Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az elmúlt időszakban az Európai Unió vakcinaellátási problémákkal volt kénytelen szembesülni a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca termékeit illetően. A szállítás és a gyártás egyaránt akadozik, és ez gyorsan felülírta Brüsszel kezdetben optimista oltási terveit.
Január 22-én kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól, miután Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalást folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó akkor az orosz Rbc.ru portálnak adott interjúban megerősítette, hogy országa készen áll az orosz vakcina használatára, miután oltóanyag-beszerzési problémák merültek fel az Európai Unióban.
A magyar kormányt ekkor még erőteljesen kritizálták és felelőtlenséggel vádolták az orosz vakcinabeszerzéshez vezető tárgyalások miatt más EU-s tagállamok és a magyarországi ellenzéki pártok egyaránt. Mára azonban a Szputnyik V iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az Európai Unió más országaiban is.
Az orosz sajtóban felidézik, hogy a Szputnyik V-vel kapcsolatban korábban igazságtalan és méltatlan kritikákkal kellett szembesülniük. Igor Malcev, az RT orosz nyelven publikáló szerzője szerint volt egy időszak, amikor minden, magát civilizáltnak nevező európai a nagy népszerűségnek örvendő Pfizer–BioNTech oltóanyagát várta, miközben szerintük a „mosatlan üstökben kotyvasztott, idő előtt alkalmazásba vont orosz vakcina nem más volt, mint Putyin kínos propagandája és hamisítványa”.
Egy ideje a kormányoknak nyilvánvalóvá vált, hogy nem a lezárások jelentik a megoldást. „Az oroszok ezt hamarabb felismerték, mint mások – írta a szerző, felidézve, hogy évszázados alapokon álló vakcina-előállítási hagyományokra támaszkodtak a Szputnyik V fejlesztésének megkezdésekor. – Mégsem kaptunk mást, csak gúnyt és sértéseket” – utalt az orosz vakcinával kapcsolatos külföldi kritikákra.
Amikor február 2-án a Szputnyik V 91 százalékos hatékonyságáról (ez az egyik legmagasabb hatékonysági ráta az oltóanyagok között) írtak a The Lancetben, akkor már nehéz lett volna számon kérni Magyarországtól azt, hogy tárgyalásokat folytatott az oroszokkal a vakcinabeszerzéssel kapcsolatban, sőt az európai sajtóban lehetetlenné vált az orosz vakcina figyelmen kívül hagyása és igazságtalan kritizálása – írja Malcev.
A The Sun arról ír, hogy úgy tűnik: az oltóanyag-patthelyzet Európában arra kényszeríti Angela Merkel német kancellárt, hogy együttműködjön Moszkvával az oltások beszerzése érdekében, és ez drámai változást jelent Németország Kremlhez való hozzáállásában.
A „megalázott Merkelnek” orosz Covid-vakcinát kell kérnie az uniós fiaskó után – fogalmaz a szerző. Merkel ugyanis elismerte – írja –, hogy Németországnak meg kell kötnie az Oroszországgal a Szputnyik V szállítására vonatkozó megállapodást, miközben ő maga korábban nyíltan kételyeit fejezte ki az orosz oltóanyag biztonságosságával kapcsolatban.
Merkel az ARD német tévécsatornának már akként nyilatkozott: Jó adatok vannake az orosz oltóanyagról.
A The Sun azt is felidézi, hogy a cikk megjelenésekor a kontinensen csak Magyarország és Szerbia szerződött az orosz oltóanyag-fejlesztőkkel. Miután azonban publikálták a klinikai vizsgálatokról szóló legújabb, kedvező adatokat, más országok, köztük Németország is követhetik a példájukat – erről már a Politico számolt be.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott pénteki tárgyalásait követő sajtóértekezleten egyebek mellett arról beszélt: reményei szerint az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyja az orosz Szputnyik V vakcinát. Úgy fogalmazott: az orosz vakcina megjelenése jó hír az emberiségnek, mert új eszközt jelent a világjárvány elleni harchoz. Lavrov megerősítette, hogy immár több európai ország érdeklődést mutatott az orosz oltóanyag iránt.
Megkezdődött a Harvard Egyetemnek a szövetségi kormány ellen indított pere.
Budapesten találkozik az orosz és az amerikai fél.
Továbbra is mozog a föld, a hatóságok bővíthetik a védelmi zónát
Az ukrán elnök szerint világos napirendre van szükség Isztambulban.
Megkezdődött a Harvard Egyetemnek a szövetségi kormány ellen indított pere.
Budapesten találkozik az orosz és az amerikai fél.
Továbbra is mozog a föld, a hatóságok bővíthetik a védelmi zónát
Az ukrán elnök szerint világos napirendre van szükség Isztambulban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Budapesten találkozik az orosz és az amerikai fél.
Továbbra is mozog a föld, a hatóságok bővíthetik a védelmi zónát
Az ukrán elnök szerint világos napirendre van szükség Isztambulban.
Az ír Kneecap ellen újabb demonstrációt szervezhetnek.
A japán emberek szerint a valódi problémákkal kell foglalkozniuk a politikusoknak.
A tárcavezető a személyes és gazdasági kapcsolatok bővítését szorgalmazza.
Busszal ütötték el a toborzók az odesszai Valentint.
A Kvartal 95 produkciós iroda (Zelenszkij filmes cége) vagy az SZBU találta ki, hogy Orbán Viktor maga a két kezével gyújtotta fel a templomot Kárpátalján?
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a rendeletet.
Különleges ételt választott a színésznő.
Az ír Kneecap ellen újabb demonstrációt szervezhetnek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
