Újabb lehetőséget kaptak a kubai magán kisvállalkozások az állami vállalatok által uralt gazdaságban. Egy szombati bejelentés szerint a havannai kormány ezentúl
megengedi a kis cégeknek, hogy eddig előlük elzárt ágazatokban is folytathassanak tevékenységet.
A karibi állam gazdasági visszaesésből való kilábalását is támogató intézkedés az eddigi 127 tevékenységi körről több mint kétezerre terjeszti ki a helyi kisvállalkozók működési területét – tájékoztatott a Reuters brit hírügynökség Marta Elena Feitó Cabrera kubai munkaügyi miniszter bejelentéséről a kormány minapi döntése nyomán. Kivételként ugyan megmarad még 124 tevékenység, ám a médiajelentés ezeket nem részletezte.
Reformgondolkodású kubai közgazdászok már régóta sürgették a lépést a gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtés céljából. Kubában a gazdaság már évek óta hanyatlik, tavaly például a bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékkal zsugorodott a koronavírus-járvány, a bezuhant idegenforgalom és az amerikai szankciók összhatásaként. A szigetországban mindennapossá vált az alapvető árucikkek hiánya, s állandósult a végtelen sorállás is a boltok előtt. A válság egy sor régóta ígért, de folytonosan elakadó reformot kényszerített ki a kormányból a nemzeti valuta leértékelésétől a monetáris rendszer átalakításán át az állami gazdaság deregulációjáig és a külföldi befektetések engedélyezéséig.
– Kezdetben nem lesz könnyű dolguk az önfoglalkoztató vállalakozóknak a bonyolult működési környezetben, pláne, ha csak kevés pénz csörög a zsebükben – fejtegette Pavel Vidal, a kubai jegybank egykori közgazdásza.
– De a kubaiak találékonysága és a párhuzamos piac rugalmassága lassacskán életre keltheti vállalkozásaikat – tette hozzá.
Miguel Díaz-Canel államfő még tavaly beszélt arról, hogy Kuba nemzetközi és helyi válsággal küzd, így reformokra van szükség az export bővítéséhez, az import visszafogásához és a belföldi kereslet növeléséhez. A reformintézkedések a nem állami szektor fejlesztését is magukban foglalnák, ezen belül is
az elsődleges cél az önfoglalkoztatás támogatása az ez előtt álló akadályok eltávolításával.
A nem állami szektor – leszámítva a több százezer kisgazdaságot, ezernyi szövetkezetet és napszámost felölelő agrárágazatot – többnyire a kisvállalkozásokat és magán szövetkezeti társulásokat, ezek alkalmazottait, valamint művészeket, taxisofőröket, kiskereskedőket foglal magában. Az itt dolgozók létszáma a munkaügyi miniszter szerint több mint hatszázezer, a foglalkoztatottak mintegy 13 százaléka. Hivatalosan mindegyikük magánzó, s negyven százalékuk a jelenleg a Covid-járvánnyal sújtott idegenforgalomban, továbbá a tömegközlekedésben tevékenykedik. Az utóbbi hat hónapban a kormányzat megengedte, hogy a kisvállalatok a nagykereskedelmi piacokhoz is hozzáférjenek, és export-import tevékenységet is folytassanak, igaz, állami vállalatokon keresztül. A BBC egyidejűleg rámutat, hogy Kubában a reformok általában igen lassan haladnak előre, s bizonyos időnek el kell telnie, mire a mostani intézkedések éreztetik hatásukat.
