Navalnij miatt biztos nem szakít egymással az EU és Moszkva

Szergej Lavrov külügyminiszter kemény szavakat intézett a szankciókat előkészítő EU ellen.

Moszkva, 2021. február 5. Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjét Moszkvában 2021. február 5-én. MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium Fotó: -

– Egyet nem szabad elfelejteni: Európa rá van utalva Oroszországra, és ez fordítva is igaz

– mondta a Magyar Nemzetnek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Oroszország és az Európai Unió közötti legújabb csörtével kapcsolatban, amelyet Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus bebörtönzése és a hívei által szervezett tüntetésekkel szembeni, aránytalannak vélt fellépés váltott ki. – Ennek az egész ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja, mert az természetes, hogy a nyugati világ tiltakozik, de az európai országok továbbra is fenn akarják tartani a kapcsolatot az oroszokkal, főleg gazdasági területen. Nem fogják hagyni, hogy a Navalnij-ügy miatt romoljon meg a viszony – fűzte hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus támogatói tüntetnek Moszkvában 2021. február 2-án. Egy moszkvai bíróság a Navalnijra az Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést letöltendőre változtatta
Fotó: MTI/AP/Pavel Golovkin

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kapcsolatok megszakításával fenyegette meg az EU-t, amennyiben igazaknak bizonyulnak azok a sajtóértesülések, melyek szerint az unió újabb szankciókat vezet be hamarosan Moszkva ellen, pontosabban Vlagyimir Putyin orosz elnök több közeli szövetségesét sújtanák utazási tilalommal és kinnlevőség-befagyasztással.

– Mi nem akarunk elszigetelődni a világtól, de készen kell állnunk erre. Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

– mondta egy pénteken közzétett interjúban Szergej Lavrov. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később pontosította a külügyminiszter szavait, mondván: Oroszországnak fel kell készülnie a barátságtalan lépésekre az EU részéről, ám fejleszteni kívánja kapcsolatait az unióval. – Az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad, a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra – mondta a napokban Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A szankciók bevezetéséről február 22-én fognak dönteni az uniós külügyminiszterek, ám azok szinte biztosan nem fognak tartalmazni olyan elemeket, amelyek akadályokat emelnének az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték elé. Berlin ugyanis az elmúlt hónapokban többször világossá tette, hogy be fogják fejezni az építkezést. – Oroszország és Kína teljes gazdasági elszigetelése azt eredményezné, hogy a két ország összefog és ezzel létrehozná a világ legnagyobb gazdasági és katonai szövetségét.

Ez nem lehet a Nyugat stratégiája. Ezért ellenzem, hogy minden hidat ledöntsünk Oroszországgal

– mondta szerdán Heiko Maas német külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én
Fotó: MTI/EPA/orosz külügyminisztérium

– Az orosz hatóságok igyekeznek a helyén kezelni a Navalnij-jelenséget, abban gondolkodnak, hogy a jelentősebb együttműködéseket nem fogja befolyásolni. Az ügy természetesen megváltoztatja az Oroszországgal zajló párbeszédet, de például az Északi Áramat 2 befejezésének kérdése nem ezen fog múlni, tekintve, hogy tavaly augusztusban is felmerült, de el lett vetve a németek által – mondta korábban a Karc FM-nek Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, emlékeztetve arra, hogy Alekszej Navalnijt tavaly nyáron megmérgezték, a nyugati országok szerint az orosz kormányzat megrendelésére, amit a Kreml cáfol. – A nemzetközi és orosz ellenzéki sajtó abban reménykedik, hogy Navalnij ügye politikai változásokat hoz Oroszországban, de az ellenzéki Levada közvélemény-kutató szerint is csupán az oroszok 15 százaléka vélekedik úgy, hogy Navalnij megmérgezése politikai akció volt az orosz kormányzat részéről. Ötven százalékuk viszont azt gondolja, ez egy megkoreografált támadás Oroszország ellen.

Navalnij nem jelent veszélyt az orosz vezetésre nézve. Ez a realitás

– tette hozzá a szakértő.