Végül Joe Biden számolhat le Donald Trump ádáz ellenségeivel

Kevés dologban tudott Joe Biden és Donald Trump az elnökválasztási kampányban egyetérteni, abban viszont igen, hogy a techóriásokat sebezhetetlenné tevő kommunikációs törvény minimum reformra szorul. Eddig nem sokat lehetett tudni arról, hogy immár elnökként Biden harcba száll-e a szilícium-völgyi nagyvállalatokkal, mostanra azonban világossá vált: a demokraták is véget vetnének a techóriások kontrollálatlan hatalmának.

A közösségi felületeket működtető techóriások saját szabályrendszerükre hivatkozva védelmezik a szélsőliberális ideológiákat REUTERS/Jon Nazca - RC1E67248790 Fotó: REUTERS/Jon Nazca

Ma már elcsépelt közhelynek számít, hogy Barack Obama a közösségi hálózatoknak köszönhette az elnöki széket. Akkoriban még az sem volt meglepő – sem pedig kifogásolandó –, hogy a Fehér Házba 2009-ben beköltöző egykori elnök adminisztrációja hemzsegett a szilícium-völgyi technológiai vállalatoktól érkező magas rangú munkatársaktól, azóta azonban sok minden megváltozott.

Amióta ugyanis Obama, illetve akkori alelnöke, Joe Biden elhagyta a Fehér Házat, a techóriások és a politika viszonya száznyolcvan fokos fordulatot vett Washingtonban – ez pedig csak részben volt Donald Trumpnak köszönhető.

Egyrészt a Facebook, a Google, a Microsoft, a Twitter, az Amazon és az Apple kongresszuson belüli politikai hátszele is jelentősen csökkent, látványos megerősödésük és nyilvánosságformáló szerepük ugyanis még a legelkötelezettebb híveiket is megrémisztette, másrészt a nagyvállalatok vezérigazgatói a monopolhelyzetük, valamint a platformjaikon lévő tartalmak moderálására vonatkozó politikájuk miatt is egyre gyakrabban magyarázkodhattak a törvényhozók előtt.

Egy platformon a demokraták és a republikánusok

Ez mostanra odáig vezetett, hogy az egyébként rendkívül polarizált amerikai politika két nagy ereje, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt éppen a techóriások működésének szabályozására vonatkozó igényben tudnak egységbe kovácsolódni. Noha más és más megfontolások mentén, de mindkét párt határozottan elkötelezett amellett, hogy a mostaninál jóval szigorúbb verseny- és moderálási szabályokkal kontrollálják a nagyvállalatokat.

Előbbi számára ez a közösségi hálózatokon terjedő dezinformáció miatt élvez prioritást, utóbbi számára pedig a platformok konzervatívokkal szembeni kettős mércéje miatt.

Annyi tehát bizonyos, hogy Trump Twitter- és Facebook-profiljainak a Capitolium január 6-i ostromának következtében bekövetkezett felfüggesztése nem marad következmények nélkül, az ügy ugyanis jóval túlmutat a republikánusokban esetlegesen meglévő bosszúvágyon.

Biden semmi jót nem ígért

Sokszor félreértelmezett törvény. A Magyar Nemzet megkeresésére Szikora Tamás, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója az 1996-os kommunikációs tisztségről szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a sokszor hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapkoncepciója szerint az „internetes számítógépes szolgáltatások” számára, mint amilyenek például az online platformok, mentesülés biztosított a felhasználók által a platformjaikon közzétett tartalmak vonatkozásában. A kutató hozzáfűzte: a 1996-os törvény elfogadásakor a jogalkotó azzal a felismeréssel élt, hogy az internetes szolgáltatások fejlődése és a bennük rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében célszerű a nagyfokú szabadság biztosítása számukra. – A hiedelmekkel ellentétben ugyanakkor a törvény nem biztosít teljesen korlátlan immunitást – magyarázta Szikora. Egyfelől, eredendően olyan tartalmakra korlátozódik a mentességük, ahol az általuk működtetett platformok révén pusztán felületet biztosítanak harmadik személyek közléseihez, de azokhoz ezen felül aktív, tevőleges magatartásuk nem kapcsolódik. – Másfelől a törvény nem mentesíti a szolgáltatókat bizonyos jogsértések esetén, mint például a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sérelme, vagy – egy 2018-as módosítás következtében – a szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódó embercsempészetet elősegítő tartalmak – fűzte hozzá.

Arról azonban mindeddig csak találgatott a szakma, hogy Joe Biden – immár elnökként – hogyan fog viszonyulni az egyre élesebb társadalmi vitákat eredményező kérdéshez. Elemzők többsége azt ugyan biztosra vette, hogy az amerikai elnök – éppen a fent említett politikai fordulat miatt – egyáltalán nem szándékozik követni az Obama által kikövezett utat a szilícium-völgyi vállalatokkal való szoros és baráti kapcsolattartásra vonatkozóan, de mivel a januári beiktatását követően közzétett prioritási listán a technológiai óriások szabályozásának ügye nem szerepelt, ezért Biden szándékaira csupán egy tavaly januárban megjelent interjúból lehetett következtetni. Akkor ugyanis szokatlanul sarkos véleményt fogalmazott meg a The New York Timesnak adott interjújában, és egyértelművé tette álláspontját:

a techóriások sebezhetetlenségét garantáló 1996-os, úgynevezett kommunikációs tisztességről szóló törvény (Communications Decency Act – CDA) 230. paragrafusának visszavonása mellett foglal állást.

Pária lett Zuckerberg

Az interjúban arról is beszélt, hogy soha nem volt nagy rajongója a Facebooknak, sőt, véleménye szerint éppen Mark Zuckerberg Facebook-vezér az, aki a választási félretájékoztatás legfőbb felelőse. Ez tehát azon kevés dolog egyike, amelyben Donald Trump és Joe Biden is egyetértett a választási kampányban, és bár előbbi konkrét intézkedésekkel is hadat üzent a közösségi szolgáltatóknak, az elnökválasztást elveszítve nem volt lehetősége eredmények elérésére. Arra azonban egészen tegnapig kellett várni, hogy a Biden-adminisztráció is megszólaljon az ügyben. Mint arról az USNews amerikai hírportál beszámolt:

az amerikai kongresszus demokrata törvényhozói már meg is kezdték a tárgyalásokat a Fehér Házzal arról, hogy milyen módon lehetne visszaszorítani a nagyvállalatok hatalmát.

A két fő csapásirány egyértelműen a közösségi hálózatokon terjedő dezinformáció visszaszorítása, amely – érvelésük szerint – a Capitolium január 6-i ostromában, illetve a zavargások elmérgesedésében is hangsúlyos szerepet játszott, valamint a vállalatoknak a piaci erővel való visszaélésével, illetve a versenytársaik ellehetetlenítésével összefüggésben lévő, szintén régóta húzódó problémakör. A CDA 230. paragrafusának felülvizsgálata is terítéken van: Ron Wyden demokrata szenátor – aki egyébként a cikkely egyik társszerzője – elmondta, egyelőre a paragrafus reformjáról, s nem pedig annak visszavonásáról folyik a vita.

A republikánusok ugyanakkor egy szimpla reformnál biztosan tovább mennének, a kérdés tehát most már csak az, hogy a két párt milyen engedményeket hajlandó tenni egymásnak a techóriások megregulázása érdekében.

Donald Trump a moderálási gyakorlat átláthatatlanságának akart véget vetni

Még elnökként Donald Trump tavaly május végén írta alá a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet. Ezzel utasította a kereskedelmi minisztériumot is, hogy kérje fel a médiumok jogi felügyeletét ellátó Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) az érintett fejezet megvilágítására. Szikora Tamás ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a volt amerikai elnök Twitter-bejegyzéseivel kapcsolatosan a platform részéről tett lépések (például egyes tweetekhez tett kísérő megjegyzések) nagy valószínűséggel közre játszottak a jogalkotási lépések felgyorsulásához. A kutató hozzáfűzte: a benyújtott törvényjavaslat alapvetően olyan módosításokat tartalmazott, amelyek – európai nézőpontból szemlélve a folyamatokat – nem tűnnek kifejezetten idegennek. – A platformok által alkalmazott moderálási gyakorlat átláthatatlanságának és kiszámíthatatlanságának a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt kedvezőtlen hatásait, illetve a társadalmi, közösségi érdekeket nyilvánvalóan sértő (például gyűlöletkeltő és terrorista) tartalmakat visszaszorítani kívánó elemek az európai szabályozási koncepcióknak is gyakori elemei – magyarázta a szakértő. Azaz, a javaslat gyakorlatilag a szolgáltatók jóhiszemű eljárása esetén immunitást eredményező szabályozást a felelősség tudottan jogsértő magatartások esetére való megállapíthatóságát helyezte kilátásba. Emellett a javaslat szerint a szolgáltatóknak világos értesítési mechanizmusok keretében biztosítaniuk kell a felhasználók számára, hogy bejelenthessék a platformon általuk tapasztalt jogsértő tartalmakat, illetve tevékenységeket.