Bonyodalmat okoztak az új francia karanténszabályok

Az első lezáráskor a vezérelv az volt, hogy mindenki maradjon otthon. Most több kivétel van.

Párizs, 2021. március 19. Üres gyaloghídon sétál egy nõ a párizsi Eiffel-torony közelében 2021. március 19-én, amikor tömegesen utaznak a francia fõvárosban élõk a vidéki országrészekbe. A koronavírus-járvány megfékezésére száz francia megyébõl tizenhatban, köztük a francia fõvárosban éjfélkor lép életbe a harmadik lezárás, amelyet legalább négy hétre rendelnek el. MTI/EPA/Ian Langsdon Fotó: Ian Langsdon

Visszavonta a lakhelyelhagyáshoz szükséges igazolási kötelezettséget a francia kormány a koronavírus-járvány miatt lezárt 16 megyében, miután annak szabályai érthetetlennek bizonyultak.

Jean Castex miniszterelnök csütörtök este jelentette be, hogy a lezárt 16 megyében, köztük Párizsban a lakhelyet el lehet hagyni, időkorlát nélkül, de csak előre kitöltött igazolással, és csak tíz kilométeres körzetben. Szombat este azonban

a kormányfő visszavonta az igazolási kötelezettséget,

miután az internetről letölthető dokumentum a többség számára érthetetlennek bizonyult, elemzők pedig az elképesztő bürokrácia jelképének minősítették. A kétoldalas igazoláson 15 fajta indok szerepelt, amelyek közül a párizsiaknak választaniuk kellett volna minden egyes alkalommal, amikor elhagyják az otthonukat. Ezenkívül csillaggal megjelölve olyan kivételek is bekerültek a listába, amikor is a lakhelyelhagyás akár harminc kilométeres körzetben is engedélyezett (orvos, munkahely, vásárlás, hivatali ügyintézés).

Utasok várakoznak a párizsi Gare de Lyon vasúti pályaudvaron 2021. március 19-én. A koronavírus-járvány megfékezésére száz francia megyéből tizenhatban, köztük a francia fővárosban éjfélkor lépett életbe a harmadik lezárás
Fotó: MTI/AP/Michel Euler

– Ha lenne verseny a legrosszabb, leghaszontalanabb és legabszurdabb találmányok között, a belügyminisztériumnak jó esélye lenne a fődíj elnyerésére a bürokratikus remekművével: a lakhelyelhagyási igazolással – írta a Twitteren Bruno Retailleau, az ellenzéki Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetője.

Camille Chaize, a belügyminisztérium szóvivője vasárnap a BFM hírtévében elismerte, hogy a dokumentum túl bonyolult. A miniszterelnöki hivatal szerint szombat reggel már nem maradt elég idő egyszerűsíteni a belügyminisztériumban kidolgozott igazolási tervet. – Az első lezáráskor egyszerűbb volt a helyzet, mert a vezérelv az volt, hogy mindenki maradjon otthon. Most több kivétel van, ezért bonyolultabb a helyzet – mondta a Le Monde-nak egy kormányzati forrás.

Tény, hogy a szombaton kezdődött lezárással párhuzamosan

a kormány arra biztatja a franciákat, hogy minél több időt töltsenek a szabadban.

Az elnöki hivatal szerint a kormány az arányosságot és a megfelelő egyensúlyt kereste azzal, hogy az iskolák nyitva maradtak, miközben a legtöbb európai országban bezárták őket a járványhelyzet tetőzésekor. A kormány a döntését olyan tanulmányokra alapozta, amelyek szerint a fertőzés elsősorban a zárt térben történő csoportosulásokkal terjed, szabadtéren viszont alig, s a kiskorúak körében nagyon kis mértékben.

Üres gyaloghídon sétál egy nő a párizsi Eiffel-torony közelében 2021. március 19-én
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

Az állam a kiskereskedők elégedetlenségét is meghallotta az újabb lezárás bejelentésekor. Az első lista szerint mintegy 110 ezer üzletnek is be kellett volna zárnia a következő egy hónapra, de végül a számuk nem éri el a kilencvenezret – jelezte a gazdasági tárca, miután

az alapvető szükségletet kielégítő boltok közé bekerültek a könyvesboltok, a zenei termékeket árusító üzletek, a fodrászok, a virágboltok, a barkácsüzletek, az autószalonok, a cipészek, a csokoládéboltok és a borbárok is.

Az egy éve tartó járványhelyzetben a francia kormány szerint nemcsak az étkezés, hanem az emberek megfelelő mentális állapotának megőrzése is alapvető szükségletet jelent. A kormány a felmérések alapján tisztában volt azzal, hogy egy újabb szigorú lezárást a franciák már nem fogadnának el, így nem is tartanának be. Az Ifop közvélemény-kutatóintézet vasárnap megjelent felmérése szerint

a franciák 34 százaléka véli úgy, hogy a kormány képes a járványhelyzetet kezelni.