Ma már elcsépelt közhelynek számít, hogy Barack Obama a közösségi hálózatoknak köszönhette az elnöki széket. Akkoriban még az sem volt meglepő – sem pedig kifogásolandó –, hogy a Fehér Házba 2009-ben beköltöző egykori elnök adminisztrációja hemzsegett a szilícium-völgyi technológiai vállalatoktól érkező magas rangú munkatársaktól, azóta azonban sok minden megváltozott.
Amióta ugyanis Obama, illetve akkori alelnöke, Joe Biden elhagyta a Fehér Házat, a techóriások és a politika viszonya száznyolcvan fokos fordulatot vett Washingtonban – ez pedig csak részben volt Donald Trumpnak köszönhető.
Egyrészt a Facebook, a Google, a Microsoft, a Twitter, az Amazon és az Apple kongresszuson belüli politikai hátszele is jelentősen csökkent, látványos megerősödésük és nyilvánosságformáló szerepük ugyanis még a legelkötelezettebb híveiket is megrémisztette, másrészt a nagyvállalatok vezérigazgatói a monopolhelyzetük, valamint a platformjaikon lévő tartalmak moderálására vonatkozó politikájuk miatt is egyre gyakrabban magyarázkodhattak a törvényhozók előtt.
Egy platformon a demokraták és a republikánusok
Ez mostanra odáig vezetett, hogy az egyébként rendkívül polarizált amerikai politika két nagy ereje, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt éppen a techóriások működésének szabályozására vonatkozó igényben tudnak egységbe kovácsolódni. Noha más és más megfontolások mentén, de mindkét párt határozottan elkötelezett amellett, hogy a mostaninál jóval szigorúbb verseny- és moderálási szabályokkal kontrollálják a nagyvállalatokat.
Előbbi számára ez a közösségi hálózatokon terjedő dezinformáció miatt élvez prioritást, utóbbi számára pedig a platformok konzervatívokkal szembeni kettős mércéje miatt.
Annyi tehát bizonyos, hogy Trump Twitter- és Facebook-profiljainak a Capitolium január 6-i ostromának következtében bekövetkezett felfüggesztése nem marad következmények nélkül, az ügy ugyanis jóval túlmutat a republikánusokban esetlegesen meglévő bosszúvágyon.
Biden semmi jót nem ígért
Arról azonban mindeddig csak találgatott a szakma, hogy Joe Biden – immár elnökként – hogyan fog viszonyulni az egyre élesebb társadalmi vitákat eredményező kérdéshez. Elemzők többsége azt ugyan biztosra vette, hogy az amerikai elnök – éppen a fent említett politikai fordulat miatt – egyáltalán nem szándékozik követni az Obama által kikövezett utat a szilícium-völgyi vállalatokkal való szoros és baráti kapcsolattartásra vonatkozóan, de mivel a januári beiktatását követően közzétett prioritási listán a technológiai óriások szabályozásának ügye nem szerepelt, ezért Biden szándékaira csupán egy tavaly januárban megjelent interjúból lehetett következtetni. Akkor ugyanis szokatlanul sarkos véleményt fogalmazott meg a The New York Timesnak adott interjújában, és egyértelművé tette álláspontját:
a techóriások sebezhetetlenségét garantáló 1996-os, úgynevezett kommunikációs tisztességről szóló törvény (Communications Decency Act – CDA) 230. paragrafusának visszavonása mellett foglal állást.