Egyre erősebb Peking szorítása Hongkong körül

Az egy ország, két rendszer elv végét jelentheti, hogy Peking a Kínai Kommunista Párthoz lojális államapparátus kiépítésén dolgozik Hongkongban. A mindeddig széles körű autonómiát élvező városállam politikai rendszerének átalakításáról már valószínűleg a pénteken kezdődő Országos Népi Gyűlésen dönteni fognak, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan zajlik a demokráciapárti ellenzék vezetőinek felelősségre vonása is: csak múlt hétvégén 47 politikus és aktivista ellen emeltek vádat államellenes tevékenység és hatalomátvételi kísérlet miatt.

Pekinghez lojális államapparátus kiépítésén dolgozik a Kínai Kommunista Párt Hongkongban

– legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy egy magas rangú tisztviselő a hongkongi South China Morning Post című lapnak arról nyilatkozott: a pénteken kezdődő Országos Népi Gyűlésen a központi kormány felül kívánja vizsgálni a Kínához tartozó, ám széles körű autonómiát élvező városállam választási rendszerét, megteremtve az alapokat ahhoz, hogy a különleges közigazgatási terület papíron független városvezetésében kizárólag Pekinghez „hűséges hazafiak” tölthessenek be bármilyen tisztséget. A kínai alkotmány alapján egyébként a népi gyűlés az állam legfelsőbb törvényhozói hatalma: minden évben két hétig ülésezik – bár ezúttal a járvány miatt a márciusi ülés rövidebb lesz –, feladata pedig a legfontosabb politikai irányelvek, törvények, az állami költségvetés, valamint a legfontosabb személyi változások megvitatása és elfogadása. A legtöbb törvényt a gyűlés állandó bizottsága fogadja el

– itt jelentették be azt a tavaly júniusban életbe lépett nemzetbiztonsági törvényt is, amelynek célja, hogy elfojtsa a 2019-es, hónapokig tartó kormányellenes tüntetések nyomán keletkezett ellenállást.

A hongkongi lapnak nyilatkozó forrás arról tájékoztatott: a városállamnak a népi gyűlésre érkező küldöttségét csütörtökön este fogják tájékoztatni Peking „csomagjáról”, amelynek célja, hogy felrázzák Hongkong politikai rendszerét.

– Annak, hogy patrióták irányítják Hongkongot, olyan alapelvnek kell lennie, amihez ragaszkodunk az egy ország, két rendszer elv pontos és átfogó megvalósításakor

– fogalmazott Kuo Vej-min (Guo Weimin), a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia szóvivője. Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az egy ország, két rendszer elve alatt azóta is különleges jogokkal bír, de elemzők szerint a kínai vezetés sosem gondolta komolyan, hogy ez a konstrukció ebben a formában tartósan fennmarad, az elmúlt hónapoknak a nemzetközi közösség aggodalmát is kiváltó történései pedig számos szakértő szerint egyértelműen arra utalnak, hogy Peking végleg eltörölné a számára egyébként is problémás elvet. A népi gyűlésen a Peking bizalmát élvező Carrie Lam hongkongi kormányzó is részt vesz majd, a politikus asszony pedig a Reuters hírügynökség szerint már előre jelezte:

kormánya teljes mértékben együttműködik Pekinggel a politikai rendszer „javításában”.

A The Guardian brit napilap emlékeztetett, a lojális államapparátus kiépítésével párhuzamosan folyamatosan zajlik a demokráciapárti ellenzék felelősségre vonása is: csak múlt hétvégén a helyi rendőrség a demokráciáért küzdők mozgalmának negyvenhét tagját vette őrizetbe, mégpedig azzal az indokkal, hogy megsértették az új nemzetbiztonsági törvényt, amikor tavaly részt vettek a félautonóm terület törvényhozásának egy nem hivatalos előválasztásán. Januárban 55 aktivistát és volt törvényhozót tartóztattak le az előválasztásokon betöltött szerepük miatt.

A letartóztatások a hongkongi demokráciamozgalom elleni legjelentősebb hatósági fellépésnek számítanak azóta, hogy Peking tavaly júniusban bevezette az új nemzetbiztonsági törvényt.

Tegnap egy 16 éves demokráciapárti tüntetőt is letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. A fiú, akinek kilétét éppen fiatal kora miatt nem lehet közölni, elismerte, hogy egyszer részt vett a zavargásokban, és gyújtópalackot dobott a rendőrök felé. A 2018–19-es zavargások miatt már több mint tízezer embert tartóztattak le, negyven százalékuk diák volt.