerint a havannai kormány ezentúl

megengedi a kis cégeknek, hogy eddig előlük elzárt ágazatokban is folytathassanak tevékenységet.

A karibi állam gazdasági visszaesésből való kilábalását is támogató intézkedés az eddigi 127 tevékenységi körről több mint kétezerre terjeszti ki a helyi kisvállalkozók működési területét – tájékoztatott a Reuters brit hírügynökség Marta Elena Feitó Cabrera kubai munkaügyi miniszter bejelentéséről a kormány minapi döntése nyomán. Kivételként ugyan megmarad még 124 tevékenység, ám a médiajelentés ezeket nem részletezte.

Reformgondolkodású kubai közgazdászok már régóta sürgették a lépést a gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtés céljából. Kubában a gazdaság már évek óta hanyatlik, tavaly például a bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékkal zsugorodott a koronavírus-járvány, a bezuhant idegenforgalom és az amerikai szankciók összhatásaként. A szigetországban mindennapossá vált az alapvető árucikkek hiánya, s állandósult a végtelen sorállás is a boltok előtt. A válság egy sor régóta ígért, de folytonosan elakadó reformot kényszerített ki a kormányból a nemzeti valuta leértékelésétől a monetáris rendszer átalakításán át az állami gazdaság deregulációjáig és a külföldi befektetések engedélyezéséig.

– Kezdetben nem lesz könnyű dolguk az önfoglalkoztató vállalakozóknak a bonyolult működési környezetben, pláne, ha csak kevés pénz csörög a zsebükben – fejtegette Pavel Vidal, a kubai jegybank egykori közgazdásza.

– De a kubaiak találékonysága és a párhuzamos piac rugalmassága lassacskán életre keltheti vállalkozásaikat – tette hozzá.

Miguel Díaz-Canel államfő még tavaly beszélt arról, hogy Kuba nemzetközi és helyi válsággal küzd, így reformokra van szükség az export bővítéséhez, az import visszafogásához és a belföldi kereslet növeléséhez. A reformintézkedések a nem állami szektor fejlesztését is magukban foglalnák, ezen belül is

az elsődleges cél az önfoglalkoztatás támogatása az ez előtt álló akadályok eltávolításával.

A nem állami szektor – leszámítva a több százezer kisgazdaságot, ezernyi szövetkezetet és napszámost felölelő agrárágazatot – többnyire a kisvállalkozásokat és magán szövetkezeti társulásokat, ezek alkalmazottait, valamint művészeket, taxisofőröket, kiskereskedőket foglal magában. Az itt dolgozók létszáma a munkaügyi miniszter szerint több mint hatszázezer, a foglalkoztatottak mintegy 13 százaléka. Hivatalosan mindegyikük magánzó, s negyven százalékuk a jelenleg a Covid-járvánnyal sújtott idegenforgalomban, továbbá a tömegközlekedésben tevékenykedik. Az utóbbi hat hónapban a kormányzat megengedte, hogy a kisvállalatok a nagykereskedelmi piacokhoz is hozzáférjenek, és export-import tevékenységet is folytassanak, igaz, állami vállalatokon keresztül. A BBC egyidejűleg rámutat, hogy Kubában a reformok általában igen lassan haladnak előre, s bizonyos időnek el kell telnie, mire a mostani intézkedések éreztetik hatásukat.

A karibi állam létét erőteljesen befolyásolja a nagy szomszéd, az Egyesült Államok utóbbi időben gyakran változó magatartása is. Hatvan év ellenségeskedés után 2015-ben enyhült a feszültség, miután Barack Obama amerikai demokrata elnök és Raúl Castro kubai vezető megállapodott a kapcsolatok normalizálásáról, amely többek között lehetővé teszi amerikai állampolgárok kubai látogatását, illetve bizonyos üzleti tevékenység folytatását. A rá következő év márciusában Obama el is látogatott Kubába, ahol kilencven éve nem fordult meg amerikai elnök. Az erőfeszítések azonban füstbe mentek a republikánus Donald Trump 2016-os választási győzelmével. Az új elnök visszavonta elődje enyhítő rendelkezéseit, mondván, hogy azok csak a kubai kommunista rendszert erősítették. Most, hogy ismét elnökváltás volt az USA-ban, az Obama-érában alelnökként szolgáló Joe Biden ígéretet tett a kubai–amerikai kapcsolatok javítására, ám pillanatnyilag nem világos, hogy ez a terv hol helyezkedik el az új adminisztráció prioritási listáján.