Pária lett Zuckerberg
Az interjúban arról is beszélt, hogy soha nem volt nagy rajongója a Facebooknak, sőt, véleménye szerint éppen Mark Zuckerberg Facebook-vezér az, aki a választási félretájékoztatás legfőbb felelőse. Ez tehát azon kevés dolog egyike, amelyben Donald Trump és Joe Biden is egyetértett a választási kampányban, és bár előbbi konkrét intézkedésekkel is hadat üzent a közösségi szolgáltatóknak, az elnökválasztást elveszítve nem volt lehetősége eredmények elérésére. Arra azonban egészen tegnapig kellett várni, hogy a Biden-adminisztráció is megszólaljon az ügyben. Mint arról az USNews amerikai hírportál beszámolt:
az amerikai kongresszus demokrata törvényhozói már meg is kezdték a tárgyalásokat a Fehér Házzal arról, hogy milyen módon lehetne visszaszorítani a nagyvállalatok hatalmát.
A két fő csapásirány egyértelműen a közösségi hálózatokon terjedő dezinformáció visszaszorítása, amely – érvelésük szerint – a Capitolium január 6-i ostromában, illetve a zavargások elmérgesedésében is hangsúlyos szerepet játszott, valamint a vállalatoknak a piaci erővel való visszaélésével, illetve a versenytársaik ellehetetlenítésével összefüggésben lévő, szintén régóta húzódó problémakör. A CDA 230. paragrafusának felülvizsgálata is terítéken van: Ron Wyden demokrata szenátor – aki egyébként a cikkely egyik társszerzője – elmondta, egyelőre a paragrafus reformjáról, s nem pedig annak visszavonásáról folyik a vita.
A republikánusok ugyanakkor egy szimpla reformnál biztosan tovább mennének, a kérdés tehát most már csak az, hogy a két párt milyen engedményeket hajlandó tenni egymásnak a techóriások megregulázása érdekében.
Donald Trump a moderálási gyakorlat átláthatatlanságának akart véget vetni
Még elnökként Donald Trump tavaly május végén írta alá a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet. Ezzel utasította a kereskedelmi minisztériumot is, hogy kérje fel a médiumok jogi felügyeletét ellátó Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) az érintett fejezet megvilágítására. Szikora Tamás ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a volt amerikai elnök Twitter-bejegyzéseivel kapcsolatosan a platform részéről tett lépések (például egyes tweetekhez tett kísérő megjegyzések) nagy valószínűséggel közre játszottak a jogalkotási lépések felgyorsulásához. A kutató hozzáfűzte: a benyújtott törvényjavaslat alapvetően olyan módosításokat tartalmazott, amelyek – európai nézőpontból szemlélve a folyamatokat – nem tűnnek kifejezetten idegennek. – A platformok által alkalmazott moderálási gyakorlat átláthatatlanságának és kiszámíthatatlanságának a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt kedvezőtlen hatásait, illetve a társadalmi, közösségi érdekeket nyilvánvalóan sértő (például gyűlöletkeltő és terrorista) tartalmakat visszaszorítani kívánó elemek az európai szabályozási koncepcióknak is gyakori elemei – magyarázta a szakértő. Azaz, a javaslat gyakorlatilag a szolgáltatók jóhiszemű eljárása esetén immunitást eredményező szabályozást a felelősség tudottan jogsértő magatartások esetére való megállapíthatóságát helyezte kilátásba. Emellett a javaslat szerint a szolgáltatóknak világos értesítési mechanizmusok keretében biztosítaniuk kell a felhasználók számára, hogy bejelenthessék a platformon általuk tapasztalt jogsértő tartalmakat, illetve tevékenységeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!