A jövő regénye: Európa a kanyarban sincs

A trendvonalak elvitathatatlanul egy amerikai–kínai háború irányába mutatnak, a konfliktus eszkalációja diplomáciával kerülhető el – figyelmeztetett James Stavridis, a NATO volt európai főparancsnoka egy Zoom-beszélgetésen, amelynek témája új könyve, a 2034 – A következő világháború című regénye volt. Amikor Európa globális jelentőségéről kérdeztük a tengernagyot, árulkodó választ kaptunk: az amerikai, kínai, iráni, indiai és orosz főszereplőkkel betelt már a színpad. Talán legközelebb Európáról ír majd – de az is lehet, hogy inkább Japánról, mondta.

Egy a Dél-kínai-tenger vitatott vizein, illetve a – Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő – Hormuzi-szorosban játszódó fegyveres konfliktussal kezdődik a jövő, amit ezúttal szó szerint lehet érteni. A 2034 – a következő világháború regénye most jelent meg Amerikában James Stavridis amerikai tengernagy, volt európai NATO-főparancsnok és Elliot Ackerman író, Bíbor Szív érdeméremmel kitüntetett tengerészgyalogos tollából. Fikció, de csak azért, hogy fenntartsa a figyelmet, tartalma a mai világpolitikai valóságot tükrözi.

Remélem, nem ez lesz a jövő is: ez figyelmeztető regény, amely rábreszt arra, milyen nehéz féken tartani Kínát. A trendvonalak tíz-tizenöt éven belül egy háború felé mutatnak, ez elvitathatatlan. És nem vicc ez, emberek! Phil Davidson, az amerikai haditengerészet csendes-óceáni parancsnoka, akinek pedig a lehető legjobb hírszerzési források állnak a rendelkezésére, hat évre tette ezt az időintervallumot. Kína Tajvan elleni támadása is hamarabb bekövetkezhet, mint gondolnánk. De a folyamat még visszafordítható, és a hidegháború idején is születtek olyan művek, mint a Dr. Strangelove, amelyek végül is hozzájárultak a nukleáris konfliktus elkerüléséhez

– mondta Stavridis azon a szűk körű Zoom-beszélgetésen, amelyet a Carnegie Tanács szervezett, és amelybe lapunk is bekapcsolódhatott.

India a fókuszban, Európa a háttérben

– Ez nem olyan írás, mint egy Tom Clancy-regény: nem a technológiát, hanem az emberi tényezőt helyezzük a középpontba – teszi hozzá a görög felmenői után Amerikában a Zorba ragadványnéven is emlegetett Stavridis tengernagy, aki 2016-ban Hillary Clinton alelnökeként és Donald Trump külügyminisztereként is felmerült a kampányban lehetséges jelöltként. Az USA erőinek egykori európai főparancsnoka szerint amerikai–kínai–orosz tárgyalásokra lenne szükség egy kiber-világháború elkerülésére, és nagy szerepe lenne az aprólékos, alsóbb szintű diplomáciának, folyosói egyeztetéseknek is.

– Öt Európán kívüli főszereplő uralja a 2034-et. Hol marad Európa? – kérdeztük Stavridist, aki az amerikai Tufts Egyetem Fletcher jogi és diplomáciai karának dékánja is volt.

– Fókuszálni akartunk, így szűkítettük a főszereplők körét, viszont mindenképp helyet akartunk adni Indiának. A XXI. század történelmi léptékben tekintve kevésbé fog szólni Kína, mint inkább India felemelkedéséről. Az amerikai, kínai, iráni, indiai, illetve orosz karakterrel meg is telt a színpad a regényünkben. Talán a következő könyvünk Európában játszódik, de az is lehet, hogy Japánban

– felelte a 66 éves tengernagy a legendás amerikai hadihajó, a USS Maine egy festménye előtt beszélve.

Pártfüggetlen amerikai elnök?

Stavridis szerint helyes volt Trump kezdeményezése az önálló amerikai űrhadtestről, sőt 2034-re kiberhadtestre is szüksége lesz az USA-nak. Amerika egyik legismertebb katonája addig is öt tanácsot tartogat a mindenkori amerikai vezetésnek Kína feltartóztatására.

Ismerjék meg jobban az ázsiai nagyhatalmat, ugyanis Kína jelenleg többet tud Amerikáról, mint fordítva; számítsanak szövetségeseikre, partnereikre és barátaikra; tartsák maguknál a technológiai fölényt; törekedjenek az Egyesült Államok egységére, a jelenlegi megosztottság ugyanis veszedelmes; végül pedig készüljenek fel különböző lehetséges forgatókönyvekre.

Kérdés persze, hogyan fest Washington 2034-ben. – Nagyon is lehetséges, hogy évtizedeken belül meghaladjuk a republikánus–demokrata ellentétet. Számos amerikai óhajtja is ezt, az alkotmányban sincs ez kőbe vésve. Amikor létrehoztuk az Egyesült Államokat, whigek, nacionalisták és föderalisták voltak a színen, nem republikánusok és demokraták. Új párt is létrejöhet, de elképzelhető, hogy valaki pusztán a saját érdemeire támaszkodva lesz amerikai elnök – mondta Stavridis, akinek a 13 év múlva játszódó könyvében a Fehér Ház lakója már pártfüggetlen politikus.